Zöld térképe lett Budapestnek

Publikálás dátuma
2019.08.27. 15:47

Fotó: Facebook/Green Guide Budapest
Green Guide Budapest címmel olyan ingyenes kiadvány készült a fővárosiak és az ide látogatók mindennapjainak tudatosabbá és egészségesebbé tételéhez, amelyet az alkotók részben közösségi támogatásból készítettek.
Budapest alternatív térképén nem a Parlament és a főbb nevezetességek vannak a középpontban, hanem a piacok és a parkok mellett olyan fogyasztási, vásárlási és pihenési igényeket kielégítő vállalkozásokat: csomagolásmentes üzleteket, a vegánbarát éttermeket, a bicikli-, gyerek- és családbarát helyeket, helyi termékeket és újrahasznosított alapanyagból készült holmikat árusító ajándékboltokat és dizájnbutikokat lehet megtalálni, amelyek már több lépést is tettek a fenntarthatóság irányába. Az ingyenes, angol és magyar nyelvű tájékoztató anyagból nem maradtak ki a szelektív hulladékgyűjtő szigetek és a teherbringa-kölcsönzők sem.
Az offline, tehát kézbe fogható térképet első alkalommal ötezer példányban nyomták, a gyártás költségét részben közösségi finanszírozásból teremtették elő. A grafikai eljárás, amivel a kitalálói egyébként is foglalkoznak, környezetbarátabb, mint a digitális nyomtatás vagy a szitanyomás, mert növényi alapú alapanyagokkal festékkel, víz használata nélkül működve jóval kevesebb energiát is használ. A tervek szerint hamarosan azért mobilalkalmazás is készül az időszakonként frissülő térképből. A projektet jegyző három fiatal úgy tervezi ugyanis, hogy minden évben gyárt őszi-téli, illetve tavaszi-nyári verziót, így folyamatosan naprakészek lehetnek az információk.
„Olyan motiváló anyagot akartunk készíteni, ami úgy segít, hogy nem a klímaszorongást, valamint azt erősíti, hogy már mindennel elkéstünk. Reméljük, az, hogy már Budapesten is vannak olyan helyek, ahol tudatosabban lehet létezni, közösségformáló erővel is bír, és tudjuk egymást ösztönözni a klímaváltozás elleni harcban” – mondták a zöld térkép készítői: Mimma tervezőgrafikus, Dávid műszaki-környezeti szakmérnök és Niki vegán és fenntartható utazó blogger a Népszavának.
Szerző

A Millennium színpompás emlékműve

Publikálás dátuma
2019.08.25. 14:43

Fotó: Fortepan - Adományozó Somlai Tibor / Népszava
Török András, Budapest lankadatlan kutatója írt egyszer arról, hogy sosem értette: hogyan került egy hatalmas fa éppen a városligetbeli régi kiállítóépület, a mai Olof Palme ház főbejárata elé. Egészen addig morfondírozott ezen, míg nem talált egy fotót, amelyről kiderült, hogy eredetileg a Liget belseje felé nézett a bejárat, s csak jóval később nyitottak kaput a városból könnyebben megközelíthető Stefánia út, a mai Olof Palme sétány irányába. A csarnok az 1885-ös országos kiállításra épült, a pályaudvarok mestere, Pfaff Ferenc tervei szerint, és kettős célt szolgált. Egyrészt ezt az 1250 négyzetméteres, a díszes előcsarnok köré rendezett nagy- és kistermekből álló épületet szánták a főváros képzőművészeti bemutatóhelyének. Másrészt e Műcsarnokon mutatta be a budapestieknek a feltörekvő Zsolnay gyár, mire képes: a nyerstégla falakon elhelyezett színpompás majolikadíszek a korban igencsak meghökkentőnek számítottak a maguk élénkségével, pedig hol volt még akkor a pirogránit és az eozinmáz… (Akkoriban találták fel őket a pécsi laboratóriumokban.) A kiállítóhelyről azonban sajnos elég gyorsan kiderült, hogy túl kicsi arra, amire szánták. Még szerencse, hogy 1887-ben a főváros úgy döntött, létrehozza a saját múzeumát, és erre a célra megvásárolta a gazdátlanná vált csarnokot. 1907-ben itt nyílt meg a város történetét, iparát, vezető személyiségeit, dokumentumait és képgyűjteményét felvonultató tárlat, igaz, alig egy emberöltőre: 1936-ban már végzetesen kinőtte a helyet, így át is költöztették a Károlyi-palotába. A ház ezután – némi hadikórházi kitérőt és bombarombolást leszámítva – üresen állt egészen 1954-ig, amikor a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat kőszobrász műhelyét rendezték be benne. Az új funkciót szolgálta a tereinek teljes átalakítása, a beépített emelet és az eredeti főbejáratból szabott rámpa is. A rendszerváltás utáni sodródás kiállításokat és terveket – például a Műszaki Múzeummá alakítás ötletét – hozta magával, de döntés csak a Liget projekt kapcsán született az épület sorsáról. Az elmúlt három évben többmilliárdos költséggel eredeti állapotában állították helyre, hogy ezentúl étteremként, kávézóként és az 1896-os Millennium emlékműveként szolgáljon. A hírek szerint benne lel majd otthonra az a szobányi városmakett is, amely évtizedek óta ládákban várja a feltámadást. Legutóbb épp a város másik elátkozott épületében, a Bálnában láthatta egy részét a közönség. 
Szerző
Témák
Olof Palme Ház

HÉV-vonalat hosszabbítana az ellenzék

Publikálás dátuma
2019.08.25. 13:06

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Azt, hogy merre billen majd Csepel az októberi önkormányzati választáson, talán még a többi kerületnél is nehezebb megmondani: erős tábora van Borbély Lénárd fideszes polgármesternek, és az őt kihívó összellenzéki jelöltnek, Erdősi Évának is.
Az utóbbi 5 év eredményeit összegezte Borbély Lénárd nemrég saját közösségi oldalán és az önkormányzat honlapján – 35 pontos fejlesztési csomagja jó részét elegánsan átugorva a zöldfelületek felújítására koncentrált. Illetve a kormánypárti polgármester azt hangsúlyozta: a fővárosban Csepel volt az egyik legtöbb beruházást hajtó kerület, ráadásul a lakosság igényei szerint fejlezstett, ugyanis a nemzeti konzultációk mintájára most is tart egy „csepeli konzultáció”. Erdősi Éva erre csak legyint, szerinte álkérdésekre kellene választ adniuk a csepelieknek. „Ki az, aki nemmel felelne arra: akarja-e, hogy felújítsák a kerület iskoláit?” – kérdezett vissza az ellenzék jelöltje. Aki közösségi oldalán csavart egyet a konzultáción, és a polgármesternek címezte kérdéseit. Elsőként ezt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a 2014-es polgármesteri program 35 pontjából 90 százalék nem valósult meg?”. Erdősi Éva a Népszavának azt hangsúlyozta: Borbély Lénárd szerint kizárólag a látványos, de a kerületben élők jövője szempontjából kevésbé lényeges dolgokra koncentrált. Semmit nem lehet tudni például a Németh Szilárd által bekiabált Weiss Manfréd Munkahelyteremtő Programról, a beígért 5 ezer új állás nem jött létre. Nem sikerült gatyába rázni a Csepel Művek terület, a hatalmas gyárterületen kaotikusan van elszórva sokféle cég, így nem lehet tematikus fejlesztéseket indítani, egyfajta ipari parkot létrehozni. A kisvállalkozásoknak tett ígéretét, miszerint a panelházak alján található önkormányzati helyiségek bérleti díját csökkentik, nem tartotta be a városvezetés, így sokan nem mernek/tudnak belevágni üzletükbe. A cégek építményadóját, telekadóját is el akarta hivatalosan törölni a városvezetés, ehelyett az éves infláció mértékével minden januárban emelik azt. A kezdő vállalkozásoknak ígért inkubátorházból sem lett semmi. Márpedig Erdősi Éva szerint a helyi vállalkozásoknak létkérdés lehet az önkormányzati segítség, és bizony ezer dolgot lehetne tenni a kis cégekért. Például az önkormányzati közreműködéssel készülő beruházások projektmenedzserét a polgármesteri hivatalban kellene alkalmazni, így a fővállalkozók kikerülésével közvetlenül lehetne szerződni a mostani alvállalkozókkal. Ez több lehetőséget hozna a helyi cégeknek, s a beruházás is olcsóbb lenne. A másik legfontosabb terület Erdősi Éva szerint a lakhatás. Így polgármesterként befagyasztaná az önkormányzati bérlakások eladását, és több bérleményt is kialakítana – ehhez nem is kellene mélyen belenyúlni az önkormányzat kasszájába. Mivel a kerületben még ma is nagyon sok a lapostetős négyemeletes ház, ezekre sátortetőt húzva rengeteg lakást lehetne építeni, miközben a házakba lifteket lehetne szerelni. Az építkezés számláját nem a kerület állná, hanem a beruházók, csakhogy a vállalkozások az önkormányzati közreműködésért cserében adott számú otthont átengednének a kerületnek. Az ellenzéki jelölt azonban nemcsak „polgári otthonokban” gondolkozik, mondván: krízislakásokra is szükség lenne, mert sok család kerülhet megoldhatatlan élethelyzetbe és egy önkormányzatnak az is feladata, hogy ne hagyja magukra ezeket az embereket. És persze nem ártana megmozdítani a kerületet – ennek érdekében Erdősi Éva Csepel segítségével kapcsolná be az agglomerációt a fővárosi vérkeringésbe. A lényeg, hogy itt menjen keresztül az M0-ás körgyűrűig meghosszabbított HÉV-vonal. Az Auchannál P+R parkolót lehetne kialakítani, ahol a sziget távolabbi pontjairól a fővárosba igyekvők letehetnék az autóikat. Nincs ma ilyen hivatalos terv, de az ellenzéki pártok úgy vélik: a közlekedési fejlesztése sokat javítana a csepeliek helyzetén.
Csepeli Szent Imre tér
Fotó: Molnár Ádám / Népszava

Fürdő helyett CT

 Szabadulna a strand üzemeltetésétől Erdősi Éva, bármekkora vihart kavar is ez az ötlet. Érvelése lényege, hogy az üzemeltetési jogot kapja meg a főváros, hisz a területen lévő termálkút úgyis az övé. A működtetés évi 50 milliós költségét megspórolva pedig pár esztendő alatt vehetne magának a kerület egy saját CT-berendezést, ami életmentő segítség lenne.

Témák
Csepel HÉV