Tőkét emelt a Balatoni Hajózási Zrt.-ben az állam, s bár a Magyar Turisztikai Ügynökség állítja, mindez a modernizáláshoz szükséges, a tulajdonos balatoni önkormányzatok közül több attól tart, az állami többségi tulajdon a cég egyes részeinek – kikötők, part menti területek – kormányközeli körökig elérő privatizációjához vezethet. – Mérföldkőhöz érkezett a Balatoni Hajózási Zrt.: a tulajdonos magyar állam 6,6 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre, s ezzel lehetővé válik a balatoni hajózás modernizálása – jelentette be a Bahart keddi, siófoki közgyűlése után Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója. Hozzátette, 2030-ig megújul a hajóflotta, 4 új kompot, valamint kerékpárszállító hajót vásárolnak, felújítják a kikötőket és a kiszolgáló-létesítményeket, egyszerűsítik a jegyvásárlást, s jobb menetrendet alakítanak ki. Kollár József, a Bahart vezérigazgatója ezzel kapcsolatban megjegyezte, az elavult kikötők és járműpark felújítása elodázhatatlan, ám erre saját erőből képtelen a cég, éppen ezért jó és szükséges a tőkeemelés, mely lehetővé teszi a megújulást. Az állam az idén vette vissza a hajózási cégben tulajdonos önkormányzatoknak 2008-ban ingyen átadott üzletrészét: a részvénycsomagot a Gyurcsány-kormány annak fejében adta anno a cégben tulajdonos 22 településnek, hogy azok előbb egy 580 milliós, majd 2012-ig újabb 1,42 milliárd forintos tőkeemelést hajtanak végre. Utóbbi azonban a többször kitolt határidők ellenére is elmaradt, s noha a települések az idén fizettek volna, egy januári kormányrendelet szerint az állami pakett felett attól kezdve a Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök által felügyelt Magyar Turisztikai Ügynökség rendelkezik. Azok az önkormányzatok pedig, melyek a korábbi években felvásárolták más települések részvényeit, komoly összeget buktak. Siófok például milliárdos szinten áldozott részvényvásárlásra, s lett így 44 százalékos tulajdonos, ám ez a rész az állami szerepvállalással nagyjából megfeleződött, hiszen az eddigi négymilliárdos alaptőke 10,6 milliárdra nőtt. Pedig a város az idén hajlandó lett volna kifizetni tőkeemelésből ráeső cirka 770 millió forintot, ahogyan információink szerint a többi nagy tulajdonos– Keszthely, Balatonfüred, Balatonboglár, Balatonföldvár – is kifizette volna a rájuk eső részt. Az állami tőkeemeléssel viszont kisebbségbe kerültek az önkormányzatok, melyek vezetői közül többen is attól tartanak, a fejük felett értékesíthetik a Bahart legértékesebb vagyonelemeit, például egyes jachtkikötőket vagy értékes vízparti területeket. – Persze nem most, amikor leharcolt állapotban vannak, hanem azután, hogy állami pénzből felújították azokat. Ne legyen igazam, de nem lennék meglepve, ha néhány év múlva több cégre darabolnák fel a Bahartot, hogy aztán egyik-másikat privatizálják – jegyezte meg az egyik polgármester.
A sajtótájékoztatón arra az újságírói kérdésre, hogy egyben tartják-e a Bahartot, Guller Zoltán úgy reagált: az állam hosszú távon gondolkodik a Bahartban, s a hajózási társaság fejlesztése a cél.

Akár már 2021 végétől robotokat vetne be a déli határ őrzésénél a kabinet – derül ki a kormány.hu-ra feltöltött Magyarország Nemzeti Integrált Határigazgatási Stratégiája nevű dokumentumból. A hatvan oldalas irat szerint Magyarország részt vesz az úgynevezett „határőrizet célú autonóm robotrajok” kifejlesztésében. A dokumentumban van utalás arra is, hogy a nemzetközi szintű K+F projektek eredményeit legkésőbb 2021 végéig „integrálni szükséges a feladatellátásban”. Az már a rendőrség honlapjáról derül ki, hogy a robotrajok technikai kialakítása 2017 óta tart. A „Roborder” névre keresztelt határvédelmi rendszert az Európai Unió (EU) Horizon 2020 alapja támogatja. A Roborder konzorciumban Magyarország mellett ott van több tucat európai ország és szakmai, rendvédelmi szervezet. Magyar részről az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) 83,7 millió forinttal szállt be a fejlesztésbe, a szakmai munkában pedig a Magyar Közszolgálati Egyetem (MKE) is részt vesz. A Roborder rendszer működésére vonatkozó adatok jó része minősített, azaz titkos információ. Annyi azonban tudható: a rendszer földi mozgó robotegységekből – például kis, kerekekkel ellátott, automatikusan járőröző, felvételeket készítő járművekből – és megfigyelő drónokból áll majd. A robotok és a drónok által készített képek alapján dönti majd el az illetékes tiszt, hogy szükséges-e „élőerős erősítést” küldeni a helyszínre.
Míg Magyarországon eddig nem verték nagydobra a határ menti robotraj kialakítását, addig – ahogyan azt az azonnali.hu már korábban kiszúrta – a The Intercept magazin az idén májusban már írt erről. Az új technológiákkal is foglalkozó, ismert újságnak nyilatkozó IT szakértők szerint az automata megfigyelő rendszerek és a drónok kombinációjával a rendszer fejlesztői veszélyes területre tévednek. Az EU ugyanis nem katonai célú fejlesztésekre adott pénzt, Noel Sharkey, a Sheffield Egyetem mesterséges intelligenciával foglalkozó professzora azonban úgy véli: ott, ahol a határvédelem politikai kérdés, „csak idő kérdése, hogy a drónok képesek legyenek embereket megállítani is.” A piacon már jelenleg is hozzá lehet férni például elektrosokkolóval, paprikaspray-vel, gumilövedéket kilövő fegyverrel felszerelt drónhoz. „A fő kérdés az: merre tart ez a projekt? – fogalmazott Sharkey. Szerinte ugyan a Roborder-projektben nem szerepel, hogy fegyverrel szereljék fel a határ menti robotokat, ám azokban az országokban, ahol fennáll a tömeges migrációs veszélye, „túlságosan csábító lesz”, hogy mégis felfegyverezzék azokat. A projekttel kapcsolatban megkerestük az ORFK-t, s egyebek mellett azt kérdeztük, hány ilyen roboteszközt állítanának csatasorba a határon, de lapzártánkig nem kaptunk válaszokat.

Az, hogy a kormány gőzerővel készül a robotok bevetésére, annyiban érthető: a folyamatos toborzások ellenére sincs elég rendőr, olykor már katonák, polgárőrök segítenek be a határokon. Másfelől viszont nem látszik különösebb ok a nagy készülődésre. A Magyarország Nemzeti Integrált Határigazgatási Stratégiájából ugyanis az derül ki, hogy valójában már a kormány szerint sincs migrációs válsághelyzet. A dokumentumban az áll: „A migrációt kibocsátó országok helyzetének elemzése és a migrációt kiváltó okok ismeretében az elkövetkező időszakban a jelenlegihez hasonló mértékű illegális migrációs tendenciák prognosztizálhatók.” Néhány oldallal később pedig kiderül, hogy mit jelent a jelenlegi mérték: 2015-ös menekülthullám idején 456 ezer határrendészeti intézkedést hajtottak végre a hatóságok, míg tavaly mindössze 5600-an közelítették meg vagy lépték át a magyar államhatárt. A 2021-ig szóló határigazgatási stratégiában jobbára az Orbán-kabinet ismert politikai fordulatai, paneljei köszönnek vissza. A „menekült” szót például egyetlen esetben sem használják, csak a migráns kifejezést – dacára annak, hogy évente több mint kétezren kapják meg Magyarországon a menekültstátuszt. Az írásban hosszasan bizonygatják, hogy a magyar hatóságok az emberi jogok tiszteletben tartásával járnak el, így „az integrált határigazgatás keretében végrehajtott intézkedés során bármikor lehetősége van az érintett személynek a panasztételhez.” Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa szerint valójában ez nem igaz, a határon illegálisan átjutott menedékkérőket azonnal, mindennemű eljárás és válogatás nélkül dobják vissza Szerbiába, míg azok, akik bejutottak a tranzitzónába, nem támadhatják meg a bíróságnál „fogva tartásukat.” Annak ellenére sem, hogy a tranzitzónákban elzártak 50-60 százaléka gyerek.

Szűkszavú, Orbán Viktor által jóváhagyott kormányhatározat tudatta kedden este, hogy Kásler Miklós újabb feladatköröket veszített. A Magyar Közlönyben publikált döntés szerint az emberi erőforrás minisztertől három oktatási és tudományos alapítvány alapító jogköreit vonták meg: a 

jogkörei is Palkovics László innovációs miniszter tárcájához kerültek, ami néhány napja kormányzati döntéssel nemes egyszerűséggel átvette az Emmitől a felsőoktatás teljes irányítását is. Erről a 168 Óra értesült, arról viszont lapunk számolt be először, hogy Kásler minisztériuma elveszítette a a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkárságot is – ami a Belügyminisztériumhoz, Pintér Sándor felügyelete alá került. 

Beszédes lehet az is, hogy az alapítványi jogköröket átruházó kormányhatározat csak az új megbízott, az innovációs miniszter posztját említi név szerint – arról szót sem ejt, hogy a jogokat az Emmi vezetőjétől sorolja át. Palkovics tárcája ezek mellett megkapta a Kulturált Közlekedésért Alapítvány,a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, és a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány alapítói jogköreit is.