Németország pénzt és segítséget küldene az amazóniai erdőtüzek megfékezéséhez

Publikálás dátuma
2019.08.27. 14:29
Tűzoltók dolgoznak Brazíliában az Amazonas-medence egyik hatalmas erdőtüzénél
Fotó: MICHAEL DANTAS / AFP or licensors
A lángok bolygónk zöld tüdejét perzselik fel – indokolta a felajánlást Heiko Maas német külügyminiszter. Brazília egyszer már visszautasította a támogatást.
Németország is felajánlja segítségét Brazíliának az Amazonas-medencében pusztító erdőtüzek megfékezéséhez - jelentette be kedden Berlinben a német külügyminiszter. Heiko Maas a nagykövetek értekezletén elmondta, telefonon tárgyalt Ernesto Araújo brazil külügyminiszterrel, akinek pénzügyi és technikai segítséget ajánlott az amazóniai esőerdőkben kitört tüzek oltásához - írja az MTI. „Nem nézhetjük tétlenül, amint a lángok felperzselik a bolygó zöld tüdejét" - mondta a szociáldemokrata politikus, kiemelve, hogy az Amazonas-medence védelme közös, globális feladat.Hozzátette: az Európai Unió és a Mercosur - a Dél-amerikai Közös Piac - idén júniusban megkötött szabadkereskedelmi egyezményének németországi megítélésében központi szerepe van a környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem ügyének. 
Heiko Maas bejelentése előtt alig két héttel, augusztus közepén a német környezetvédelmi minisztérium úgy döntött, hogy az amazóniai esőerdők irtásának drasztikus felgyorsulása miatt leállítják az őserdők és a biodiverzitás védelmét szolgáló programok támogatását, és zárolják a Brazíliának erre a célra szánt 35 millió euró (11,5 milliárd forint) támogatást. A brazil kormány nehézkesen és bizonyos sértődöttséggel reagál a katasztrófahelyzet miatt kapott külföldi jelzésekre: a nemzetközi nyomás hatására hadseregüket is bevetették a tüzek megállítására, Jair Bolsonaro elnök ugyanakkor visszautasította a biarritzi G7-es csúcson országának felajánlott 20 millió dolláros gyorssegélyt, mondván, nem tűri, hogy országát gyarmatként,senki földjeként kezeljék. Környezetvédők szerint Jair Bolsonaro elnök arra bátorítja a mezőgazdasági termelőket, hogy az őserdők irtásával szerezzenek új területeket maguknak – Bolsonaro viszont épp a környezetvédő civil szervezeteket gyanúsította meg gyújtogatással. Időközben rendkívüli mértékben megnövekedett az esőerdőkben pusztító tüzek száma. Műholdas felvételek szerint Brazília-szerte 85 százalékkal nőtt a tűzesetek száma az idén az előző évhez képest, főként az Amazonas-medencében.
Szerző
Frissítve: 2019.08.27. 14:30

Bővítik az ország határain túl szolgálatot teljesítő magyar katonák létszámát

Publikálás dátuma
2019.08.27. 12:38

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
2022-től pedig ismét Magyarország védi a balti légteret.
A hírről Szijjártó Péter telefonon számolt be az MTI-nek kedden. A külügyminiszter a litvániai Siauliai légi bázisról jelentkezett be a távirati irodánál, ahová azért utazott, mert augusztus végén lejár a májusban megkezdett időszak, amely alatt Magyarország látta el a balti légtér védelmét. A küldetésben még néhány napig 92 magyar katona, köztük 7 pilóta és négy Jas-39 Gripen gép teljesít szolgálatot. A légtérvédelmi missziót Linas Linkecius litván külügyminiszter Vytautas Umbrasas helyettes védelmi miniszterrel együtt személyesen köszönte meg a magyar honvédeknek. Szijjártó Péter elmondta, hogy 2022-től ismét Magyarország védi a balti légteret, és szólt arról is, hogy hamarosan bővítik az ország határain túl, különböző nemzetközi missziókban szolgálatot teljesítő magyar katonák létszámát. 
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ül a magyar honvédség JAS 39 Gripen vadászgépében a Siauliai katonai bázison, Litvániában
Fotó: KKM / MTI
Szerző
Frissítve: 2019.08.27. 14:53

Két évvel Bangladesbe menekülésük után még félnek visszatérni a rohingják

Publikálás dátuma
2019.08.27. 11:10
Tömegek vettek részt a Bangladesben tartott eseményen
Fotó: MUNIR UZ ZAMAN / AFP
A muszlim népcsoport tagjai továbbra sem mernek hazamenni a buddhista Mianmarba.
Rohingja menekültek tízezrei emlékeztek meg a minap az Indiától keletre fekvő, muszlim többségű Bangladesben – az egykori Kelet-Pakisztánban – arról, hogy 20 17 nyarán százezerszámra kellett elmenekülniük a szomszédos Mianmarból – korábbi nevén Burmából –, az ottani kormányhadsereg népirtással felérő kegyetlenkedései elől. Banglades és az ENSZ a tavaly novemberi, kudarcba fulladt kísérlet után most ismét felajánlotta nekik, segítséget nyújt a Mianmarba való visszatéréshez, de gyakorlatilag senki sem élni a lehetőséggel, mert a rohingják nem éreznék magukat biztonságban az elvakult buddhisták által uralt, Bangladestől keletre található országban.    A Banglades délkeleti csücskében elhelyezkedő, Cox's Bazar nevű tengerparti városban mintegy 30 ezer rohingja tartott közös imával egybekötött gyűlést, amelyen azért könyörögtek, hadd maradhassanak, mert Mianmarban a legjobb esetben is jogfosztottság vár rájuk. Néhány nappal korábban a bangladesi hatóságok az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR) közösen próbáltak rávenni 3450 muszlim rohingját arra, térjenek vissza eredeti lakhelyükre, a határ túloldalán a tengerpart mentén elterülő, Arakán (más átírásban: Rakhine) nevű mianmari államba. Az ellenállást látva azonban letettek a tervről, és az UNHCR közleményben ismerte el, hogy a bizalom újjáépítése nélkül lehetetlen a repatriálás. Márpedig a mianmari hatóságok még arra sem hajlanak, hogy állampolgárságot, illetve ahhoz kapcsolódó alapvető jogokat biztosítsanak a rohingjáknak. Sejk Haszina bangladesi miniszterelnöknő mindezek nyomán közölte: nem fogják erővel visszaűzni a rohingjákat, bár ellátásuk óriási anyagi terhet jelent az ország számára.  A rohingja népesség létszámát durván mintegy egymillióra becsülik. A rohingják zömmel szunnita muzulmán vallásúak. A Burmában 1982-ben elfogadott törvény megfosztotta őket az állampolgárságuktól, sőt még a nevük használatát is eltörölte, azóta a rohingjákat csak bengáli néven nevezik. A rohingjáknak – egyes feltevések szerint – száműzött arabok voltak az ősei. Két évvel ezelőtt Arakán állambeli felkelők támadásokat hajtottak végre katonai őrhelyek ellen, amit a mianmari hadsereg kegyetlenül megtorolt a helybéli rohingjákon. A hadműveletekben részt vevő kormánykatonákat utóbb népirtással, nemi erőszakkal és gyújtogatással vádolták meg. A megtorló hadműveletek elől Arakánból csaknem 740 ezer rohingja menekült át Bangladesbe. 2017 szeptemberének végére a helyzet – António Guterres ENSZ-főtitkár megfogalmazása szerint - „a világ leggyorsabban növekvő menekültválságává és emberi jogi rémálmává vált”. Az ENSZ megállapításai szerint a hadsereg fellépése a népirtás iskolapéldája volt. A Mianmarban rekedt, mintegy 200 ezer rohingjának nagyjából a felét ma is szabadtéri internáló táborban tartják őrizet alatt.    Az ENSZ-vizsgálat végkövetkeztetése az volt, hogy a rohingják elleni brutális fellépés miatt népirtás, háborús bűncselekmények és emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények vádjával eljárást kell indítani Mianmar legmagasabb szintű katonai parancsnokai ellen. A mianmari rezsim azonban visszautasította a világszervezet vádjait, és arra hivatkozott, a haderő terrorista tevékenység ellen lépett fel Arakán államban, és reagálása nem volt túlzó. Néhány nappal ezelőtt azonban újabb ENSZ-jelentés látott napvilágot, és abban az áll, hogy Mianmar részéről a békésebb időszakban is diszkriminatívan léptek fel a rohingjákkal szemben, és a konfliktushelyzet kiéleződésével ez csak fokozódott, így például a biztonsági erők tagjai módszeresen és tömegesen erőszakoltak meg rohingja nőket.  A határ bangladesi oldalán, Cox's Bazar város Kutupalong menekülttáborában tartott vasárnapi demonstráción hatalmas táblákon hirdették a „Rohingja Népirtás Emléknapját”, és követelték, Mianmar adja vissza nekik állampolgári jogaikat. Aung Szan Szú Kji mianmari vezető még 2016-ban nemzetközi tanácsadó testületet nevezett ki, hogy fogalmazzon meg ajánlásokat Arakán állam problémáinak a kezelésére. A testület élére az időközben elhunyt Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár került. A testület által kidolgozott ajánlások között szerepelt, hogy vessenek véget a buddhisták és a muszlim rohingják közötti szegregációnak, az 1982-es állampolgársági törvény felülvizsgálata révén számolják fel a rohingják hontalanságát, valamint büntessék meg a visszaélések elkövetőit. Mindebből azonban nem valósult meg semmi. Az utóbbi időben ráadásul ismét összecsapások zajlanak a mianmari kormánykatonák és a magát Arakáni Hadseregnek nevező, az állam autonómiájáért küzdő, etnikai alapon szerveződő, de nem rohingja fegyveres szervezettel, amely a mianmari központi államapparátust uraló, Arakánban széles körben ellenszenvvel kezelt bamar etnikum ellen lép fel. A Mianmarban maradt rohingják így valósággal két tűz közé kerültek. Az erről szóló hírek különösképpen arra ösztönzik a Bangladesben tartózkodó rohingjákat, ne fogadják el a hazatelepüléshez felkínált segítséget. Phil Robertson, a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet ázsiai részlegének igazgató-helyettese szerint a nemzetközi közösségnek nyomást kellene gyakorolnia a „burmai tábornokokra”, és célzott szankciókat, így például fegyverszállítási embargót kellene elrendelni Mianmarral szemben.