Már kilenc nyugdíjas kap 2 millió forintnál is többet az országban havonta

Publikálás dátuma
2019.06.03. 06:00

Fotó: Molnár Ádám / MTI
Egyre jobban szétszakad az idősek társadalma: több mint hetvenszeres a különbség a legkisebb és legnagyobb magyar nyugdíj között.
Majdnem 21 ezer olyan idős ember él az országban, akinek nyugdíja nem éri el az 50 ezer forintot havonta – tudta meg lapunk közérdekű adatigénylés nyomán a Magyar Államkincstártól. A több mint kétmillió öregségi nyugellátásban részesülő közül mindössze 250 ezren kapnak 200 ezer forintnál magasabb összeget, miközben megjelentek a 2 millió fölötti álomnyugdíjak. Először 2016-ban bukkant fel egy ilyen szerencsés, aki ekkora havi járadékra jogosult, ma már 9 ember kap Magyarországon 2 millió forint fölötti havi kifizetést. Ha csak ezzel az összeggel és a nyugdíjminimummal számolunk, akkor is hetvenszeres a különbség a legkisebb és legnagyobb magyar nyugdíj között, de valószínűsíthetjük, a plafon már régen magasabb a kétmilliónál, csak – ahogy a Kincstár válaszából kitűnik: „az adatvédelmi szabályok szerint a 2 000 000 forintot elérő ellátásban részesülők számát összevontan” közlik. A 28 500 forint alatti összeget kapók 96 százaléka, a 28 500 forint és 49 999 forint közötti ellátást szerzőknek pedig 28 százaléka más országban is szerzett – nemzetközi egyezmény alapján érvényesíthető – nyugdíjjogosultságot.

A nyugdíjak összegének megoszlása

Teljes ellátás összege (Ft/hó/fő)  - Létszám (fő) 28.500 alatt  - 17.777 28.500-49.999 - 28 981 50.000-99 999 - 532 803 100.000-149.999 - 809 879 150.000-199.999 - 373 958 200.000-299.999 - 220 301 300.000-399.999 - 31.762 400.000- 499.999 - 4.998 500.000- 999.999 - 1.373 1.000.000-1.999.999  - 23 2.000.000 felett  - 9 ------------------------- Összesen: 2 021 864 * Forrás: Magyar Államkincstár

2014-ben még csak 870 ezer forint volt a legmagasabb kifizetés, 2015 januárjában már 1,3 millió, 2016-ban megjelent az első 2 milliós nyugdíj. Közben az 1 millió fölötti, de 2 millió alatti nyugdíjasok klubjába 2016-ban még csak öten, egy évvel később már hatan tartoztak, ma pedig már 23 főre bővült a létszám.   – A politikusok mindig átlagnyugdíjról beszélnek, de ez nem ad valós képet arról, hogy mekkora összegből él a magyar nyugdíjasok többsége – figyelmeztet Karácsony Mihály. A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület vezetője ezért kikérte a Magyar Államkincstártól a medián értéket, ami azt mutatja meg, mekkora a nyugdíjas sokaság középső tagjának folyósított összeg. Így derült ki, hogy a medián nyugdíj 2018 januárjában 117 505 forint volt, míg az átlag 128 400. A Policy Agenda számolta ki, hogy tavaly a medián bér 242 ezer forintra jött ki, a különbség tehát több mint kétszeres. A többi országos nyugdíjas szervezet vezetője is azt mondta lapunknak, hogy nem lenne szabad ekkora különbségnek lenni a nyugdíjrendszeren belül. Hegyesiné Orsós Éva, az Életet az éveknek klubhálózat elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy nem a felső, hanem a legkisebb számokra kell figyelnünk, mert a 100 ezer forintnál kevesebb pénzből élőknek nem jut mindenre: vagy a rezsit fizetik, vagy élelmiszert vesznek, vagy pedig gyógyszert. Bármelyik hiánya rontja az életminőségüket, így törvényszerűen sokan idő előtt halnak meg közülük – hangsúlyozta. Némethné Jankovics Györgyi, a Nyugdíjasok Országos Szövetségének (NYOSZ) elnöke szerint az a legnagyobb baj, hogy ha valaki nagyon alacsony összeggel lép be a nyugdíjasok táborába, onnan nem tud elmozdulni, mert nincs kompenzációs rendszer és nincs szolidaritási alapon működő segítség. Állítólag a kormány dolgozik a nyugdíjrendszer átalakításának tervén – tette hozzá, de egyelőre csak a gyerekszámot figyelembe vevő elképzelés került felszínre, pedig három másik kérdés eldöntése hozhatna alapvető elmozdulást. A NYOSZ vezetője elsőként a nyugdíjminimum felemelését említette, másodszor az alapnyugdíj bevezetésének megfontolását, harmadszor pedig azt, hogy a létminimumhoz kössék a legalacsonyabb nyugdíjak összegét. Bármelyik javítana a legszegényebbek helyzetén, de egyikről sem hajlandó tárgyalni a kormány az idősek képviselőivel – értékelte a helyzetet. A Nyugdíjasok Országos Közösségét (NYOK) vezető Papp Katalin úgy látja, nem feltétlenül a nyugdíjplafon visszaállítása hozna igazságosabb nyugdíjrendszert, hiszen akkor a járulék - pontosabban szociális hozzájárulási adó befizetéseket is maximálni kellene, ami csökkentené a nyugdíjkasszát. Így szerinte is inkább alul kellene elkezdeni a változtatást, akár úgy teremtve plusz fedezetet a minimálnyugdíj megemelésére, hogy bizonyos összeghatár fölött magasabb lenne az adó. Ami biztos: a kisnyugdíjasok körében nagyon rossz üzenet, hogy vannak társaik, akik hetvenszer többet érnek, mint ők.

Népszavazást szeretnének

Az országos nyugdíjas szervezetek támogatásával Karácsony Mihály magánemberként öt népszavazási kezdeményezést nyújt be a Nemzeti Választási Irodához. A kérdések egy igazságosabb kifizetési rendszer megteremtése mellett az idősotthonok térítési díjaira, az idősek ellen elkövetett bűncselekmények szigorúbb megítélésére és arra vonatkoznak, hogy a túlórákat is vegyék figyelembe a nyugdíjak kiszámításánál.

A 100 ezer forintnál kevesebből élőknek nem jut mindenre: vagy rezsit fizetnek, vagy élelmiszert vesznek, vagy pedig gyógyszert
Fotó: Tóth Gergő / Népszava

Ilonka néni velős csontja

Első emeleti lakás a klasszikus kockapanelben, a konyhában még a nyolcvanas évek eleji beköltözéskor a lakáshoz kapott szekrények, az étkezősarok piros műbőre is megkopott már, az előszobai padlószőnyeg itt-ott olyannyira elvékonyodott, hogy zokniban érezni alatta a betont. Az egyik szobában ősöreg könyvespolc, régi gyerekíróasztal és egy takaróval borított karosszék, a nappalinak és hálónak használt nagyobbikban egykor kihúzható kanapé, koloniál szekrénysor, színevesztett gépi perzsaszőnyeg és egy, a laptévék korában muzeálisnak tűnő, közepes képernyős Orion. A komódon váza műszegfűkkel, mellette Zsolnay-tálkában kikészítve a gyógyszerek. - Nagyjából húszezer forint – mondja szinte kapásból Nagy Ferencné Ilona, látva, hogy felmérjük a tablettakínálatot. – Havonta. A vérnyomásomra és a szívemre négyfélét kell szednem, csontritkulásra, koleszterinre, húgysavra, és ott van még egy inhalátor is. Ilonka néni huszonegy éve nyugdíjas, korábban adminisztrátorként dolgozott Kaposváron az Izzónál és a villamossági gyárban, férje, akit hat éve veszített el, a ruhagyárból ment nyugdíjba. Havonta 112 ezer forintot hoz neki a postás, ebben benne van a néhai Feri bácsi utáni kapott özvegyi is. - Amíg élt, egy kicsit könnyebben voltunk - magyarázza, közben könnybe lábad a szeme. – Itt maradtam egyedül a lakással, s a rezsi nagyon sok. Víz, villany, távfűtés, telefon, tévé, mobil: az egész együtt majdnem ötvenezer. És erre jön még a gyógyszer. Ha mindent kifizetek, nagyjából negyvenezer forintom marad megélhetésre. És Ilonka néni pontosan tudja, viszonylag még jó helyzetben van kortársaihoz képest: a nagyjából kétmillió nyugdíjas negyede ugyanis havi százezer forint forintnál kevesebbet kell, hogy beosszon. - El nem tudom képzelni, hogyan lehet megélni ötven-hatvanezerből – tárja szét kezét az idős asszony. – Ha nekem annyi lenne, egyszerűen nem tudnék mit enni. Hiszen még így is alaposan meg kell nézni, mi kerül bevásárlásnál a kosárba a közeli diszkontban. - Mindig csak azt veszem meg, ami a következő egy-két napra kell – vezet be az ultratakarékoskodás rejtelmeibe. – Általában négy kiflit vagy zsemlét és egy csomag 15 dekás felvágottat veszek, három napra egy liter tejet, ha szezonja van, akkor napi egy paradicsom és paprika is belefér. Hétvégére meglepem magam egy pudinggal, azzal a 80 forintossal, s mindig van otthon vödrös savanyúság. Kétnaponta főzök, hét közben általában kifőtt tésztát és főzeléket, utóbbihoz fél kiló darált húsból csinálok fasírtot, kijön belőle hét-nyolc pogácsa, kettőt kisütök, a többit lefagyasztom, s a következő főzeléknél előveszem. A tésztára lekvárt szoktam, ha leárazzák, túrót frissföllel. Egyik nap cukrosan, másnap egy kis zsírszalonnával sósan, máris kétféle étel. Levest csak hétvégére főz, csirke-farhátból, jó esetben kerül bele egy kis máj és zúza is, lecsószezonban paradicsomleves is kerül az asztalára, fázós, téli napokon rántott leves levesgyönggyel, ritkábban tojással. - Sok liszttel és némi vízzel sokat ki lehet hozni egy tojásból – oszt meg egy újabb titkot. Majd azt is elárulja, ha egyszer szabadon vásárolhatna, velős csontból készülne a leves, s pirítósra kerülne előételként a velő, másodiknak pedig szarvaspörköltet főzne krokettel vagy nokedlivel – ez volt Feri bácsi kedvence, de a gyerekek is nagyon szerették. Utóbbiak közül a lány Belgiumban, a fiú Németországban él a családjával, nyáron és karácsonykor, no és Ilonka néni tavaszi születésnapjára jönnek haza. Ilyenkor megtelik a spájz, rengeteg konzervet hoznak, meg édességet, furcsa, paprika nélkül készült téliszalámit, hegyi sonkát, ruhákat, melegítőt, papucsot. A látogatások idején valamicskét spórolhatna, de inkább az unokákra költi a pénzt, a legutóbb a két nagyobb könyvet kapott, a kisebbek homokozó szettet. - Tízezret elvittek az ajándékok, de úgy ne menjenek el a nagyitól, hogy nem kaptak semmit – jegyzi meg. – A gyerekek persze mondják, mamika ne költse a pénzét, s mindig akarnak itt hagyni eurót, de nem engedem. Legalább nekik legyen könnyebb, menjenek nyaralni, utazzanak, vigyék minél több helyre az unokákat. Nekem az is öröm, hogy ha jönnek, mindig elmegyünk vendéglőbe. Olyanba, ahol rendelhetek egy vadpörköltet… - Vas András
MIRŐL ÁLMODIK A NYUGDÍJAS? Ha egyszer szabadon vásárolhatna, szarvaspörköltet főzne krokettel vagy nokedlivel
Fotó: Népszava
Frissítve: 2019.06.03. 09:48

Megérkeztek a hatos lottó nyerőszámai

Publikálás dátuma
2019.06.02. 16:49

Fotó: Shutterstock
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 22. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
Nyerőszámok: 11 (tizenegy) 12 (tizenkettő) 15 (tizenöt) 22 (huszonkettő) 23 (huszonhárom) 34 (harmincnégy) Nyeremények: 6 találatos szelvény nem volt; az 5 találatos szelvényekre 502 885; a 4 találatos szelvényekre 9580; a 3 találatos szelvényekre 1760 forintot fizetnek.
Szerző
Témák
hatos lottó

Ragyogó napsütés és szakadó eső váltja majd egymást jövőhéten

Publikálás dátuma
2019.06.02. 15:59
illusztráció
Fotó: Krystian Dobuszynski / AFP
Lesz 29 fokos hőség is, de a megszokottá vált felhőktől sem kell még a hétvégéig elbúcsúzni.
Sok napsütést hoz a következő hét, de többször lesznek záporok, zivatarok is. Ezzel együtt meleg lesz, sokfelé 28-29 fokos maximumokra kell készülni - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzéséből.
Hétfőn déltől elszórtan, nagyobb eséllyel délen, délkeleten fordulhat elő zápor, zivatar. Nagy területen megélénkül a szél, a zivatarok környezetében erős vagy viharos széllökések is lehetnek. A leghidegebb órákban általában 12-17 fok lesz, de északkeleten helyenként 8-10 fok is előfordulhat. Napközben 24-29 fokig melegszik a levegő.
Kedden, szerdán és csütörtökön mindenhol kisüt a nap. Elsősorban délutánonként és este várható többfelé zápor, zivatar. Olyankor továbbra is erős, viharos széllökés lehet. A minimumhőmérséklet mindhárom nap 12-17 fok között valószínű. A nappali maximumok kedden 22-28, szerdán és csütörtökön 23-28 fok között alakulnak.
Pénteken a sok napsütés mellett északkeleten lehet több a felhő, és ott várható legnagyobb eséllyel zápor, zivatar, de összességében az előző napoknál már szárazabb idő várható. A leghidegebb órákban 13-18 fok lesz. Napközben 25-29 fokig melegszik a levegő.
Szombaton sok napsütés ígérkezik, de egy hidegfront hatására az ország egy részén átmenetileg akár jelentősebb felhősödés is lehet. Leginkább az ország északkeleti harmadában van esélye számottevő zápornak, esetleg zivatarnak. A minimumhőmérséklet 14-19, a maximumhőmérséklet 24-29 fok között valószínű.
Vasárnap napos, gomolyfelhős idő várható. Kisebb záporok több helyen is előfordulhatnak, de érdemi csapadék, esetleg zivatar inkább csak északkeleten lehet. A légmozgás élénk, erős lesz. A legalacsonyabb hőmérséklet 13-18, a legmagasabb hőmérséklet 23-28 fok között alakul.
Témák
időjárás