Bolsonarónak nem kell a G7-ek 20 millió dolláros gyorssegélye

Publikálás dátuma
2019.08.27. 07:04

Fotó: SERGIO LIMA / AFP
Ez beavatkozás Brazília belügyeibe, törődjenek csak a maguk erdeivel.
A brazil kormány elutasítja a G7-ek 20 millió dolláros gyorssegélyét az Amazonas-medencében pusztító erdőtüzek megfékezésére - közölte Onyx Lorenzoni, Jair Bolsonaro brazil elnök kabinetfőnöke hétfő este. Lorenzoni kijelentette, hogy a pénzt inkább az európai erdőségek újratelepítésére kellene fordítani. Az AFP francia hírügynökség szerint a brazil elnöki hivatal megerősítette a gyorssegély elutasítását. Emmanuel Macron francia elnök hétfőn jelentette be a G7-országcsoport biarritzi csúcstalálkozóján az Amazonas-medencében fekvő országoknak szánt támogatást, illetve egy hosszú távú globális projekt kezdeményezését az amazóniai esőerdő védelmére. Az elképzelések szerint az azonnali segélyből tűzoltó repülőgépeket küldenek majd az amazonasi esőerdő fölé. A hosszabb távú projekt pedig az erdőségek újratelepítését célozza, ezt majd az ENSZ Közgyűlésén fogják véglegesíteni szeptember végén, és Brazília hozzájárulására is szükség lesz. Jair Bolsonaro viszont óva intette a nagyhatalmakat attól, hogy beavatkozzanak Brazília belügyeibe. Szerinte elfogadhatatlan, hogy Macron személyes politikai tőkét akarjon kovácsolni az erdőtüzek által okozott "nemzetközi válság" ügyével. Bolsonaro szerint ezzel úgy kezelik Brazíliát, mintha gyarmat vagy senki földje lenne. Bolsonaróra az erdőtüzek miatt egyre nagyobb nemzetközi nyomás is nehezedik, miután a Föld tüdejének is nevezett, lángokban álló esőerdő képei bejárták a világsajtót, és nemzetközi felháborodást váltottak ki. A francia államfő Bolsonaro - sokak által megkérdőjelezett - környezetvédelmi politikájának tulajdonította azt, hogy nőtt az amazonasi esőerdőt is sújtó erdőtüzek száma. Az Amazonas medencéje nyolc ország területén fekszik, és 6,3 millió négyzetkilométeres területével Dél-Amerika több mint harmadát foglalja el, a legnagyobb részét esőerdő borítja. Az esőerdőben pusztító tüzek tetemes részét nem villámcsapás vagy egyéb természeti csapás okozza, hanem emberek gyújtják fel az erdőt, hogy így nyerjenek nagyobb megművelhető, legelőként használható vagy beépíthető területet. 
Szerző

Szabad szemmel: Orbán egy hűséges rabbi segítségében bízik

Publikálás dátuma
2019.08.27. 06:47

Nemzetközi sajtószemle, 2019. augusztus 27.
The Washington Post Orbán Viktor azt reméli, hogy egy rabbi megmentheti az átszámítva 23 millió dollárért megépített, ám vitatott Sorsok Házát. A 3 éve elkészült létesítmény megnyitását folyamatosan gátolják a körülötte kirobbant ellentétek. Történészek és múzeumi profik úgy értékelték az eredeti elképzelést, hogy az a holokauszt revíziójával egyenlő. A miniszterelnök ezután vonta be a programba Köves Slomót. A tudósító rámutat, hogy az intézmény különösen éles fényben láttatja, bizonyos közép-és kelet európai kormányok – Magyarországon, Lengyelországban és Litvániában - miként próbálják újraírni a náci kollaboráció történetét, hogy ily módon javítsanak hírükön a világban. Ám ezek a próbálkozások még sosem érték el a kívánt hatást. Az érintett zsidó közösségeknek viszont el kell dönteniük, hogy mi a fontosabb számukra: a fájdalmas múlt pontos megértetése a nyilvánossággal, vagy a politikai biztonság egy bizonytalan jelenben. Kövesnek semmiféle tapasztalata nincs múzeumi ügyekben. Befolyása abból ered, hogy egy engedelmes hitközség vezetője, amely azonban nem tagja a Mazsihisznak. Egyben Orbán hűséges támogatója, noha az homokzsákként használja Soros Györgyöt a migráció kapcsán, illetve a szélesebb szociális bajok leplezésére. A rabbi azt mondta a lapnak, hogy a miniszterelnök semmiképpen sem antiszemita. Ám a felmérések azt igazolják, hogy igenis van kapcsolat a Soros elleni retorika és a zsidóellenes érzelmek felerősödése között. Kőszeg Ferenc pedig egyértelműen antiszemitának minősíti a politikust. Mivel már létezik a Páva utcai központ, sokan megkérdőjelezik a Sorsok Házának értelmét, illetve úgy látják, hogy annak segítségével a hatalom igyekszik ellenőrizni, miként emlékezzenek a múltra. Ennek érdekében már megváltoztatták az alaptörvényt és olyan szobrokat állítottak, amelyek azt hivatottak bizonyítani, hogy az ország áldozat volt, és egyáltalán nem felelős a német megszállás után történtekért. A kormány befolyásolta a vonatkozó tudományos kutatásokat is, és fasiszta írók műveit vette be a kötelező tananyagba. Továbbá megpróbálja rehabilitálni Horthyt. A Sorsok Házáról sem a kormányszóvivő, sem Schmitt Mária nem kívánt nyilatkozni. Az egyelőre nem világos, mennyi marad meg az Orbán bizalmasának számító történésznő elképzeléseiből. Ugyanakkor Heiszler András, a Mazsihisz elnöke azt mondja, az EMIH engedte, hogy a hatalom a saját céljaira használja fel. Mindenesetre Kövesnek sikerült több tekintélyes szakértőt is bevonnia az illetékes bizottságba, és azt állítja, hogy a múzeum két év múlva nyitja meg kapuit. Ám három professzort, aki nem volt hajlandó nevét adni a programhoz, kiraktak a hitközséghez tartozó Milton Friedman Egyetemről, bár a rabbi tagadja, hogy a két dolog összefügg egymással. Egyben azt közölte, hogy szerinte a zsidó érdekeket úgy lehet a legjobban megvédeni, ha együttműködnek a kormánnyal. Meg hogy a zsidó vezetőknek nem kell politizálniuk. Heiszler ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy különösen a múlt század tapasztalatai alapján nem szabad megfeledkezni a méltóságról. Hiszen éppen azt kell visszaadni a zsidóknak. Ezért kár visszariadni attól, hogy időnként más véleményen legyenek, mint a hatalom.
Financial Times Az újság igen hasznosnak tartja Simonyi András most megjelent könyvét abból a szempontból, hogy bárki könnyebben megértse, miként jutottak el a volt szocialista államok a mostani külön úthoz. A volt NATO- és amerikai nagykövet azt írta meg, hogy az általa imádott rockzene miként segített megrendíteni a korábbi rendszert. Azóta azonban a térségben már elszállt a derűlátás, átadta helyét a demokratikus visszalépésnek. De érdemes felidézni a kommunizmus árnyékát és időnként zaklatott kapcsolatát a Nyugattal, mert abból sok következtetést le lehet vonni a mára nézve. A recenzió kitér arra, hogy Simonyi már azelőtt kivált a diplomáciai szolgálatból, hogy Orbán visszatért volna a hatalomba. A miniszterelnök alatt Magyarország fokozta a sajtó és az igazságszolgáltatás ellenőrzését, és próbálja átvenni a kutató intézeteket is. A kötet arra emlékeztet, hogy nem szabad biztosra venni a szabadságot.
FAZ A Magyar Nemzeti Bank visszautasítja, hogy legutóbbi kötvényvásárlási programja a kormány iparpolitikáját szolgálná, szerinte az az intézmény pénzpolitikájának szerves része. Így abba beletartozik az is, hogy a cégek által kibocsátott értékpapírok megvételével az MNB forráshoz juttassa az érintett vállalatokat. Ez ugyanis segíthet elérni az inflációs célokat. A Növekedési Kötvényprogram pontosan ezt kettős megfontolást tartja szem előtt. Ennek megfelelően számára teljesen közömbös, hogy ki a tulajdonos, melyik ágazatról van szó és mekkora az adott cég, vagyis teljesen versenysemleges. Az állásfoglalás arra is rámutat, hogy az egész konstrukció nagy mértékben igazodik az Európai Központi Bank hasonló programjához. Ideértve, hogy olyan vállalkozásokra is kiterjedhet, amelyek kockázati minősítése rosszabb, mint az országé, de a bankok számára még hitelképesek. A jegybank elismeri, hogy itt egy unortodox eszközről van szó, de fenntartja, hogy az a hagyományos módszerekkel együtt a piaci likviditás helyreállítását célozza meg. 
Der Standard Európában a szabadság láthatja kárát, amikor a populisták nagyobb biztonságot és egyszerű megoldásokat követelnek. Ezt emelte ki a hagyományos Alpbachi Fórumon, Tirolban a neves bolgár politológus, Ivan Krasztev. Példaként a migrációt említette, amivel bizonyos körök valóságos pánikot keltenek a lakosságban, noha azt a tényleges számok egyáltalán nem támasztják alá. Lásd Magyarországot vagy Lengyelországot, ám a következmény az, hogy nyomás alá kerülnek a demokratikus és szabadságjogok. Ezzel párhuzamosan nagyon sokan települtek át az új tagállamokból Nyugatra és ez a fajta migráció csak fokozta a válsághangulatot. Pedig az elvándorlás időzített bombával ér fel. A fejlődést ugyanis erősen hátráltatja, ha pl. hirtelen eltűnnek az orvosok. Ennek politikai következményei vannak, mivel ahol bekövetkezik, ott bizonyíthatóan nagyon feljönnek a jobboldali-radikális pártok. És a növekvő elégedetlenség, illetve félelem azután felerősíti az igényt a nagyobb biztonságra, a szabadság és a demokrácia csökkenése árán. És egyelőre nem lehet látni, mikor érnek véget a támadások Kelet-Európában a jogállam és az alapvető jogok ellen. Az EU pedig nem sokat tud tenni ellene. A tanácskozáson az osztrák kancellár kifejtette, hogy ha egy állam túlzottan épít a megfigyelő apparátusra, az veszélyezteti a szabadság, a biztonság és a demokrácia kényes egyensúlyát, legyen szó az adatok kezelésének biztonságáról vagy a migrációról. Bierlein hozzáfűzte, hogy a kormányoknak védeniük kell a lakosság biztonságát, de a szabadságjogokat is. Ám a stabilitás és a béke legfőbb biztosítékát a jogállam jelenti. A fórum megnyitóján felolvasták Heller Ágnes beszédét, amelyet ő maga már nem tudott elmondani. Eszerint az emberi civilizáció ősidők óta próbálja megtalálni a megfelelő egyensúlyt a szabadság és a biztonság között. Az biztos, hogy biztonság nem lehetséges szabadság nélkül. Utóbbihoz pedig szükséges alapként az alapjogok együttese, a jogállam. Ha megkérdőjelezik pl. az emberi jogokat, akkor ennek elsőként a szabadság és a liberális demokrácia esik áldozatául – állapította meg egyfajta szellemi végrendeletként a filozófus posztumusz dolgozata.
New York Times/Reuters Az ügyvezető román miniszterelnöknek 45 napja van, hogy bizalmi szavazást kérjen, ez idő alatt új minisztereket kell találnia a koalíciós partner, liberális ALDE kiválása miatt megürült 3 posztra. Ily módon most valószínűleg megpróbálja bevonni a kabinetbe az RMDSZ-t is. Az eddigi kormány azért bukott meg, vagyis nagyobbik ereje, a Szociáldemokrata Párt azért szorult kisebbségbe, mivel szövetségese felsült azzal a próbálkozással, hogy saját elnöke, Tariceanu legyen az egyetlen ellenjelölt a novemberi államfőválasztáson. A PSD ehelyett éppen a miniszterelnököt, Dancilát választotta, hogy az szálljon ringbe Johannis ellen. Az új helyzetben az volna kézenfekvő, hogy idő előtt urnákhoz hívják a szavazópolgárokat, ám mivel már csak egy év van hátra a választásig, a megosztott ellenzék alighanem megpróbálja kitölteni az addig hátralévő időt. Az összefoglaló emlékeztet arra, hogy az EU és az USA erősen bírálta a román kormányt, amiért az igazságszolgáltatás folyamatban lévő átalakítása a jogállamot fenyegeti, ugyanakkor felvizezi a korrupció elleni harcot. Mindenesetre a PSD-nek most 25 hely kell a parlamenti többséghez, ami megnehezítheti a törvények elfogadását. A párt egyébként már a májusi EP-választáson elvesztette támogatóinak csaknem a felét, az ALDE pedig be sem jutott, ami azt jelenti, hogy a románok benyújtották nekik a számlát.
Szerző

Amerikai tagállamok pert indítottak a Trump-kormány ellen a fiatalkorú migránsok fogva tartása miatt

Publikálás dátuma
2019.08.27. 06:27

Fotó: PAUL RATJE / AFP
Az új szabály szerint korlátlan ideig őrizetben tarthatók.
Az Egyesült Államok 19 tagállama és a szövetségi főváros pert indított az amerikai kormányzat ellen a fiatalkorú migránsok határozatlan ideig történő fogva tartását célzó intézkedés miatt - jelentette be helyi idő szerint hétfőn este Xavier Becerra, Kalifornia főügyésze. A keresetet egy szövetségi bíróságnál nyújtották be Los Angelesben, mint Becerra elmondta, azért, mert Donald Trump amerikai elnök kormányzatának új döntése "érzéketlenül kockára teszi a gyermekek biztonságát és jólétét". Az ügyész hozzáfűzte: a kormányzat tervezett szabályozása aláássa a Flores bírósági egyezségként ismert megállapodást. A Fehér Ház nem kommentálta a kaliforniai ügyész bejelentését. Az amerikai belbiztonsági tárca a múlt héten jelentette be, hogy engedélyezni fogja az illegálisan az Egyesült Államokba érkezett migráns gyermekek korlátlan ideig tartó fogva tartását. Ennek értelmében hatályon kívül helyezik azt az 1997-ben született bírósági egyezséget, amely előírta a szövetségi hatóságoknak, hogy 20 napnál tovább nem tarthatnak őrizetben kiskorúakat az illegális migránsok számára fenntartott befogadó központokban, még a szüleikkel együtt sem. Az eddig érvényben lévő bírói határozat értelmében 20 nap eltelte után az amerikai államnak kell gondoskodnia a gyermekekről, számukra megfelelő intézményekben. Az új szabályozás szerint mind a gyermekek, mind a szüleik akár korlátlan ideig őrizetben maradhatnak a migránsokat befogadó központokban.  Az amerikai bevándorlási és vámügyi hivatal (ICE) adatai szerint jelenleg három olyan befogadó központ van, ahol családos bevándorlókat tartanak őrizetben. A két texasi és egy pennsylvaniai központban összesen 5500 ágy áll rendelkezésre, miközben csak júliusban több mint 42 ezer, elsősorban Közép-Amerikából érkezett családot tartóztattak fel az Egyesült Államok déli határainál. Az Axios hírportál emlékeztetett arra, hogy Xavier Becerra ügyésznek ez a tizenharmadik pere a szövetségi kormány ellen bevándorlási ügyek miatt.
Szerző
Témák
USA