A munkaügyi hatóság az ország öt megyéjében – Baranyában, Komárom-Esztergom, Pest, Somogy és Veszprém megyében – minden nyár elején ellenőrzött cégnél talált valamilyen foglalkoztatással összefüggő jogi szabálytalanságot. A Pénzügyminisztérium munkavédelmi és foglalkoztatás-felügyeleti oldalára felkerült adatok szerint országosan a vállalkozások 82 százaléka trükközik, de legalábbis hanyag, amikor a dolgozók jogait kellene betartani.
Általában nincs lista a ledolgozott munkaidőről, de változatlanul sok vállalkozás próbálja lenyelni a bérek után befizetendő járulékokat úgy, hogy egyáltalán nem, vagy a ténylegesen ledolgozottnál sokkal kevesebb időre jelenti be alkalmazottját. A feketén foglalkoztatott munkavállalók aránya nagyot nőtt a tavalyi 28 százalékhoz képest. Idén a vizsgálatokban érintett alkalmazottak 36 százaléka nem volt bejelentve és/vagy nem volt normális munkaszerződése. Az említett térségeken túl nagyon rossz a bejelentési és járulékfizetési fegyelem a fővárosban, Hajdú-Biharban és Borsodban, ugyanakkor javult Vas, Csongrád és Zala megyékben. A legfejlettebb gazdasági térségben, ahol gyakorlatilag nincs szabad munkaerő, s a cégvezetők is tudják, hogy nem mindenre rávehető, kiszolgáltatott dolgozókkal van dolguk, ott csak 25 százalék a szabálytalanságok aránya.
A munkaügyi ellenőrök 2015 óta végzik el a vizsgálatot az évnek abban az időszakában, amikor a legtöbb embert foglalkoztatja az építőipar, a vendéglátás és a kereskedelem, mert éppen ez a kör az, ahol a legtöbb szabálytalansággal találkoznak. Idén például az építkezéseken dolgozók majdnem felének, 47 százalékának nem voltak rendben a papírjai. Csekély vigasz, hogy két éve még 58 százalék volt ez az arány. A mezőgazdasági idénymunkások egyharmada kapta bejelentés nélkül a pénzét, de amin az ellenőrök is megdöbbentek, a gépipari alkalmazottak közt kizárólag feketén foglalkoztatott dolgozókat találtak – igaz összesen 7 fő került be a vizsgált körbe.
Ezek az adatok azért igazán megdöbbentők, mert tavaly a kormány szigorított a rendszeren, s míg a válság után a hazai kis és középvállalkozások bejelentési és nyilvántartási lazaságait elnézte az állam, alig volt következménye a szabálytalanságnak és csak a visszaesőket büntette, 2018-ban már az először lefülelt cégek is kaphattak bírságot. Ami változatlan: ritka az ellenőrzés, kevés az ellenőr, vagyis sokat nyer az, aki nem fizet a dolgozók után, s ha véletlenül mégis bekerül a vizsgált körbe, egyszer kifizeti a bírságot. Egy ilyen közegben versenyhátrányba kerül, aki becsületes.
