Előfizetés

Tizennyolc veszélyeztetett cápa- és rájafajt helyezhetnek védelem alá

MTI
Publikálás dátuma
2019.08.26. 14:13

Fotó: RICHARD ROBINSON/Cultura Creative / AFP
A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló washingtoni egyezmény (CITES) kiterjesztéséről szavaztak Genfben. A védett státusz életbe lépéséhez az augusztus 28-i plenáris ülésen kell megszavazni az indítványokat.
Tizennyolc veszélyeztetett cápa- és rájafaj, köztük a világ leggyorsabb, 130 kilométeres sebességre is képes cápafaja, a röviduszonyú makócápa, valamint háromféle tengeriuborka védelem alá helyezését szavazták meg a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló washingtoni egyezmény (CITES) kiterjesztéséről Genfben zajló tanácskozáson vasárnap.
A jövőben védeni kívánt fajok közé tartozik a röviduszonyú makócápán kívül a hosszúuszonyú makócápa, valamint több ékfejű- és hegedűrájaféle. Felvételük az egyezmény 2. számú mellékletébe azt jelenti, hogy az aláíró országok csak akkor foghatják ki őket a tengerből, ha bizonyítani tudják, hogy kereskedelmi célú halászatuk nem veszélyezteti a fennmaradásukat.
Az indítványt heves viták után, de a szükséges kétharmados többséggel fogadták el a tanácskozáson részt vevő delegációk. A makócápák védelem alá helyezése ellen szavazott többek közt az Egyesült Államok, Kína, Japán és Új-Zéland, amelyek szerint nincs elegendő tudományos bizonyíték arra, hogy a védeni akart fajok fennmaradása veszélyben lenne. Az Európai Unió állásfoglalása szerint a cápákra a halászat jelenti a fő fenyegetést.
A védett státusz életbe lépéséhez szükséges még, hogy az augusztus 28-i plenáris ülés is megszavazza az előzetesen elfogadott indítványokat. A védelmi előírásokat megszegő országokat szankciókkal sújthatja a CITES. 
A négyméteresre is megnövő makócápa rendszerint járulékos zsákmányként kerül a halászhajók hálóiba, a piacon azonban jól eladható, mert uszonyuk Ázsiában ínyencfalatnak számít. A Földközi-tengerből már gyakorlatilag kihaltak a makócápák, és más tengereken is jelentősen megcsappant az állományuk. A cápákkal az a probléma, hogy nagyon lassan szaporodnak, egy nőstény csak 18 éves korára válik ivaréretté. 
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) egy márciusi jelentése szerint a legutóbb vizsgált 58 rája- és cápafaj közül 17-et fenyegeti a kihalás, különösen aggasztó a rövid- és a hosszúuszonyú makócápák helyzete. 
Az egyezmény történetében első ízben megszavazták három tengeriuborka-faj felvételét is a 2. számú mellékletbe azzal, hogy a rájuk vonatkozó szabályozás csak egy év múlva lép életbe. Az ázsiai országok által kedvelt állatokat a túlzott lehalászás fenyegeti, márpedig a WWF természetvédelmi szervezet szerint „kulcsfontosságúak az ökoszisztémák egészsége szempontjából”.
A vasárnapi ülésen megszavazták azt is, hogy az Ázsiában honos simaszőrű vidra kerüljön át a 2. számú mellékletből az 1. számúba, ami egyenlő a nemzetközi kereskedelmének betiltásával. 
Természetvédők szerint az elmúlt 30 évben legalább 30 százalékkal csökkent a vidrák száma a világon, és a folyamat felgyorsult azáltal, hogy divat lett házikedvencként való tartása, főleg Japánban, ahol a szaporodó vidrás kávéházak 10 ezer dollárt is megadnak egy vidrakölyökért. 
Egy másik faj, az ázsiai kiskarmú vidra átsorolásáról hétfőn szavaznak. 
A vasárnap ülésen leszavazták eSwatini (volt Szváziföld) indítványát arról, hogy a 40 éves kereskedelmi tilalmat lazítva engedélyezzék számára a raktáron lévő orrszarvútülkük és a területén élő 66 szélesszájú rinocérosz szarvának kereskedelmi értékesítését. 
A nagyrészt a Dél-afrikai Köztársaság által körülvett, de Mozambikkal is határos ország érvelése szerint az Afrika déli részén fekvő országokban már hatékonyan védik a vadon élő állatokat, és nem szabad őket büntetni azért, mert az északibb országokban ez még nincs így. 
Egy orrszarvúnak a vadorzóktól való védelme évi 3500 dollárba kerül, amit az ország nem engedhet meg magának, és egy tülköt el lehet távolítani anélkül is, hogy komolyabb szenvedést okoznának vele az állatnak is, ráadásul újranő – érvelt eSwatini, amely a CITES-ből való kilépéssel is fenyegetőzött az indítvány elutasítása esetére. 
Namíbia is elbukott azzal a kísérletével, hogy saját orrszarvúit áthelyeztesse a mindenféle kereskedelmet tiltó 1-es mellékletből a megengedőbb 2-esbe, és így lehetősége legyen vadásztrófeák értékesítésére és élő állatok eladására természetvédelmi projektek vagy állatkertek számára.

Létezhetett a Jégkorszak kitalált Motkánya

MTI
Publikálás dátuma
2019.08.26. 12:23
Illusztráció
Fotó: 20th Century Fox/Blue Sky Studio / AFP
Az animációs filmek egyik kitalált szereplőjéhez nagyon hasonló állat ősi kövületét találták meg Argentínában - jelentette be a Twitteren a Buenos Aires-i La Matanza Egyetem.
Motkányhoz, a Jégkorszak című animációs filmek kitalált kardfogú mókusához nagyon hasonló, 25 centiméteres lény, a Pseudotherium argentinus a triász idején, 230 millió évvel ezelőtt élt. Megkövült maradványát a nyugat-argentínai San Juan tartományban találták meg még 2006-ban, de a felfedezést csak most publikálták a PlosOne tudományos folyóiratban, azután, hogy a Texasi Egyetemen tanulmányozták a koponyáját. 
Az "ős-Motkányt" Ricardo Martinez paleontológus fedezte fel, akinek leírása szerint az állatnak nagyon hosszú, elől lelapított pofája volt, ugyancsak hosszú, majdnem pofája pereméig érő szemfogakkal. 
A kitalált kardfogú mókustól eltérően azonban a Pseudotherium argentinus valószínűleg nem makkal táplálkozott, hanem rovarokkal és más kisebb állatokkal. 
Argentínában sok fosszíliát találnak három földtörténeti időszakból, a triász, a jura és a kréta korból, és ezek nagyon különböznek az északi féltekén élő ősállatok maradványaitól.

Már a felénél jár az Amerikát keresztben átszelő bicikliút építése

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.08.26. 11:25

Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Az összesen 6000 km hosszúra tervezett úthoz átalakítanák a nem használt vasútvonalakat is.
Egy dologban az amerikai politikai élet két pólusa egyetérthet: az ország infrastruktúrája hatalmas fejlesztést igényel - írja a Good. Miközben azonban a politikusok a nagysebességű vasúti projektekre, a hidak felújítására és új repülőterek építésére koncentrálnak, addig az egyik lassan beinduló csodálatos projekt egyre jobban áll. A Great American Rail-Trail kerékpárút több mint fele elkészült.
Az út összekötné Washington államot Washington DC-vel, vagyis keresztben szelné át Amerikát, ami összesen 3700 mérföldnyi (~ 6000 km) kerékpárutat jelent megszakítás nélkül.

A nyomvonalat a Rails-to-Trails Conservancy tervezi - ez egy nonprofit szervezet, amely együttműködik az önkormányzatokkal, hogy a projekt be is fejeződjön. Jelenleg már 1900 mérföld (~ 3000 km) áll rendelkezésre a kerékpárosok számára. A kerékpárút nem találkozik más járműforgalommal, és 12 államon halad át a Csendes-óceántól az Atlanti-óceánig. A tervek szerint a kerékpárosokon kívül ezzel 50 millió ember jár jól összesen, ők azok, akik a kerékpárút 50 mérföldes körzetében élnek, hiszen a turizmus egyre meghatározóbb lesz az életüknek. Elemzők szerint azonban még húsz évbe telik, amíg a teljes kerékpárút használhatóvá válik, de a munka felgyorsulhat a hír hatására, miszerint a fele már elkészült. A munkálatok attól gyorsulhatnak fel a legjobban, ha a nem használt vasútvonalakat a projekt rendelkezésére bocsátják, amire törvényi lehetőség is van. 
Az összesen 6000 km-esre tervezett kerékpárút átvenné a nem használt vasútvonalakat is.