A rántott hús sosem volt ilyen drága, és még tovább nő a karaj ára

Publikálás dátuma
2019.08.26. 07:29
Képünk illusztráció
Fotó: XINHUA / AFP
A sertéshús kiskereskedelmi árának emelkedését újabb 5-8 százalékra prognosztizálják az elemzők. A kínai sertéspestis tehet mindenről.
Sertéshúst ilyen drágán még sose vásárolt külföldről a hazai húsipar, az import kilónkénti ára közelít a 600 forinthoz. Egy év alatt majdnem 30 százalékos volt a drágulás, és a trend az afrikai sertéspestis miatt valószínűleg folytatódik a következő hónapokban is. A sertéshús kiskereskedelmi ára várhatóan újabb 5-8 százalékkal fog emelkedni, amiben a gyenge forint is közrejátszik - prognosztizálta a 24.hu-nak Raskó György közgazdász-agrárvállalkozó. A sertéshús árának emelkedése elsősorban a Kínában elhatalmasodott sertéspestissel magyarázható. Becslések szerint Kínában a sertéshús-előállítás 30-40 százaléka tűnhet el egy éven belül - ezt pedig már Éder Tamás, a Magyar Hússzövetség elnöke, egyben a Bonafarm-csoport igazgatója mondta a lapnak. De a sertéshús-prognózis legijesztőbb adata ez:  
világszinten 15-20 százalékkal kevesebb sertéshúst állítanak elő egy éven belül, mint korábban.

Éder szerint a piaci vihart okozó kínai sertéspestis és az azzal járó jelentős hiány jó darabig eltarthat. Hosszabb távon, akár évekig a jelenlegihez közeli vagy még magasabb élősertésárakra kell berendezkedniük a feldolgozóknak. És azt már csak mi tesszük hozzá, hogy így bizony a fogyasztóknak is. 
Szerző
Frissítve: 2019.08.26. 07:52

Újraindult Bige kénsavgyára

Publikálás dátuma
2019.08.26. 06:45

Fotó: Mészáros János / MTI
A Bige Holding és a katasztrófavédelem közötti perek folytatódnak, mégis összes egységüket újraindították. Az elszenvedett veszteség tetemes.
A múlt hét szerdán csendben újraindult a Bige Holding kénsavgyára - tudta meg a Népszava. A helyzet változatlanul feszült. Az egységet május végén leállíttató megyei katasztrófavédelem ismereteink szerint árgus szemekkel figyeli, nem történik-e az egységnél bármilyen, újabb intézkedésre okot adó esemény. Ilyesmi pedig előfordulhat. Nem csak azért, mert a hatóság váratlanul vasszigorra váltott, amit nemrég két bíróság is túlzónak, lényegében mondvacsináltnak, szakmaiatlannak ítélt. Hanem azért is, mert a három hónapos kényszerszünet igencsak lemerítette pénzügyi tartalékaikat. Ráadásul - kevéssé meglepő módon - vevőik egy része is elpártolt tőlük, akik visszacsábítása szintén idő és költség. A korábban tervezett felújítást így kénytelenek elhalasztani: ebbéli erőforrásaikat állagmegóvásra, karbantartásra, illetve a - minden hasonló gyártás során óhatatlanul előforduló - kisebb hibák kijavítására összpontosítják. Tekintettel arra, hogy nem tudni, a három hónapos kényszerszünet milyen fizikai károkat okozott a berendezésekben, jelenleg próbaüzem zajlik. Mint emlékezetes, Bige László nagyvállalkozó Bige Holding nevű szolnoki kénsav-, kriolit- és műtrágyatelepén - a nagy múltú Tiszamenti Vegyiművek utódjánál - tavaly novemberben a rendőrség több száz fővel feltűnő razziát tartott. Majd idén a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság találta az általuk a kezdetek óta rendszeresen ellenőrzött - kétségkívül fokozott figyelmet igénylő - üzem működését túl veszélyesnek. Így május végén először egy szivárgásra hivatkozva felfüggesztették a kénsavgyár működését, majd a kénsav- és kriolitgyárra adtak ki tiltó határozatot. Bár a cég ennek eleget tett, bírósághoz fordultak. Szerintük a feltárt hiányosságok nem indokolják a legsúlyosabb, a gazdálkodást ellehetetlenítő intézkedést. Érvelésük szerint a hatóság által kifogásolt esetek a napi működés részei, ami senkire nem jelentett veszélyt és azokat a világ összes hasonló üzemében szokásos karbantartással orvosolják. A tilalom ügyét vizsgáló bíróság első és másodfokon is elfogadta a Bige Holding köztes kérését, hogy a per alatt is termelhessenek. A tanácsok ezt azzal támasztották alá, hogy maga a határozat sem hivatkozik életveszélyre vagy hasonló, nagy horderejű fenyegetésre, ellenben egy ilyen tiltás egyenlő a cég halálával. Miután a bírósági engedély - a Bige Holding külön kérésére a nyári bírósági szünet alatt - jogerőre emelkedett, először az - amúgy különösebb ok nélkül leállíttatott - kriolitgyárat indították újra. A kénsavüzem startja viszont még váratott magára: az erre vonatkozó felfüggesztés azonnali hatályát ugyanis az első fok helyben hagyta. Bár a szivárgást rég kijavították, ahhoz, hogy ezt a hatóság átvegye, be kellett indítani az egységet. A katasztrófavédelem az ügyben még zajló másod fokú eljárásra hivatkozva ettől kezdetben - úgy tudjuk - visszakozott. Eme akadályt a Bige Holding fellebbezése visszavonásával hárította el. A próbaüzemmel ismereteink szerint a javításokat a hatóság elfogadta. A két per ugyanakkor változatlanul zajlik. Jogerős döntés legkorábban jövőre várható. A gyár addig elvileg üzemelhet - hacsak az ellenőrök nem találnak újabb okot a leállításra. A cég így most - érthetően - igyekszik még az eddigieknél is szorosabban együtt működni a hatóságokkal. Ennek tudható be, hogy miután Bige László júniusban elsőként lapunkban, majd más sajtóorgánumokban is csípős megjegyzésekkel illette úgy a hatóságokat, mint a honi közállapotokat, a nagyvállalkozó és cége - amiként jelen cikk kapcsán is - azóta tartózkodik a nyilatkozatoktól. Mindazonáltal nem kizárt, hogy ha a perekben végül jogerősen nyernek, erre hivatkozva kártérítést is követelnek a hatóságtól. A Bige Holding ugyanis a leállással legalábbis több százmilliót vesztett. Bige László júniusban az akciók mögött bizonyos hazai oligarchikus körök abbéli szándékait vélte felfedezni, hogy vagyonát fondorlatos módon, hatósági segédlettel, ingyen megszerezzék. Ugyanakkor ennek nem kívánt eleget tenni. E tekintetben sokan korábbi üzlettársából lett, kurzusközeli ellenlábasára, Csányi Sándorra gyanakszanak. Az OTP-vezér viszont azt üzente lapunknak, hogy nem foglalkozik a témával. Mindenesetre Bige László abbéli, lapunknak júniusban hangoztatott szándéka, miszerint a támadások miatt mindhárom szolnoki üzemét, 250 dolgozójukat szélnek eresztve, végleg bezárja, az újraindulással lekerült a napirendről. Egyelőre.

Kéntelen-kelletlen

Az ügy elmúlt hónapokbeli krónikáját még a szokásosnál is több sajtókacsa tarkította. Gyakorta tudósítottak például a szolnoki műtrágyagyár leállásáról, pedig az mindvégig üzemelt. Igaz, a Bige Holding részeként a kénsavgyár kálváriája ezt az üzemet is hátrányosan érinti. A tévedések táptalajául szolgálhatott, hogy Bige László alapvetően műtrágyásként ismert. Ám topgazdaggá nem a szolnoki egység, hanem az annál jóval több műtrágyát előállító, pétfürdői Nitrogénművek tette. Utóbbit viszont a Bige Holdinggal csak a közös tulajdonos köti össze, így a gondok sem közösek. (Igaz, a Nitrogénművek kapcsán is ismert egy olyan feljelentés, amiben szintén nem nehéz Csányi érintettségére utaló jeleket találni.) A sajtó a nyáron többször megjövendölte a szolnoki kénsavgyár pár napon belüli újraindulását is, amit azonban az események múlt szerdáig szintén nem igazoltak vissza. Eme kósza hírek viszont a cégnél tapasztalható állandó, feszült újraindulási szándékra vezethetők vissza.

Szerző

Éppen a választás előtt jutott a Fidesz eszébe, hogy a közmunkásoknak is tol egyhavi "jutalmat"

Publikálás dátuma
2019.08.24. 10:13
Illusztráció
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
110 ezer ember kap 54 ezer forintot.
A vártnál is többet, egyhavi bérüket kapják meg a közmunkások még az önkormányzati választás előtt a hivatalosan a pénteki kormányinfón bejelentett kormányhatározat alapján. Az egyszeri pénzosztás tervét már két hónappal ezelőtt megszellőztette a hvg.hu, ám az akkor birtokukba került tervezet még csak a havi bér 90 százalékával számolt. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azonban a sajtótájékoztatón nettó 54 ezer forintról beszélt, ami megfelel az 54 217 forintos nettó havi közfoglalkoztatotti fizetés összegének. A Belügyminisztérium közmunka oldalán áprilisi a legfrissebb statisztika, akkor a különböző közmunka programokban 110 ezren dolgoztak, s ha nem is felel meg mindenki az állítólag a renitenseket kizáró feltételrendszernek, több mint százezer fővel számolhatunk. Így a legelmaradottabb térségekben még a létszám drasztikus csökkentése ellenére is meghatározó, többnyire képzetlen tömeg jutalmazására majdnem 9 milliárd forintot szán a kormány. Sokan, köztük Vécsi István, a Közmunkás Szakszervezet elnöke is úgy nyilatkozott korábban, hogy a pénzzel a Fidesz szavazatokat vásárol az önkormányzati választásra, de az igazság az, hogy erre nincs szüksége. Az utóbbi választásokon ezt a foglalkoztatotti kört és falvaikat sokfelé száz százalékos arányban vitték el a kormánypárti jelöltek. Inkább jutalomnak fogható fel tehát az egyhavi pluszpénz. A kifizetés idejéről és feltételeiről nem sok derült ki a kormányinfón, a határozat pedig eddig nem jelent meg a Magyar Közlönyben, így a korábbi szövegtervezet alapján csak feltételezhetjük, hogy az egyhavi összeget azok kapják, akik legalább 90 napot dolgoztak már közmunkásként ebben az évben, a pénzt kérelmezniük kell, amivel padlóra küldhetik az egyébként is kevés emberrel dolgozó járási hivatalok apparátusát. A gesztus különösen épp a közigazgatásban vagy a közalkalmazotti munkahelyeken dolgozóknál verheti ki a biztosítékot, hiszen az állami, de különösen az önkormányzati körben a háttérmunkát végzők, például a karbantartók egy része 2008 óta nem kapott béremelést. Mégis sokan arról beszéltek az utóbbi hetekben, hogy az elhelyezkedést segítő támogatásnak álcázott pénzosztásra azért szánta rá magát a kormány, mert a közfoglalkoztatottaknak 2016-ban emeltek utoljára fizetést és 2011 óta mindössze 15 százalékkal nőtt a bérük. 
Frissítve: 2019.08.24. 10:16