Emelés helyett csak díszutalvány – Lemaradtak a nyugdíjak a bérek mögött

A nyugdíjemelési szabályok 2011-es szigorítása miatt havonta 7500 forinttal kisebb ellátást kapnak az idősek. Ennek fényében már másként fest az egyszeri választási rezsiutalvány.

Az elmúlt évek hatalmas béremelkedéséből a nyugdíjasok semmit sem profitáltak, mivel a nyugdíjak emelkedése immár tizedik éve nem tart lépést a bérek emelkedésével – azt kizárólag az inflációhoz kötik. 2010-2018 közötti kilenc évben a nyugdíjak összesen 29,2 százalékkal emelkedtek, ám az infláció miatt azok vásárlóértéke mindössze 7,6 százalékkal nőtt ez idő alatt, miközben a reálbérek ugyanezen a távon 37,2 százalékkal bővültek – derül ki a KSH adataiból. Így hatalmas szakadék nyílt az (átlag)keresetek és az (átlag)nyugdíjak között az utóbbiak rovására. Ennek fényében már érthető, hogy az önkormányzati választások előtti hetekben a kormány miért osztogat minden nyugdíjasnak 9000 forintnyi rezsiutalványt. Ez a nyílt beismerése annak, hogy a nyugdíjak vásárlóértékével komoly gondok vannak.

A Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint idén januárban a 2,7 százalékos emelés után havi 134 985 forintra emelkedett az átlagnyugdíj, ám ez az átlag hatalmas sávban szóródik. A minimálnyugdíj bő tíz éve változatlanul 28 500 forint, ilyen ellátást több ezeren kapnak mind a mai napig. Épp a Népszava kérésére adta ki idény nyáron a MÁK a nyugdíjakkal kapcsolatos adatokat: eszerint 21 ezer olyan idős ember él az országban, aki legfeljebb havi 50 ezer forintot kap kézhez, miközben ma már kétmillió forint feletti nyugdíjakat is folyósítanak. A járadékot a 2010 előtti években nemcsak az inflációhoz, hanem a nettó bérek emelkedéshez is kötötték, így fordulhatott elő, hogy egyes években az inflációnál kisebb mértékben nőttek a nyugdíjak, ám a jól menő években ezért komolyabb növekedést kaptak cserébe a nyugdíjasok.

A nyugdíjemelések bérindexálását 2010-ben a Bajnai-kormány alakította át úgy, hogy a béremeléseket csak azokban az években lehet figyelembe venni, amikor a növekedés meghaladja a 3,5 százalékot. Ám 2011-ben ezt a rendelkezést is eltörölte az Orbán-kormány, így azóta kizárólag az inflációhoz láncolják a nyugdíjak emelését. Ez a szabály 2015-től kifejezetten hátrányosan érintette a nyugdíjasokat, ugyanis ha a korábbi rendszer maradt volna érvényben, akkor 2015 és 2018 között plusz 6,5 százalékkal gyorsabban nőttek volna a nyugdíjak. A jelenlegi 135 ezer forintos átlagnyugdíjjal számolva ez havi 7500 forintos többletellátást jelentene, vagy másként fogalmazva éves szinten egy bő félhavi ellátástól estek el nyugdíjasok a 2011-es szabálymódosítások eredményeként.

A vegyes indexálás teljes eltörlése miatt 2010 óta a nyugdíjasoknak az inflációhoz igazított emeléseken túl meg kell elégedniük a nyugdíjprémiummal, amit 3,5 százaléknál nagyobb gazdasági növekedést produkáló években kapnak egyszeri juttatásként, illetve a jellemzően választási években osztogatott különféle utalványokkal. Ezek azonban mind egyszeri juttatások, vagyis nem épülnek be a nyugdíj összegébe, mint az év eleji emelések.

Az érem másik oldala viszont a nyugdíjrendszer teherviselése: míg a 9000 forintos választási rezsiutalvány kifizetését egyszeri 20 milliárd forintból megússza a kormány, addig egy százaléknyi nyugdíjemelés minden évben plusz 29 milliárd forintos kiadással járna, amit ki kell majd fizetni a jövőben is. Ezért ódzkodik a kormány hozzányúlni a nyugdíjemelések szabályaihoz.