Robotokat vetne be a kormány a déli határnál

Publikálás dátuma
2019.08.28. 06:00

Fotó: Rosta Tibor / MTI
Már 2021 végétől „autonóm robotrajokkal” és drónokkal erősítené a kormány a déli határok védelmét – derül ki a nemzeti határigazgatási stratégiából. Pedig már a kabinet szerint sincs migrációs válság.
Akár már 2021 végétől robotokat vetne be a déli határ őrzésénél a kabinet – derül ki a kormány.hu-ra feltöltött Magyarország Nemzeti Integrált Határigazgatási Stratégiája nevű dokumentumból. A hatvan oldalas irat szerint Magyarország részt vesz az úgynevezett „határőrizet célú autonóm robotrajok” kifejlesztésében. A dokumentumban van utalás arra is, hogy a nemzetközi szintű K+F projektek eredményeit legkésőbb 2021 végéig „integrálni szükséges a feladatellátásban”. Az már a rendőrség honlapjáról derül ki, hogy a robotrajok technikai kialakítása 2017 óta tart. A „Roborder” névre keresztelt határvédelmi rendszert az Európai Unió (EU) Horizon 2020 alapja támogatja. A Roborder konzorciumban Magyarország mellett ott van több tucat európai ország és szakmai, rendvédelmi szervezet. Magyar részről az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) 83,7 millió forinttal szállt be a fejlesztésbe, a szakmai munkában pedig a Magyar Közszolgálati Egyetem (MKE) is részt vesz. A Roborder rendszer működésére vonatkozó adatok jó része minősített, azaz titkos információ. Annyi azonban tudható: a rendszer földi mozgó robotegységekből – például kis, kerekekkel ellátott, automatikusan járőröző, felvételeket készítő járművekből – és megfigyelő drónokból áll majd. A robotok és a drónok által készített képek alapján dönti majd el az illetékes tiszt, hogy szükséges-e „élőerős erősítést” küldeni a helyszínre.
Míg Magyarországon eddig nem verték nagydobra a határ menti robotraj kialakítását, addig – ahogyan azt az azonnali.hu már korábban kiszúrta – a The Intercept magazin az idén májusban már írt erről. Az új technológiákkal is foglalkozó, ismert újságnak nyilatkozó IT szakértők szerint az automata megfigyelő rendszerek és a drónok kombinációjával a rendszer fejlesztői veszélyes területre tévednek. Az EU ugyanis nem katonai célú fejlesztésekre adott pénzt, Noel Sharkey, a Sheffield Egyetem mesterséges intelligenciával foglalkozó professzora azonban úgy véli: ott, ahol a határvédelem politikai kérdés, „csak idő kérdése, hogy a drónok képesek legyenek embereket megállítani is.” A piacon már jelenleg is hozzá lehet férni például elektrosokkolóval, paprikaspray-vel, gumilövedéket kilövő fegyverrel felszerelt drónhoz. „A fő kérdés az: merre tart ez a projekt? – fogalmazott Sharkey. Szerinte ugyan a Roborder-projektben nem szerepel, hogy fegyverrel szereljék fel a határ menti robotokat, ám azokban az országokban, ahol fennáll a tömeges migrációs veszélye, „túlságosan csábító lesz”, hogy mégis felfegyverezzék azokat. A projekttel kapcsolatban megkerestük az ORFK-t, s egyebek mellett azt kérdeztük, hány ilyen roboteszközt állítanának csatasorba a határon, de lapzártánkig nem kaptunk válaszokat.
Az, hogy a kormány gőzerővel készül a robotok bevetésére, annyiban érthető: a folyamatos toborzások ellenére sincs elég rendőr, olykor már katonák, polgárőrök segítenek be a határokon. Másfelől viszont nem látszik különösebb ok a nagy készülődésre. A Magyarország Nemzeti Integrált Határigazgatási Stratégiájából ugyanis az derül ki, hogy valójában már a kormány szerint sincs migrációs válsághelyzet. A dokumentumban az áll: „A migrációt kibocsátó országok helyzetének elemzése és a migrációt kiváltó okok ismeretében az elkövetkező időszakban a jelenlegihez hasonló mértékű illegális migrációs tendenciák prognosztizálhatók.” Néhány oldallal később pedig kiderül, hogy mit jelent a jelenlegi mérték: 2015-ös menekülthullám idején 456 ezer határrendészeti intézkedést hajtottak végre a hatóságok, míg tavaly mindössze 5600-an közelítették meg vagy lépték át a magyar államhatárt. A 2021-ig szóló határigazgatási stratégiában jobbára az Orbán-kabinet ismert politikai fordulatai, paneljei köszönnek vissza. A „menekült” szót például egyetlen esetben sem használják, csak a migráns kifejezést – dacára annak, hogy évente több mint kétezren kapják meg Magyarországon a menekültstátuszt. Az írásban hosszasan bizonygatják, hogy a magyar hatóságok az emberi jogok tiszteletben tartásával járnak el, így „az integrált határigazgatás keretében végrehajtott intézkedés során bármikor lehetősége van az érintett személynek a panasztételhez.” Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa szerint valójában ez nem igaz, a határon illegálisan átjutott menedékkérőket azonnal, mindennemű eljárás és válogatás nélkül dobják vissza Szerbiába, míg azok, akik bejutottak a tranzitzónába, nem támadhatják meg a bíróságnál „fogva tartásukat.” Annak ellenére sem, hogy a tranzitzónákban elzártak 50-60 százaléka gyerek.

Számháború

Alig egy héttel azután, hogy a Belügyminisztérium 408 milliárdos határvédelmi, határrendészeti kiadást közölt a 2015-től napjainkig tartó időszakra, a kormánypárti sajtó most 504 milliárdos összes költséről számolt be. Mégpedig azzal, hogy ebből Brüsszel alig 20 millió eurót (6,6 milliárd forintot) térít meg Magyarországnak. Kormánypárti politikusok és a kormánybarát médiumok a nyár elején még azzal érveltek, hogy az Európai Bizottságtól egyetlen forint sem érkezett a határvédelemre, ehhez képest egészen új szám a 6,6 milliárd. Valójában azonban – amint arról az Európai Bizottság néhány hete a Népszavát tájékoztatta – az EU 2015 óta 52 millió eurót (majdnem 17 milliárd forintot) hagyott jóvá Magyarországnak a határőrizet megerősítésére, ebből az összegből pedig 15,2 millió eurót le is hívtak a magyar hatóságok. Az 52 millió euró pedig a közösség Belbiztonsági Alapjából származik, amelynek a Magyarország által felhasználható teljes összege a 2014-2020 közötti költségvetési időszakban 75,84 millió euró. Ami – mai árfolyamon – bő 25 milliárd forint. Tavaly egyébként naponta átlag 18 illegális határátlépőt sikerült megállítani a határon, így minden egyes megállított migráns 22 millió forintba került az adófizetőknek.

Újabb területeket veszített Kásler Miklós

Publikálás dátuma
2019.08.28. 05:30
Kásler Miklós, az Emmi vezetője
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Három alapítvány alapítói jogköreit vonták meg kedden az utóbbi napokban folyamatosan gyengülő emberi erőforrás minisztertől.
Szűkszavú, Orbán Viktor által jóváhagyott kormányhatározat tudatta kedden este, hogy Kásler Miklós újabb feladatköröket veszített. A Magyar Közlönyben publikált döntés szerint az emberi erőforrás minisztertől három oktatási és tudományos alapítvány alapító jogköreit vonták meg: a 
  • a Közalapítvány a Budapesti Német Nyelvű Egyetemért,
  • a Magyar-Amerikai Fulbright Alapítvány,
  • és az Osztrák-Magyar Tudományos és Kooperációs Akció Alapítvány
jogkörei is Palkovics László innovációs miniszter tárcájához kerültek, ami néhány napja kormányzati döntéssel nemes egyszerűséggel átvette az Emmitől a felsőoktatás teljes irányítását is. Erről a 168 Óra értesült, arról viszont lapunk számolt be először, hogy Kásler minisztériuma elveszítette a a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkárságot is – ami a Belügyminisztériumhoz, Pintér Sándor felügyelete alá került. 
Beszédes lehet az is, hogy az alapítványi jogköröket átruházó kormányhatározat csak az új megbízott, az innovációs miniszter posztját említi név szerint – arról szót sem ejt, hogy a jogokat az Emmi vezetőjétől sorolja át. Palkovics tárcája ezek mellett megkapta a Kulturált Közlekedésért Alapítvány,a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, és a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány alapítói jogköreit is. 
Szerző

Újabb népszavazási kérdéseket adott be egy nyugdíjas szervezet

Publikálás dátuma
2019.08.27. 21:48

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Így már 11 változatban próbálják kideríteni, mit gondol a testület a nyugdíjalapról.
Újabb két népszavazási kérdést adott be kedd délelőtt egy nyugdíjas szervezet a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB), ezekkel együtt 11 változatban próbálják kideríteni, mit gondol a testület a nyugdíjalapról, az adóként beszedett járulékról, a legkisebb és legmagasabb ellátások összegéről és korlátairól. Juhász László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) nyugdíjas tagozatának elnöke azt kérdezné a választóktól, akarják-e, hogy az öregségi nyugdíj legkisebb összege a medián nyugdíj 60 százalékánál ne lehessen kevesebb. Ez nagyjából 60 ezer forintos nyugdíjminimumot jelentene a 2008 óta 28500 forinton befagyasztott legkisebb ellátási összeggel szemben. A másik kérdésben arra kíváncsi, vajon akarják-e a szavazók, hogy az idős korukra befizetett pénzük valóban járulék legyen ismét, ami után a befizetés mértékének megfelelő ellátás, vagyis járadék jár.
A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület vezetője korábban két körben összesen 9 kérdést adott be az NVB-hez elbírálásra. A július elején tárgyalt első csomag kérdéseit elutasította a testület arra hivatkozva, hogy a kormány és nem a parlament hatáskörébe tartozó döntésekre vonatkoztak.