„Bosszút áll a természet”

Publikálás dátuma
2019.08.28. 09:25

Fotó: JOAO LAET / AFP
A politikusoknak nem a keresetlen tanácsokat kellene osztogatniuk, a klímaváltozásban paradigmaváltásra van szükség – állítja Steier József agrárszakmérnök.
„A baj rendkívül nagy, de nem azért, amiért néhány politikai vezető – köztük Emmanuel Macron francia államfő is – a cirkuszt csinálja az brazil erdőégetés miatt. Hanem azért, mert a Föld túlmelegedett, elvesztette, sőt folyamatosan veszti kiszabályozó kapacitását, például tavait, gleccsereit, miközben szaporítja sivatagjait. És emiatt megváltoznak a légköri viszonyok” – nyilatkozta lapunk megkeresésére Steier József agrárszakmérnök a Brazíliában és Szibériában tomboló erdőtüzek kapcsán. A sivatag kizöldítését megcélzó „Zöld Szahara” program megálmodója szerint ugyanis a probléma önmagában nem az erdőirtás, hiszen mióta ember él a Földön, azóta égetéssel is próbált termőterületeket szerezni, még ha nem is olyan méretekben, mint most. A szakember szerint a különbség az, hogy korábban a bőséges eső a trópusokon nem csak eloltotta vagy megakadályozta a tüzek terjedését, de a vegetációs veszteségeket is pótolta, így nem alakult ki katasztrofális erózió, vagy elsivatagosodás. „Láthatóan elfogytak a légkör normális víztartalékai, megváltoztak a légköri mozgások. Túlmelegedett a bolygónk, »lázas a Föld«. Ezért voltak Skandináviában és Kanadában is komoly erdőtüzek idén, amit aztán követett a szibériai, majd a brazil, de beszélhetnénk az afrikaiakról is, ha figyelnénk Afrikára” – sorolta a katasztrófákat. Steier József szerint éppen ezért, ha nemes is a cél, de rossz úton jár a világ, amikor egyetlen bűnösre kívánja hárítani a problémát, mikor a párizsi klímakonferencia kizárólag a szén-dioxid csökkentési kezdeményezésével próbál megoldást találni. Ezek az óriási erdőtüzek pillanatok alatt lenullázták az Európai Unió szén-dioxid-kibocsátás mérséklésére irányuló erőfeszítéseit. Ebből is látszik, nem a szén-dioxidot kellene bűnbakká kikiáltani. Ennek a kezelését a természet egyébként meg tudja oldani, ha kialakítjuk hozzá a geo-mérnöki, vízügyi feltételeket. „A Föld felszínét kellene temperálni” – mutatott rá. És hogy mégis hogyan? A szakember szerint ehhez világméretű és komplex vízügyi rehabilitációs programok, valamint teljes paradigmaváltás kell, ahol a szén-dioxid-kibocsátásának mérséklése helyett gazdaságilag is kifizetődő karbon-ültetvények tudatos telepítésével kezeljük a problémát. „Egy átlagos zöld terület szénnyelése Magyarországon átlagosan 13,6 tonna/év hektáronként. Azonban már léteznek olyan hibridek – ilyen az általunk kifejlesztett smaragdfa, de ilyen a kukorica, vagy a cukornád is –, amelyek akár a 100 tonnára is képesek” – magyarázta. Szerinte ezért az állam – és kormányfőknek nem kioktatnia kellene a brazil elnököt, hanem eszközt kellene a kezébe adni. Például fizetni az akkreditált (egyébként műholdról ellenőrizhető) szénnyelésért a valódi és hatékony karbon ültetvényekért. A szakember arra is figyelmeztetett, hogy bár a tüzek távolinak tűnnek, valójában mindannyiunkat fenyegetnek. „A klímaváltozás elé nem lehet kerítést húzni, nem ismeri a határokat. A légkörrel, a vízmozgásokkal együtt az egész világot átöleli, sújtja. Minden mindennel összefügg: ha a felmelegedés felgyorsul, a Himalája gleccserei eltűnnek, India nagy folyói víz nélkül maradnak, óriási tömegek maradnak megélhetés nélkül, és megindul egy kultúrákat elsöprő kényszermigráció” – figyelmeztetett. Ezt a veszélyt a szakember néhány éve már a Csád tó kiszáradása kapcsán az afrikai migrációval foglalkozva is felvetette. Hozzátette, hogy a klímaváltozás réme már Magyarországon is tetten érhető, ám rendezett magyar klímastratégiáról mégsem lehet beszélni. „Lépni kellene, mert túlfeszítettük a Föld természetes ellenálló, regeneratív képességeit. Az erdőtüzek szomorú visszajelzései, – a természet egyfajta bosszúja - hogy mekkora a tehetetlenség most a klímaváltozás komplex és összehangolt kezelésében” – összegzett Steier József, aki szerint a valóban innovatív megoldásnak, mi magyarok i akár az élére is állhatnánk. 

Bolsonarónak nem kell a G7-ek 20 millió dolláros gyorssegélye

A brazil kormány elutasítja a G7-ek 20 millió dolláros gyorssegélyét az Amazonas-medencében pusztító erdőtüzek megfékezésére - közölte Onyx Lorenzoni, Jair Bolsonaro brazil elnök kabinetfőnöke. Lorenzoni kijelentette, hogy a pénzt inkább az európai erdőségek újratelepítésére kellene fordítani. Az AFP francia hírügynökség szerint a brazil elnöki hivatal megerősítette a gyorssegély elutasítását. Emmanuel Macron francia elnök hétfőn jelentette be a G7-országcsoport biarritzi csúcstalálkozóján az Amazonas-medencében fekvő országoknak szánt támogatást, az azonnali segélyből tűzoltó repülőgépeket küldenének az esőerdő fölé. A hosszabb távú projekt pedig az erdőségek újratelepítését célozza, ezt majd az ENSZ Közgyűlésén fogják véglegesíteni szeptember végén, és Brazília hozzájárulására is szükség lesz. Jair Bolsonaro viszont óva intette a nagyhatalmakat attól, hogy beavatkozzanak Brazília belügyeibe. Szerinte ezzel úgy kezelik Brazíliát, mintha gyarmat vagy senki földje lenne. 

Szerző

Özönvíz Japánban: 850 ezer embert telepítenek ki

Publikálás dátuma
2019.08.28. 08:54

Fotó: Masaki Akizuki / AFP/Yomiuri
A legmagasabb fokú riasztást adta ki a meteorológiai szolgálta. Ketten már meghaltak.
Óriási mennyiségű eső zúdult le szerdán Japánban, az ország harmadik legnagyobb, déli szigetén, Kjúsún, írja a Reuters.
Az özönvíz és a földcsuszamlások legalább két embert megöltek,

a hatóságok pedig mintegy 850 ezer embert telepítenek ki. A meteorológiai szolgálat a legsúlyosabb, 5-ös fokozatú riasztást adta ki.
A halálesetek Fukuoka és Szaga prefektúrákban történtek, utóbbiban a hadsereg 100 emberét vetették be a lakosság megsegítésére. Szagában óránként jelenleg is mintegy 100 mm eső esik.
Szerző
Frissítve: 2019.08.28. 15:07

Véget érhet a román kormányzási szappanopera

Publikálás dátuma
2019.08.28. 08:50

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Nem adja fel Viorica Dancila miniszterelnök, kisebbségi kormányzással próbálkozna, de ezúttal a PSD-nek nincs reális esélye túlélni az újabb bizalmatlansági indítványt.
Ellenzékbe vonul a bukaresti kormánykoalíció kisebbik pártja, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE), és megszavazza az ellenzék bizalmatlansági indítványát. „Felelősségünk van azokkal szemben, akik ránk szavaztak 2016-ban, és felelősségünk a kormányprogram gyakorlatba ültetése, amelyet az ALDÉ-val közösen vállaltunk fel, de lám, a PSD egyedül viszi tovább” – mondta Viorica Dancila miniszterelnök koalíciós partnere távozása után. A román szociáldemokrata párt (PSD), amelynek egyben elnöke is a kormányfő, hétfő esti ülésén testületileg megszavazta a kisebbségi kormányzást. Dancila ügyvivő minisztereket nevez ki, és megpróbál új parlamenti többséget maga mögé állítani az ALDE és a Victor Ponta vezette Pro Romania pártból, ami viszont a jelenlegi erőviszonyok közepette lehetetlennek tűnik, főképp annak fényében, hogy minden parlamenti erő elzárkózott tőle. A koalíció felbomlásának napján pártjának, a szociáldemokrata PSD-nek további három parlamenti képviselője is jelezte: kilép és csatlakozik a Pro Romaniahoz.    Az alkotmány értelmében a miniszterelnöknek ugyan 45 napja van arra, hogy új többséget alakítson ki, de a román viszonyok közepette ez inkább további elvándorlást hozhat a szociáldemokrata parlamenti padsorokból, mintsem új támogatók megjelenését. Előrehozott választás biztosan nem lesz idén, mivel az elnökválasztás előtti hat hónapban ezt nem teszik lehetővé a jogi keretek. A legnagyobb ellenzéki párt, a PNL azonban bizalmatlansági indítványt készül benyújtani, amit ha valóban támogat majd az ALDE, illetve az RMDSZ is (Kelemen Hunor pártelnök ezt jelentette be), akkor Viorica Dancila lesz a 2016 decemberében hatalomra jutott PSD első olyan miniszterelnöke, akit nem saját pártja, hanem az ellenzék távolít el bársonyszékéből. A PSD-ALDE kormány eddig három bizalmatlansági indítványt élt túl. Az egyelőre nem látszik, hogy milyen átmeneti kormány alakulhat, de az elnökválasztási hajrában aligha képzelhető el más, mint egy szakértői kormány. A Calin Popescu Tariceanu volt liberális miniszterelnök vezette liberálisok és a Szociáldemokrata Párt (PSD) viszálya az utóbbi időben erősödött fel, látszólag azt követően, hogy a PSD a kormányfő Viorica Dancila államfői jelölése mellett döntött, és nem állt be a koalíciós partner Tariceanu mögé. Felmérések szerint, ha az ex-miniszterelnök a baloldal – PSD, ALDE és a PSD-ből kivált, Victor Ponta vezette Pro Romania – támogatásával indult volna, akkor nyitott verseny alakulhatott volna ki a legnagyobb ellenzéki erő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje, a jelenlegi államfő, Klaus Iohannis és Tariceanu között. Johannist 39, Tariceanut 37 százalékon mérték. Dan Barna – az EP-választásokon a PSD-t fél százalékra megközelítő új formáció, a Mentsétek meg Romániát (USR) elnöke és egyben elnökjelöltje 19 százalékon állt. De Tariceanu a másik két baloldali párt támogatása nélkül is 34-35 százalékra számíthatott volna, miközben Viorica Dancila miniszterelnöknek a maga 19-20 százalékával a második fordulóra sem lett volna esélye. Tariceanu azonban a hétfő esti szakítás után cáfolta, hogy az elnökválasztás miatt döntöttek a kiválás mellett, s ezt bizonyítandó, visszalépett a jelöltségtől, és bejelentette, a függetlenként induló Mircea Diaconu színészt támogatják, és a Ponta vezette Pro Romaniával lépnek választási koalícióra az elnökválasztásra. Tariceanu elmondása szerint azért döntött a kilépés mellett, mert Dancila úgy hozott döntéseket, hogy nem konzultált koalíciós partnerével, nem volt hajlandó kormányátalakítást végrehajtani, felére csökkenteni az államtitkárok számát, és a költségvetési kiigazítást is elutasította. Diaconu ugyan színészként ismert, de nem mondható sem igazi függetlennek, sem politikai újoncnak. 2008-ban vállalt először politikai szerepet a Nemzeti Liberális Párt szenátoraként, majd 2012-ben a Victor Ponta vezette szociáldemokrata kormány művelődési minisztere lett, 2014-ben pedig függetlenként sikerült mandátumot szereznie az európai parlamenti választásokon. Romániában a rendszerváltás óta eltelt három évtizedben járványos méreteket öltött az úgynevezett átülés jelensége, egyes politikusok a politikai paletta minden pártját végigjárták, és maguk a pártok is írtak le furcsa vargabetűket, lettek baloldaliból jobboldalivá. A nemzeti liberális PNL-ből is akkor szakadt ki a Tariceanu vezette szociállibeális ALDE, amikor az a Liberális Internacionáléból az Európai Néppártba igazolt át. Az ALDE a Ponta vezette PSD-vel kezdett együttműködni, majd Ponta kiválása után maradt az azóta börtönbe került Liviu Dragnea vezette szociáldemokraták partnere. A PSD azonban Dragnea vezetése alatt fokozatosan elvesztette korábbi örökös potenciális kormánypárt, vagy legnagyobb ellenzéki párt jellegét, a belső hatalmi harcok, a korrupciós botrányok és a Dragnea, illetve a jelenlegi miniszterelnök, Viorica Dancila képviselte másodvonal hozzá nem értése teljesen tönkretette a pártot. Ma már minden jel arra mutat, hogy ha csak valami csoda nem történik, a román szociáldemokrata párt is ugyanarra a sorsra jut, mint a lengyel, a cseh, a szlovák vagy akár a magyar baloldal egykori vezető ereje. A Tariceanu-Ponta összefogás jelenthet ugyan egy utolsó esélyt a román baloldalnak a jövő év végi parlamenti választásokra, de a most novemberi elnökválasztáson a színész-politikus Diaconuval aligha van esélyük megakadályozni a népszerű, de elnökként mindvégig ellenzéki politikusként viselkedő Klaus Iohannis újabb mandátumszerzését. Mivel az EP-választáson látványosan előretörő új erő, az USR-PLUS szövetség nem a szlovák mintát követi, nem egy igazi civilt indít Iohannis ellenében, hanem saját – nem különösebben népszerű, nem is különösebben karizmatikus – elnökét, nem valószínű, hogy Romániában megismétlődne a szlovák, vagy akár az ukrán „csoda”: Bukarestben a jelen állás szerint a hagyományos politikai erők és jelöltek maradnak nyeregben.   
Szerző