Orbán Viktor Portugáliában járt egy politikusoknak szóló ultrakatolikus összejövetelen

Publikálás dátuma
2019.08.26. 08:13

Fotó: Facebook
A hvg.hu szerint a miniszterelnök egy olyan szervezet vendége volt, amit Ferenc pápa nem támogat.
Ultrakatolikus szervezet ülésén vett részt a magyar miniszterelnök a hétvégén. Orbán Viktor a Nemzetközi Katolikus Törvényhozók Hálózatának (ICLN) rendezvényén, Fátimában járt – számolt be a portugál sajtó a portugál zarándokhelyen, komoly biztonsági intézkedések mellett rendezett találkozóról a hvg.hu átvétele szerint. A 2010-ben alapított, független ICLN célja a szervezet weboldalán található tájékoztató szerint a gyakorló katolikusok és a politikusok közötti híd megteremtése és a keresztény értékek hangsúlyosabbá tétele a politikai életben. A szervezet tagjai minden évben egy négynapos gyűlésen találkoznak – ez zajlott csütörtöktől vasárnapig Fátimában. Ezen túl azonban nem sokat lehet tudni sem a szervezetről, sem a találkozóról. A Sol című hetilap szerint nem Orbán volt az egyetlen politikai vezető, rajta kívül több szélsőjobboldali politikus is tiszteletét tette, többek között Mick Mulvaney, Donald Trump amerikai elnök kabinetfőnöke. Részt vett ugyanakkor a találkozón Bécs érseke, a szíriai katolikus és ortodox egy ház vezetője és Joseph Zen Ze-kiun hongkongi püspök is. Az ICLN működését a Vatikán nem nézi jó szemmel. Tavaly augusztusban a szervezet vezetői audiencián jártak Ferenc pápánál, aki akkor arról beszélt, hogy a keresztény értékek alapján igazságosabb, humánusabb társadalmat kell építeni, a szélsőséges világi szemlélettel szemben pedig nem a fundamentalista vallásosság a megfelelő út.  
Szerző
Frissítve: 2019.08.26. 09:26

Menekülési lehetőség az elitnek a magániskola

Publikálás dátuma
2019.08.26. 07:30

Fotó: AIS FACEBOOK-OLDALA
Két magániskola is elindul idén szeptembertől Kelet-Magyarországon: Miskolcon és Debrecenben átlagosan havi 250 ezer forint lesz az elsősök tandíja.
Miközben az ország keleti felén az utóbbi években állami finanszírozás híján sorra zártak be a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatását segítő tanodák, addig – részben állami segítséggel – új oktatási formák jelentek meg ugyanitt: a vagyonosak gyerekekeit kiszolgáló, angol nyelvű magániskolák. A horribilis tandíjak miatt a hétköznapi, átlag magyar fizetésből élő családok nem is álmodhatnak arról, hogy ezekbe az intézményekbe íratják fiaikat, lányaikat, annak ellenére sem, hogy a beruházások jó részét – Debrecenben a teljes összegét - közpénzből, vagyis a fizetésből élő családok adóforintjaiból fedezik. A Debreceni Nemzetközi Iskola (International School of Debrecen) a Modern Városok Program keretében, 3,3 milliárdos állami támogatásból épült fel a hajdúsági székhely pallagi városrészében, zöldmezős beruházással. A két év alatt felhúzott, s az első tanévet idén megkezdő intézményt egy, az önkormányzat többségi, valamint a magyar állam és a Debreceni Egyetem kisebbségi tulajdonában lévő oktatási központ működteti. Megtudtuk: idén két óvodai és két általános iskolai 1-2. osztállyal indítják a munkát. Az első tanévre legalább 50 tanulmányi szerződés megkötését tervezték, a beiskolázásra szavaik szerint rendkívül jelentős volt az érdeklődés, s jelenleg 56 tanulmányi szerződéssel rendelkeznek. Az óvodások éves tandíja 2 millió 440 ezer forint, az elsősök és a másodikosok után 2 millió 897 ezer 500 forintot kell leróniuk a szülőknek. Pluszban mindenkinek be kellett fizetni százezer forintos úgynevezett jelentkezési díjat, ami nem jár vissza, s évkezdet előtt 200 ezer forint úgynevezett regisztrációs díjat is elkértek: ez a tandíjból ugyan levonható, de ha a diák mégsem kezdi el az évet, szintén nem adják vissza a pénzt. Megkérdeztük, indítanak-e ösztöndíjprogramot – miként korábban ígérték – olyan, hátrányos helyzetű tehetséges tanulóknak, akik a tandíjat nem tudják kifizetni. Kiderült: az ösztöndíjprogram tervezetéről épp a napokban adtak tájékoztatást a debreceni közgyűlésnek, amit a testület egyhangúlag el is fogadott. Az első oktatási évben nem tervezik ösztöndíjprogram indítását, jövőre azonban igen: a pályázatokról a háromfős bíráló bizottság javaslata alapján a város jegyzője dönt majd. Érdekesség: Debrecenben a magániskola beindítását hivatalosan úgy kommunikálták, hogy a városban és környékén megtelepedett multinacionális cégek külföldi vezetőinek gyerekeire számítanak elsősorban, ám a nekünk adott válaszból kiderült, hogy noha a diákok között vannak külföldi, illetve kettős állampolgárságúak is, az első tanévre beiratkozottak többségében magyar állampolgárságúak. Miskolcon az energiaitalokat támogató Hell csoport indítja be szeptembertől az Avalon International Schoolt, amelyet a cég által támogatott alapítvány működtet. - Az intézmény megépítéséhez, elindításához az alapítvány külső támogatást nem kapott, a közelmúltban mi is a sajtóból értesültünk, hogy 2020-ban tervben van az intézmény költségvetési támogatása – válaszolta lapunknak Tóth Róbert az Avalon Center Kft ügyvezető igazgatója. Egy hónapja az Index írt arról, hogy a kormány - amely eddig sem volt szűkmarkú a Hell-el, hiszen 7 milliárd forinttal támogatta már a cég szikszói dobozgyárát - segíti az Avalon International School működését is 300 millió forinttal – erre utalhatott a cégvezető, amikor a számukra is váratlan, jövőre esedékes „költségvetési támogatásról” beszélt. Tóth Róbert szavai szerint a szeptembertől induló iskolájuk a régióban élőknek alternatív oktatási lehetőség, elsődleges szempont volt, hogy megakadályozzák a Miskolcról való elvándorlást, s kiemelt céljuk, hogy a környéken működő és jövőben idetelepülő vállalatvezetők, szakemberek gyermekeinek biztosítsanak a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő oktatást. Hozzátette: az intézmény létrehozása a társadalmi felelősségvállalás egy kevésbé ismert, jövőbe mutató formája, amely új gazdasági potenciált és fejlődési lehetőséget teremt a régió és a város számára. Náluk egyébként a havi tandíj óvodások esetén 120 ezer forint, az iskolások pedig ennek kétszeresét, 240 ezer forintot fizetnek: az összeg tartalmazza az oktatási eszközöket és a könyveket is, de nincs benne az étkezés és a kötelező egyenruha költsége. Az idei, első tanévben két óvodai csoportot és egy elsős osztályt indítanak, csoportonként 12-15 fővel. Mindegyikbe túljelentkezés volt, a képzés most együttesen 40 fővel indul. Megtudtuk: a szeptemberi induláskor még nem rendelkeztek ösztöndíjprogrammal, de a közeljövőben szeretnének ilyet is elindítani. Nahalka István oktatáskutató szerint noha az ilyen jelegű iskolák csak nagyon szűk mezsgyéjét jelentik a teljes oktatási palettának, mégis jelzés értékű, hogy Budapest után a vidéki nagyvárosokban is megjelentek ezek a formációk. Az északi és kelet-magyarországi régióban, ahol szép számban vannak leszakadó kistérségek, a szegregáció egy új formáját jelentik a tandíjas magániskolák, ahová az elit „menekíti” ki a gyerekeit. A magyar társadalom kutatások szerint nemcsak elfogadja, hogy a jobban tanuló – s jellemzően jobb szociális körülmények között élő - diákoknak magasabb színvonalú oktatás jár, de már ennek a halvány megkérdőjelezését sem érti, s a szegregációt mintegy természetesnek veszi. Az ösztöndíjprogramok beindítása viszont mindenütt a világon az adott iskola érdeke is – tette hozzá a kutató –, mert a vagyonos réteg gyermekei nem feltétlenül mindig a legokosabbak: a versenyeket inkább a tehetséges, de motivált „szegényebb” diákok nyerik.
Szerző

15,6 milliárdos bevételéből összesen 125 milliót fizetett Budapestnek a Sziget

Publikálás dátuma
2019.08.26. 07:06

Fotó: Koncz Márton / Rockstar Photographers
A közterület-használatért és adó gyanánt.
Idén több mint 125 millió forintot fizet Budapestnek és a III. kerületnek a Sziget fesztivál. Ez az összeg a közterület-használatért felszámított díjból és az idegenforgalmi adóból tevődik össze. A szervezők a következő öt évben több mint 300 millió forintból fejlesztik a Hajógyári-szigetet - írja hétfői számában a Világgazdaság a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Zrt. tájékoztatása alapján. A hivatalos statisztika szerint az augusztus 7-13. között lebonyolított rendezvényre 529 ezren látogattak ki, ami elmarad a tavalyi 565 ezer fős rekordtól. A Sziget költségvetése a szervezők tájékoztatása szerint 2019-ben meghaladta a tízmilliárd forintot. A Sziget Kulturális Menedzser Iroda Zrt. kifejezetten jó évet zárt tavaly: árbevétele a 2017-es 12,53-ról 15,66 milliárd forintra nőtt. A 2018-as adózott eredménye 1,42 milliárd forint volt, ezt teljes egészében osztalékként fizették ki. Ezen számok tükrében a Hajógyári-sziget bérleti díja elhanyagolható kiadás - írja a lap. Vető Viktória sajtófőnök a Világgazdaságnak arról is beszélt, hogy a Sziget a következő ötéves periódusra 300 millió forintos beruházási vállalást tett a Hajógyári-szigetet érintően, de arra nem tért ki, hogy ez milyen fejlesztéseket takar. Elmondta, hogy a fesztivál területén szeptember elején kezdődnek meg a helyreállítási munkálatok, amelyek időjárástól függően két-három hetet vesznek igénybe, és nagyjából nettó 25 millió forintnyi ráfordítást igényelnek. Az óbudai önkormányzat jelezte: a szemét eltakarítását, valamint a zöldterület helyreállítását teljes egészében a szervezők finanszírozzák, a folyamatnak legkésőbb szeptember 30-ig be kell fejeződnie.
Szerző
Témák
sziget