„A zökkenőmentes tanévkezdéshez nagy szeretettel várunk még öt pedagógust: egy matekost, egy németest, egy tesist és két bármilyen szakost, egyet napközis nevelőnek, egyet pedig a könyvtárba (magyar, illetve könyvtár szak természetesen előny). Igen örülnénk még egy karbantartónak is, mert a fű megint kezd nagyon megnőni, hogy mást ne említsünk” - olvasható a Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium Facebook-oldalán megjelent álláshirdetésben. A problémával nincsenek egyedül: a közigazgatási álláskereső portálon még egy héttel a tanévkezdés előtt, augusztus 26-án is 1055 álláshirdetést lehetett találni a „tanár” szóra rákeresve, és további 696 hirdetés jelent meg a „pedagógus” címszó alatt. Van olyan iskola, ahol csak 1-1 álláshelyet hirdettek meg, de van olyan is, ahol ennél lényegesen többet. Például a Gyömrői Weöres Sándor Általános Iskolában nyolc tanári álláshely betöltésére várnak jelentkezőket. Az oktatási kormányzat szerint mindezzel semmi probléma nincsen. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ rendre arra hivatkozik az országban tapasztalható tanárhiányról szóló hírekkel kapcsolatban, hogy a nyári időszakban „természetes” a betöltetlen álláshelyek számának növekedése, sokan ugyanis ilyenkorra időzítik a költözést, munkahelyváltást, az őszre pedig rendeződik a helyzet. Hogy pontosan hogyan rendeződik, arról egy Pest megyei iskola tanára, Hajnalka számolt be a blogján. „Az alakuló értekezleteken a verejtékező intézményvezető bejelenti, hogy sajnos nem sikerült 2-4-6-8 kollégát felvenni. A feladat megoldásra vár. A szakosokat (ahol még van) szólítják meg előbb. Még két-három osztály belefér, mi az a 30-32 letanított óra hetente? Azután következnek az önként jelentkező nem szakosok. Így lesz fizikatanár is az angolos, matekos is a tesis, és az elsőt tanító még napközis is” - írta. Szerinte ezzel a megoldással a betöltetlen állások 60-75 százalékát el is lehet tüntetni. – Csak megerősíteni tudom, amit a kolléga írt – mondta lapunknak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Szűcs Tamás szerint az idei nyáron összességében több álláshelyet hirdettek meg a tankerületek, mint tavaly, de még mindig csak a jéghegy csúcsát látjuk. – A közigazgatási állásportálon nem jelennek meg az egyházi, alapítványi intézmények, de az állami iskolák betöltetlen álláshelyei közül sem hirdetik meg mindet. A GYES-en, fizetés nélküli szabadságon, tartós táppénzen lévők álláshelyeire nem hirdetnek pályázatot – mutatott rá Szűcs Tamás. Szerinte a valós tanárhiány lényegesen nagyobb, mint az a meghirdetett álláshelyekből kiolvasható, a szakszervezet becslése szerint országos átlagban 100 pedagógus munkáját 70 tanár látja el. Javulásra pedig nem lehet számítani, még a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar előrejelzése szerint is 60-70 ezer pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt a következő 15 évben, utánpótlásra pedig alig lehet számítani. Megírtuk: az Emmi adatai szerint a tanári szakon végzettek csupán mintegy fele kezd el iskolában dolgozni, s közülük is sokan elhagyják a pályát már az első néhány évben.

Már a 2018-as országgyűlési választások után felröppentek hírek arról, hogy hetilapot indít a Mandiner.hu, de a portál eddig maradt csak az online felületen: lapunk információi szerint azonban hamarosan, akár már heteken belül megjelenhet az újság is. Úgy tudjuk, hogy a magát „konzervatív értékrendűnek” meghatározó hírportál szerkesztőségét több körben is bővítették az elmúlt hónapokban, ez lehet az alapja a leendő hetilapot készítő gárdának.
Megkerestük Kereki Gergőt, a Mandiner főszerkesztő-helyettesét – akinek neve forrásaink szerint az új lap főszerkesztőjeként is felmerült –, hogy megtudjuk, megjelenik-e a közeli jövőben a Mandiner nyomtatott változata. Arra is kíváncsiak voltunk, felállt-e már az új szerkesztőség, s hány tagja lesz. Ki adja ki, ki finanszírozza majd a lapot? Érdeklődésünkre Kereki Gergő csak annyit válaszolt: ő főszerkesztő-helyettesként dolgozik majd az új lapnál, a további részletekről pedig a Mandiner oldalán adnak majd tájékoztatást. A Mandiner.hu a Fidelitas lapjaként 1999-ben indult Utolsó Figyelmeztetés – ismertebb nevén: UFI – utódjaként jött létre, elsősorban a párthoz lazábban kötődő fiatal értelmiségiek, majd konzervatív újságírók írtak az oldalra. Bár a hangvétel konzervatív volt, a Mandineren sokáig rendszeresen megjelentek a Fidesszel és a kormánnyal szemben kritikus írások is. Ez a helyzet változott meg, amikor Tombor András 2017-ben megvette a kiadót, majd a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) megalakulásakor, tavaly decemberben a Mandiner formálisan is a már egységes kormánypárti médiabirodalom része lett. Lapunk már tavaly írt arról, hogy tervezik egy hetilap kiadását. Rajcsányi Gellért, a Mandiner.hu főszerkesztője akkor megkeresésünkre csak annyit mondott, szeretnék elindítani a nyomtatott hetilapot, de még nincs pontos terv és forrás. Most információink szerint végül Mandiner címen indul újra a nyomtatott hetilap. Kerestük az ügyben Rajcsányi Gellértet is, de cikkünk megjelenéséig nem értük el.

A munkaügyi hatóság az ország öt megyéjében – Baranyában, Komárom-Esztergom, Pest, Somogy és Veszprém megyében – minden nyár elején ellenőrzött cégnél talált valamilyen foglalkoztatással összefüggő jogi szabálytalanságot. A Pénzügyminisztérium munkavédelmi és foglalkoztatás-felügyeleti oldalára felkerült adatok szerint országosan a vállalkozások 82 százaléka trükközik, de legalábbis hanyag, amikor a dolgozók jogait kellene betartani.
Általában nincs lista a ledolgozott munkaidőről, de változatlanul sok vállalkozás próbálja lenyelni a bérek után befizetendő járulékokat úgy, hogy egyáltalán nem, vagy a ténylegesen ledolgozottnál sokkal kevesebb időre jelenti be alkalmazottját. A feketén foglalkoztatott munkavállalók aránya nagyot nőtt a tavalyi 28 százalékhoz képest. Idén a vizsgálatokban érintett alkalmazottak 36 százaléka nem volt bejelentve és/vagy nem volt normális munkaszerződése. Az említett térségeken túl nagyon rossz a bejelentési és járulékfizetési fegyelem a fővárosban, Hajdú-Biharban és Borsodban, ugyanakkor javult Vas, Csongrád és Zala megyékben. A legfejlettebb gazdasági térségben, ahol gyakorlatilag nincs szabad munkaerő, s a cégvezetők is tudják, hogy nem mindenre rávehető, kiszolgáltatott dolgozókkal van dolguk, ott csak 25 százalék a szabálytalanságok aránya. A munkaügyi ellenőrök 2015 óta végzik el a vizsgálatot az évnek abban az időszakában, amikor a legtöbb embert foglalkoztatja az építőipar, a vendéglátás és a kereskedelem, mert éppen ez a kör az, ahol a legtöbb szabálytalansággal találkoznak. Idén például az építkezéseken dolgozók majdnem felének, 47 százalékának nem voltak rendben a papírjai. Csekély vigasz, hogy két éve még 58 százalék volt ez az arány. A mezőgazdasági idénymunkások egyharmada kapta bejelentés nélkül a pénzét, de amin az ellenőrök is megdöbbentek, a gépipari alkalmazottak közt kizárólag feketén foglalkoztatott dolgozókat találtak – igaz összesen 7 fő került be a vizsgált körbe. Ezek az adatok azért igazán megdöbbentők, mert tavaly a kormány szigorított a rendszeren, s míg a válság után a hazai kis és középvállalkozások bejelentési és nyilvántartási lazaságait elnézte az állam, alig volt következménye a szabálytalanságnak és csak a visszaesőket büntette, 2018-ban már az először lefülelt cégek is kaphattak bírságot. Ami változatlan: ritka az ellenőrzés, kevés az ellenőr, vagyis sokat nyer az, aki nem fizet a dolgozók után, s ha véletlenül mégis bekerül a vizsgált körbe, egyszer kifizeti a bírságot. Egy ilyen közegben versenyhátrányba kerül, aki becsületes.