Ellenzékbe vonul a bukaresti kormánykoalíció kisebbik pártja, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE), és megszavazza az ellenzék bizalmatlansági indítványát. „Felelősségünk van azokkal szemben, akik ránk szavaztak 2016-ban, és felelősségünk a kormányprogram gyakorlatba ültetése, amelyet az ALDÉ-val közösen vállaltunk fel, de lám, a PSD egyedül viszi tovább” – mondta Viorica Dancila miniszterelnök koalíciós partnere távozása után. A román szociáldemokrata párt (PSD), amelynek egyben elnöke is a kormányfő, hétfő esti ülésén testületileg megszavazta a kisebbségi kormányzást. Dancila ügyvivő minisztereket nevez ki, és megpróbál új parlamenti többséget maga mögé állítani az ALDE és a Victor Ponta vezette Pro Romania pártból, ami viszont a jelenlegi erőviszonyok közepette lehetetlennek tűnik, főképp annak fényében, hogy minden parlamenti erő elzárkózott tőle. A koalíció felbomlásának napján pártjának, a szociáldemokrata PSD-nek további három parlamenti képviselője is jelezte: kilép és csatlakozik a Pro Romaniahoz.
Az alkotmány értelmében a miniszterelnöknek ugyan 45 napja van arra, hogy új többséget alakítson ki, de a román viszonyok közepette ez inkább további elvándorlást hozhat a szociáldemokrata parlamenti padsorokból, mintsem új támogatók megjelenését.
Előrehozott választás biztosan nem lesz idén, mivel az elnökválasztás előtti hat hónapban ezt nem teszik lehetővé a jogi keretek. A legnagyobb ellenzéki párt, a PNL azonban bizalmatlansági indítványt készül benyújtani, amit ha valóban támogat majd az ALDE, illetve az RMDSZ is (Kelemen Hunor pártelnök ezt jelentette be), akkor Viorica Dancila lesz a 2016 decemberében hatalomra jutott PSD első olyan miniszterelnöke, akit nem saját pártja, hanem az ellenzék távolít el bársonyszékéből. A PSD-ALDE kormány eddig három bizalmatlansági indítványt élt túl.
Az egyelőre nem látszik, hogy milyen átmeneti kormány alakulhat, de az elnökválasztási hajrában aligha képzelhető el más, mint egy szakértői kormány.
A Calin Popescu Tariceanu volt liberális miniszterelnök vezette liberálisok és a Szociáldemokrata Párt (PSD) viszálya az utóbbi időben erősödött fel, látszólag azt követően, hogy a PSD a kormányfő Viorica Dancila államfői jelölése mellett döntött, és nem állt be a koalíciós partner Tariceanu mögé. Felmérések szerint, ha az ex-miniszterelnök a baloldal – PSD, ALDE és a PSD-ből kivált, Victor Ponta vezette Pro Romania – támogatásával indult volna, akkor nyitott verseny alakulhatott volna ki a legnagyobb ellenzéki erő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje, a jelenlegi államfő, Klaus Iohannis és Tariceanu között. Johannist 39, Tariceanut 37 százalékon mérték. Dan Barna – az EP-választásokon a PSD-t fél százalékra megközelítő új formáció, a Mentsétek meg Romániát (USR) elnöke és egyben elnökjelöltje 19 százalékon állt. De Tariceanu a másik két baloldali párt támogatása nélkül is 34-35 százalékra számíthatott volna, miközben Viorica Dancila miniszterelnöknek a maga 19-20 százalékával a második fordulóra sem lett volna esélye. Tariceanu azonban a hétfő esti szakítás után cáfolta, hogy az elnökválasztás miatt döntöttek a kiválás mellett, s ezt bizonyítandó, visszalépett a jelöltségtől, és bejelentette, a függetlenként induló Mircea Diaconu színészt támogatják, és a Ponta vezette Pro Romaniával lépnek választási koalícióra az elnökválasztásra. Tariceanu elmondása szerint azért döntött a kilépés mellett, mert Dancila úgy hozott döntéseket, hogy nem konzultált koalíciós partnerével, nem volt hajlandó kormányátalakítást végrehajtani, felére csökkenteni az államtitkárok számát, és a költségvetési kiigazítást is elutasította. Diaconu ugyan színészként ismert, de nem mondható sem igazi függetlennek, sem politikai újoncnak. 2008-ban vállalt először politikai szerepet a Nemzeti Liberális Párt szenátoraként, majd 2012-ben a Victor Ponta vezette szociáldemokrata kormány művelődési minisztere lett, 2014-ben pedig függetlenként sikerült mandátumot szereznie az európai parlamenti választásokon.
Romániában a rendszerváltás óta eltelt három évtizedben járványos méreteket öltött az úgynevezett átülés jelensége, egyes politikusok a politikai paletta minden pártját végigjárták, és maguk a pártok is írtak le furcsa vargabetűket, lettek baloldaliból jobboldalivá. A nemzeti liberális PNL-ből is akkor szakadt ki a Tariceanu vezette szociállibeális ALDE, amikor az a Liberális Internacionáléból az Európai Néppártba igazolt át. Az ALDE a Ponta vezette PSD-vel kezdett együttműködni, majd Ponta kiválása után maradt az azóta börtönbe került Liviu Dragnea vezette szociáldemokraták partnere. A PSD azonban Dragnea vezetése alatt fokozatosan elvesztette korábbi örökös potenciális kormánypárt, vagy legnagyobb ellenzéki párt jellegét, a belső hatalmi harcok, a korrupciós botrányok és a Dragnea, illetve a jelenlegi miniszterelnök, Viorica Dancila képviselte másodvonal hozzá nem értése teljesen tönkretette a pártot.
Ma már minden jel arra mutat, hogy ha csak valami csoda nem történik, a román szociáldemokrata párt is ugyanarra a sorsra jut, mint a lengyel, a cseh, a szlovák vagy akár a magyar baloldal egykori vezető ereje. A Tariceanu-Ponta összefogás jelenthet ugyan egy utolsó esélyt a román baloldalnak a jövő év végi parlamenti választásokra, de a most novemberi elnökválasztáson a színész-politikus Diaconuval aligha van esélyük megakadályozni a népszerű, de elnökként mindvégig ellenzéki politikusként viselkedő Klaus Iohannis újabb mandátumszerzését. Mivel az EP-választáson látványosan előretörő új erő, az USR-PLUS szövetség nem a szlovák mintát követi, nem egy igazi civilt indít Iohannis ellenében, hanem saját – nem különösebben népszerű, nem is különösebben karizmatikus – elnökét, nem valószínű, hogy Romániában megismétlődne a szlovák, vagy akár az ukrán „csoda”: Bukarestben a jelen állás szerint a hagyományos politikai erők és jelöltek maradnak nyeregben.
