Szökésben van a börtön elől a BRFK volt főtisztje

Porkoláb Zsolt befolyással üzérkedett, 3 évet kellene letöltenie. Bűntársa főnyomozó volt, önbíráskodást kísérelt meg.

A Magyar Nemzet információi szerint nem vonult be büntetése letöltésére a befolyással üzérkedés miatt három év szabadságvesztésre ítélt Porkoláb Zsolt, a BRFK volt főtisztje, de fejvadászok arra számítanak, hogy előbb-utóbb fel fog bukkanni vagy lebuktatja magát, mivel súlyos cukorbeteg.

Bűntársa, a szintén három évre ítélt Labanc Ferenc volt főnyomozó felülvizsgálati kérelmének elbírálására és a börtönbehívóra vár. Porkoláb már júniusban megkapta a behívót.

A lap úgy tudja, speciális és meglehetősen költséges gyógyszereket szed cukorbetegségére a szökésben lévő egykori főtiszt, amelyekhez csak orvos által felírt recepttel lehet hozzájutni. "Ezen a vonalon pedig akkor is megtalálják, ha álnéven bújt meg valahol Magyarországon" - mondták a Nemzetnek fejvadászok, akik szerint már más a helyzet, ha külföldre távozott, igaz, erre eddig semmi jel nem utal.

A lap beszélt Labanc Ferenc egykori főnyomozóval, a felülvizsgálati kérelméről még nem született a döntés, ami egyébként nem halasztó hatályú, s mivel az egészségügyi problémái miatt kérelmezett büntetésvégrehajtás-halasztást elutasították, várja a börtönbehívóját.

– Be fogok vonulni és megkezdem a büntetésem letöltését – jelentette ki a Nemzetnek Labanc, de ha elutasítják a felülvizsgálati kérelmüket, az Alkotmánybírósághoz fordulnak a védőjével.

A Fővárosi Törvényszék első fokon tavaly nyáron jórészt a vádirattal egyezően többrendbeli zsarolás, befolyással üzérkedés és önbíráskodás kísérlete miatt ítélte el a BRFK volt főtisztjeit, akiket egymillió forint pénzbüntetéssel is sújtottak. Egy-egy vádlott-társukat pénzbüntetéssel, illetve felfüggesztett szabadságvesztéssel büntették, egy terheltet pedig felmentettek.

A vádirat és az ítélet szerint az első- és másodrendű vádlott – Porkoláb és Labanc – érdekeltségébe tartozott egy magánnyomozásra és követelésbehajtásra szakosodott vállalkozás.

Ügyfeleiknek nemegyszer azt állították: rendőri múltjuk révén a különböző adóhatósági és büntetőeljárások nem nyilvános adataihoz is hozzájuthatnak, illetve az eljárásokat befolyásolni is tudják. A megbízóiktól az előleget beszedték, a vállalt tevékenységet azonban – bár sok esetben annak látszatát keltették – ténylegesen nem végezték el. A sikerdíjról ennek ellenére nem voltak hajlandók lemondani.

A BRFK két volt főtisztjét 2014 augusztusában a Terrorelhárítási Központ kommandósainak közreműködésével fogták el a nyomozó ügyészek. Az ügyészség szerint ötvenezer eurót és 220 ezer fontot vettek át az Angliában élő Susan Cassidytől, akinek azt ígérték, hogy rendőrök megvesztegetésével adatokat szereznek meg hatósági nyilvántartásokból.

Az ügy súlyossága ellenére 72 órás őrizet után a bíróság nem tartóztatta le a gyanúsítottakat, fél évig házi őrizetben voltak, majd a bírósági tárgyalások alatt végig szabadlábon védekeztek.

Labanc Ferenc az iratismertetés után három oldalon keresztül sorolta a kifogásait a nyomozás ellen. Szerinte ugyanis az eljárás mindvégig súlyosan elfogult, rosszhiszemű és elemeiben törvény-, valamint alkotmánysértő volt. Szerinte a nyomozó hatóság nem kereste meg jogsegély keretében az ügyben szereplő külföldi bankot, amelynek eredményeként beszerezhető lett volna Cassidy teljesítési igazolása, illetve a Labancék cége, a Nyomolvasó Kft. által kibocsátott számla eredeti példánya. A volt főnyomozó szerint a kriminalisztikában egyedülálló, hogy két volt rendőrtiszt családostul menjen idegen országba önbíráskodni, nyelvismeret nélkül, és ezt a sértett az ottani hatóságok kizárásával el is tűrné.

A terheltek álláspontja szerint a pécsi Elcoteq Kft. felszámolása kapcsán kerültek kapcsolatba Susan Cassidyvel, aki a kft. telefongyártó automatasorait akarta megvenni, és azt a megbízást adta, hogy a Nyomolvasó Kft. készítsen környezettanulmányt az eladókról, hogy fennáll-e a veszélye annak, hogy „valamit trükköznek majd a tranzakció során”.

Mivel több milliárd forintos üzletről volt szó, ötvenezer euró munkadíjban és 440 ezer angol font sikerdíjban állapodtak meg. Labanc állítása szerint több mint félszáz kamionnyi gépsorról volt szó, a vevő el is indított másfél millió eurónyi utalást az eladóknak, ám azt leállította.

Az eladók azonban csak annyit láttak, hogy elindult az utalás, a leállítást csak napokkal később fedezték fel. Ekkor az utolsó kamiont fel is tartóztatták. A hölgy ezután egyeztetni kényszerült az eladókkal, ahova Labancékat is meghívta, majd felajánlotta nekik, hogy töltsenek el családjukkal néhány napot nála, az ő költségén Angliában, ahol rendezik a számlát is. Labancék kiutaztak, vitték magukkal cégük számlatömbjét is.

Cassidy azonban közölte velük, hogy nem tudja kifizetni a teljes sikerdíjat, azt majd akkor rendezi, ha a gépsorokat eladta Németországban. Végül csak 22 ezer fontot kaptak.