Újraindult Bige kénsavgyára

Publikálás dátuma
2019.08.26. 06:45

Fotó: Mészáros János / MTI
A Bige Holding és a katasztrófavédelem közötti perek folytatódnak, mégis összes egységüket újraindították. Az elszenvedett veszteség tetemes.
A múlt hét szerdán csendben újraindult a Bige Holding kénsavgyára - tudta meg a Népszava. A helyzet változatlanul feszült. Az egységet május végén leállíttató megyei katasztrófavédelem ismereteink szerint árgus szemekkel figyeli, nem történik-e az egységnél bármilyen, újabb intézkedésre okot adó esemény. Ilyesmi pedig előfordulhat. Nem csak azért, mert a hatóság váratlanul vasszigorra váltott, amit nemrég két bíróság is túlzónak, lényegében mondvacsináltnak, szakmaiatlannak ítélt. Hanem azért is, mert a három hónapos kényszerszünet igencsak lemerítette pénzügyi tartalékaikat. Ráadásul - kevéssé meglepő módon - vevőik egy része is elpártolt tőlük, akik visszacsábítása szintén idő és költség. A korábban tervezett felújítást így kénytelenek elhalasztani: ebbéli erőforrásaikat állagmegóvásra, karbantartásra, illetve a - minden hasonló gyártás során óhatatlanul előforduló - kisebb hibák kijavítására összpontosítják. Tekintettel arra, hogy nem tudni, a három hónapos kényszerszünet milyen fizikai károkat okozott a berendezésekben, jelenleg próbaüzem zajlik. Mint emlékezetes, Bige László nagyvállalkozó Bige Holding nevű szolnoki kénsav-, kriolit- és műtrágyatelepén - a nagy múltú Tiszamenti Vegyiművek utódjánál - tavaly novemberben a rendőrség több száz fővel feltűnő razziát tartott. Majd idén a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság találta az általuk a kezdetek óta rendszeresen ellenőrzött - kétségkívül fokozott figyelmet igénylő - üzem működését túl veszélyesnek. Így május végén először egy szivárgásra hivatkozva felfüggesztették a kénsavgyár működését, majd a kénsav- és kriolitgyárra adtak ki tiltó határozatot. Bár a cég ennek eleget tett, bírósághoz fordultak. Szerintük a feltárt hiányosságok nem indokolják a legsúlyosabb, a gazdálkodást ellehetetlenítő intézkedést. Érvelésük szerint a hatóság által kifogásolt esetek a napi működés részei, ami senkire nem jelentett veszélyt és azokat a világ összes hasonló üzemében szokásos karbantartással orvosolják. A tilalom ügyét vizsgáló bíróság első és másodfokon is elfogadta a Bige Holding köztes kérését, hogy a per alatt is termelhessenek. A tanácsok ezt azzal támasztották alá, hogy maga a határozat sem hivatkozik életveszélyre vagy hasonló, nagy horderejű fenyegetésre, ellenben egy ilyen tiltás egyenlő a cég halálával. Miután a bírósági engedély - a Bige Holding külön kérésére a nyári bírósági szünet alatt - jogerőre emelkedett, először az - amúgy különösebb ok nélkül leállíttatott - kriolitgyárat indították újra. A kénsavüzem startja viszont még váratott magára: az erre vonatkozó felfüggesztés azonnali hatályát ugyanis az első fok helyben hagyta. Bár a szivárgást rég kijavították, ahhoz, hogy ezt a hatóság átvegye, be kellett indítani az egységet. A katasztrófavédelem az ügyben még zajló másod fokú eljárásra hivatkozva ettől kezdetben - úgy tudjuk - visszakozott. Eme akadályt a Bige Holding fellebbezése visszavonásával hárította el. A próbaüzemmel ismereteink szerint a javításokat a hatóság elfogadta. A két per ugyanakkor változatlanul zajlik. Jogerős döntés legkorábban jövőre várható. A gyár addig elvileg üzemelhet - hacsak az ellenőrök nem találnak újabb okot a leállításra. A cég így most - érthetően - igyekszik még az eddigieknél is szorosabban együtt működni a hatóságokkal. Ennek tudható be, hogy miután Bige László júniusban elsőként lapunkban, majd más sajtóorgánumokban is csípős megjegyzésekkel illette úgy a hatóságokat, mint a honi közállapotokat, a nagyvállalkozó és cége - amiként jelen cikk kapcsán is - azóta tartózkodik a nyilatkozatoktól. Mindazonáltal nem kizárt, hogy ha a perekben végül jogerősen nyernek, erre hivatkozva kártérítést is követelnek a hatóságtól. A Bige Holding ugyanis a leállással legalábbis több százmilliót vesztett. Bige László júniusban az akciók mögött bizonyos hazai oligarchikus körök abbéli szándékait vélte felfedezni, hogy vagyonát fondorlatos módon, hatósági segédlettel, ingyen megszerezzék. Ugyanakkor ennek nem kívánt eleget tenni. E tekintetben sokan korábbi üzlettársából lett, kurzusközeli ellenlábasára, Csányi Sándorra gyanakszanak. Az OTP-vezér viszont azt üzente lapunknak, hogy nem foglalkozik a témával. Mindenesetre Bige László abbéli, lapunknak júniusban hangoztatott szándéka, miszerint a támadások miatt mindhárom szolnoki üzemét, 250 dolgozójukat szélnek eresztve, végleg bezárja, az újraindulással lekerült a napirendről. Egyelőre.

Kéntelen-kelletlen

Az ügy elmúlt hónapokbeli krónikáját még a szokásosnál is több sajtókacsa tarkította. Gyakorta tudósítottak például a szolnoki műtrágyagyár leállásáról, pedig az mindvégig üzemelt. Igaz, a Bige Holding részeként a kénsavgyár kálváriája ezt az üzemet is hátrányosan érinti. A tévedések táptalajául szolgálhatott, hogy Bige László alapvetően műtrágyásként ismert. Ám topgazdaggá nem a szolnoki egység, hanem az annál jóval több műtrágyát előállító, pétfürdői Nitrogénművek tette. Utóbbit viszont a Bige Holdinggal csak a közös tulajdonos köti össze, így a gondok sem közösek. (Igaz, a Nitrogénművek kapcsán is ismert egy olyan feljelentés, amiben szintén nem nehéz Csányi érintettségére utaló jeleket találni.) A sajtó a nyáron többször megjövendölte a szolnoki kénsavgyár pár napon belüli újraindulását is, amit azonban az események múlt szerdáig szintén nem igazoltak vissza. Eme kósza hírek viszont a cégnél tapasztalható állandó, feszült újraindulási szándékra vezethetők vissza.

Szerző

Éppen a választás előtt jutott a Fidesz eszébe, hogy a közmunkásoknak is tol egyhavi "jutalmat"

Publikálás dátuma
2019.08.24. 10:13
Illusztráció
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
110 ezer ember kap 54 ezer forintot.
A vártnál is többet, egyhavi bérüket kapják meg a közmunkások még az önkormányzati választás előtt a hivatalosan a pénteki kormányinfón bejelentett kormányhatározat alapján. Az egyszeri pénzosztás tervét már két hónappal ezelőtt megszellőztette a hvg.hu, ám az akkor birtokukba került tervezet még csak a havi bér 90 százalékával számolt. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azonban a sajtótájékoztatón nettó 54 ezer forintról beszélt, ami megfelel az 54 217 forintos nettó havi közfoglalkoztatotti fizetés összegének. A Belügyminisztérium közmunka oldalán áprilisi a legfrissebb statisztika, akkor a különböző közmunka programokban 110 ezren dolgoztak, s ha nem is felel meg mindenki az állítólag a renitenseket kizáró feltételrendszernek, több mint százezer fővel számolhatunk. Így a legelmaradottabb térségekben még a létszám drasztikus csökkentése ellenére is meghatározó, többnyire képzetlen tömeg jutalmazására majdnem 9 milliárd forintot szán a kormány. Sokan, köztük Vécsi István, a Közmunkás Szakszervezet elnöke is úgy nyilatkozott korábban, hogy a pénzzel a Fidesz szavazatokat vásárol az önkormányzati választásra, de az igazság az, hogy erre nincs szüksége. Az utóbbi választásokon ezt a foglalkoztatotti kört és falvaikat sokfelé száz százalékos arányban vitték el a kormánypárti jelöltek. Inkább jutalomnak fogható fel tehát az egyhavi pluszpénz. A kifizetés idejéről és feltételeiről nem sok derült ki a kormányinfón, a határozat pedig eddig nem jelent meg a Magyar Közlönyben, így a korábbi szövegtervezet alapján csak feltételezhetjük, hogy az egyhavi összeget azok kapják, akik legalább 90 napot dolgoztak már közmunkásként ebben az évben, a pénzt kérelmezniük kell, amivel padlóra küldhetik az egyébként is kevés emberrel dolgozó járási hivatalok apparátusát. A gesztus különösen épp a közigazgatásban vagy a közalkalmazotti munkahelyeken dolgozóknál verheti ki a biztosítékot, hiszen az állami, de különösen az önkormányzati körben a háttérmunkát végzők, például a karbantartók egy része 2008 óta nem kapott béremelést. Mégis sokan arról beszéltek az utóbbi hetekben, hogy az elhelyezkedést segítő támogatásnak álcázott pénzosztásra azért szánta rá magát a kormány, mert a közfoglalkoztatottaknak 2016-ban emeltek utoljára fizetést és 2011 óta mindössze 15 százalékkal nőtt a bérük. 
Frissítve: 2019.08.24. 10:16

Zavaros a választási rezsiutalvány

Publikálás dátuma
2019.08.23. 20:06

Fotó: Mohai Balázs / MTI
Szeptember végéig a kormány 9 ezer forintos rezsiutalványt küld nyugdíjasoknak és más rászorulóknak, de Gulyás Gergely szerint ennek semmi köze az októberi helyhatósági választásokhoz. A megjelent szabály zavaros.
Kilencezer forintos rezsiutalványt kapnak a nyugdíjasok – jelentette be Gulyás Gergely a kormányinfón. Az áram- és gázszámlára március 31-ig elkölthető, személyenként háromszor háromezer forintos utalványt szeptember 30-ig postázzák. A Miniszterelnökség vezetője tagadta, hogy ez kapcsolatban állna az október 13-i önkormányzati választásokkal. Indokként a gazdasági fejlődést hozta fel, hozzátéve, hogy ez váltja a kivezetett Erzsébet utalványt, aminek megmaradt íveit is felhasználják a nyomtatáskor. A költségvetési teher szerinte kiszámolható, amihez további 2,5 milliárdos postaköltség járul. A vártnál is többet, egyhavi bérüket, 54 ezer forintot kapnak jutalomként az idén legalább három hónapot közmunkásként dolgozók – szintén a legkevésbé sem a választási osztogatás részeként. A rezsiutalványok költségigényének kiszámítása mégsem olyan egyszerű. A Magyar Közlönyben péntek este megjelent, vonatkozó rendelet szerint ugyanis az érintettek köre jóval tágabb. A 28 jogosult csoport között szerepelnek például az árvák vagy a különböző – például betegségek miatti – járadékokban részesülők. Egy személy csak egy utalványt kaphat. Ez alapján tehát csak az állítható biztosan, hogy az akció költségvetési szükséglete több mint húszmilliárd. A megjelent szabály szerint a posta a kézbesítést egyszer kísérli meg, a papírt ezután már csak külön kérvényre adják ki. Az igencsak zavaros rendeletből az a következtetés vonható le, hogy az utalvány csak postai csekkbefizetés során vagy a szolgáltató ügyfélszolgálatán érvényesíthető. Utóbbi helyszínen – a szabály legvalószínűbb értelmezése szerint – a kedvezmény nem csak a nevünkre szóló, hanem más mérőjére is elszámolható. Arról nem szólnak, hogy ez vonatkozik-e a postai befizetésre, a manapság igencsak elterjedt elektronikus számlafizetés lehetőségét pedig meg sem említik. Az utalvány készpénzre semmilyen módon nem váltható: az esetleges túlfizetést a későbbi fogyasztásban írják jóvá.
A hazai energiaszolgáltatók közül lapunkat az ügy kapcsán az állami NKM a kormányhoz irányította. Az E.ON-nál a részletes jogszabály szerint járnak majd el, illetve tájékoztatják ügyfeleiket, akik számára a három címlet rugalmasságot biztosít. Az Elmű-ÉMÁSZ nem reagált. Bár korábbi értesülésünk a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) már 2017 őszére kidolgozott egy hasonló rezsiutalvány-rendszert, azt az Orbán-kabinet eddig nem vetette be. A 2018-as választásokra ugyanis egy egyszeri, minden gáz- és távhőfogyasztó számára igénybe vehető árkedvezményről döntöttek. Ennek a forrása – a rezsiutalványtól eltérően – nem a központi költségvetés, hanem a lakossági tarifánál alacsonyabb piaci gázárak nyomán „elhatárolt” nyereségtöbblet, amit a beszerzést végző állami MVM-Csoportnál tartanak nyilván. Tekintettel az itt tavaly felgyülemlett mintegy 40 milliárdos tartalékokra – ami a tovább eső tőzsdei gázárak nyomán idén tovább nőhet –, az Orbán-kabinet rezsicsökkentésre ennél nagyságrendekkel több pénzt oszthatna ki. Pontosító kérdéseinkre az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), illetve a MEKH nem válaszolt.

Rezsiutalványra jogosító juttatások

– öregségi nyugdíj – özvegyi nyugdíj – szülői nyugdíj – árvaellátás – baleseti hozzátartozói nyugellátás – mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadék – mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadéka – korhatár előtti ellátás – szolgálati járandóság – átmeneti bányászjáradék – táncművészeti életjáradék – rokkantsági ellátás – rehabilitációs ellátás – baleseti járadék – rokkantsági járadék – bányászok egészségkárosodási járadék – fogyatékossági támogatás – vakok személyi járadék – a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátás – polgármesterek közszolgálati járadéka – a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatás – a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatás – a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatása – a hadigondozásról szóló törvény alapján a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 62. §-ában foglaltak szerint megemelendő rendszeres pénzbeli ellátás –  kormányrendelet alapján a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint emelendő, az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelés – nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék – házastársi pótlék – házastársi jövedelempótlék Forrás: Magyar Közlöny 

Kárvallott a fenntarthatóság

Gulyás Gergely bejelentése alapján jelentősen átalakul az ITM vezetősége. Távozik államtitkári posztjáról Kara Ákos infokommunikációs és fogyasztóvédelemért, illetve Weingartner Balázs fenntarthatóságért felelős államtitkár. Cseresnyés Péter eddigi parlamenti államtitkár-miniszterhelyettes a jövőben a kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felel államtitkárként. Megüresedő posztját Schanda Tamás eddigi európai uniós ügyekért felelős államtitkár veszi át. Utóbbi tisztséget a jövőben Perényi Zsigmond tölti be, aki eddig egyes állami támogatású külföldi ösztöndíjprogramok és csereprogramok kidolgozásáért és felügyeletéért felelt Gulyás Gergely miniszteri biztosaként. Az ITM újonnan létrehozott építésügyért és infrastrukturális környezetért felelős posztját Boros Anita tölti be. A korábbi nemzeti fejlesztési tárca egykori vagyonpolitikai helyettes államtitkára jelenleg többek között a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kara intézetvezetője, a Közbeszerzési Tanács tagja, valamint a Közbeszerzési Szemle szerkesztőbizottsága és a Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület elnöke.  Tekintettel arra, hogy a felsőoktatás felügyelete az Emberi Erőforrások Minisztériumától (EMMI) átkerül az ITM-hez, Bódis József, az EMMI eddigi oktatásért felelős államtitkára is az ITM-nél folytatja, hasonló poszton. Maruzsa Zoltán, az EMMI eddigi köznevelésért felelős helyettes államtitkára tevékenységét a tárcánál közoktatási államtitkárként folytatja. Az EMMI nemzetközi ügyekért felelős államtitkári posztját Lőrinczi Zoltán, a tárcának a Kárpát-medence magyar oktatása fejlesztéséért felelős eddigi helyettes államtitkára töltheti be. E változtatások legkésőbb szeptember 1-ig hatályba lépnek. Az államtitkárságok között a kiszorítósdi kárvallottja a jelek szerint az infokommunikáció és a fenntarthatóság. E területek hasonló szintű utódjáról Gulyás Gergely legalábbis nem tett említést, illetve az ITM - számos más kérdésünk mellett – erre se válaszolt. Eddig is sokan furcsállották, hogy az ITM-en belül két energetikai jellegű államtitkárság is alakult. Ezek a feladatleosztás ellenére többször kerültek hatásköri átfedésbe. Weingartner Balázshoz tartoztak többek között az energiahatékonysági támogatások, a hulladékgazdálkodás, a víz és az elektromos autók ügyei. Ezek most Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkárhoz kerülhetnek, aki eddig elsősorban a stratégiaalkotásért felelt.

Szerző
Témák
rezsi utalvány
Frissítve: 2019.08.24. 10:15