Feltétel nélküli alapjövedelem: a stresszt biztosan csökkenti az ingyen pénz

Publikálás dátuma
2019.08.29. 12:00

Fotó: JONATHAN NACKSTRAND / AFP
A munkaerőpiacra nem volt hatással a feltétel nélküli finn alapjövedelem bevezetése – derült ki a legutóbbi kutatásokból. A kísérlet következtetéseinek levonása azonban tovább zajlik.
Finnországban kétezer munkanélküli számára biztosítottak feltétel nélküli alapjövedelmet. Eredetileg szélesebb rétegnek szánták az ingyen pénzt, például 25 év aluliak, vagy háztartásbeliek számára, de a helsinki kormány költségvetése ennyit tett lehetővé. A kabinet 20 millió eurót bocsátott rendelkezésre. Így a munkanélküliek egy speciális rétege kaphatta meg a havi 560 eurós apanázst, elsősorban olyanokról volt szó, akik már nem kapták volna meg hosszú ideig a munkanélküli segélyt. Az 5,5 milliós Finnországban 6,6 százalékos a munkanélküliek aránya. Egy évvel korábban még meghaladta a 7 százalékot. A finn gazdaságot megrázta a Nokia válsága, illetve a faipar visszaszorulása a digitalizálás miatt. Helsinkit érzékenyen érintették az Oroszország elleni uniós szankciók, a büntetőintézkedések elsősorban a mezőgazdaságot sújtották leginkább. Az 560 eurót „keresők” továbbra is megkapták a lakhatási, illetve a gyermekgondozási segélyt is. A munkanélküli segélyt viszont leállították. Ez utóbbit egyébként azok kaphatnak, akiket legalább 26 hónapon át alkalmaztak. Csakhogy a feltétel nélküli alapjövedelemhez való hozzájutásnak – amint a neve is sugallja – nem volt semmiféle előfeltétele. A résztvevőknek nem kellett jelentkezniük a munkaügyi hivatalnál, s nem kellett bizonyítaniuk azt, hogy megpróbáltak elhelyezkedni. Azok, akik részt vettek a programban, az 560 eurót azután is megkapták, ha sikerült elhelyezkedniük. A feltétel nélküli alapjövedelem érdekes kísérlet volt arra, gyakorol-e bármiféle hatást a munkanélküliekre, a munkaadókra, a társadalomra, mekkora motivációt jelent a munkakeresők számára. A teszt nagy feltűnést keltett a nemzetközi sajtóban, a New York Times is hosszasan foglalkozott vele egy 2016 decemberi kiadásában. Két évvel később ért véget, a kormányzat eredetileg is ennyi időre tervezte. Az előzetes eredmények szerint a rendszeres havi jövedelemhez jutók nagyobb biztonságban érezték magukat – mondta el a bécsi Der Standardnak Katri Sarkia, a Demos Helsinki kutatóintézet munkatársa. „Kisebb stressz érte őket pénzügyi helyzetük miatt” - közölte. A résztvevők jobb körülményekről számoltak be, mint azok, akik munkanélküli segélyt kaptak. Ugyanakkor a feltétel nélküli alapjövedelem a munkaerő piacra nem gyakorolt különösebb hatást, bár a komolyabb elemzés még hátravan. Olyan cikkek is megjelentek, melyek szerint a teszt résztvevői könnyebben jutottak munkához. A végső összegzést azonban csak a jövő év elején teszik közzé. Szakértők szerint a kétéves tesztidőszak túl rövid ahhoz, hogy messzemenő társadalmi következtetéseket vonjanak le. Juha Leppänen, a kutatóintézet másik munkatársa szerint sajnálatos, hogy a jövedelem csak egy szűk kört érintett, szerinte lehetett volna átfogóbb is. Azt sem lehet megmondani, hogy a pénz elég volt-e a mindennapi megélhetéshez. Rámutatott, ez az ingyen pénzben részesülők lakóhelyétől is függ, magától értetődő, hogy a főváros, Helsinki drágább más régióknál. Leppänen azonban már azt is komoly fegyverténynek tartja, hogy egyáltalán próbálkoztak ilyennel. Másutt ugyanis inkább csak falvakban vagy egyes régiókban adtak esélyt a feltétel nélküli alapjövedelemnek.
Hogy lesz-e folytatása a programnak Finnországban, arra egyelőre senki sem tudja megadni a választ. Gyors döntés biztosan nem várható a kérdésben, mert a programot még jobboldali kormány indította el Helsinkiben, a 2019 áprilisi választást követően azonban Antti Rinne miniszterelnök vezetésével baloldali kormány jött létre. Az alapjövedelem támogatói úgy vélik, hogy a jóléti államnak minden egyes állampolgár számára megfelelő életszínvonalat kellene biztosítania, és az alapjövedelem új vállalkozások indítására ösztönözheti az embereket, mert nem kell attól tartaniuk, hogy kudarc esetén semmijük nem marad. Az ellenzők szerint viszont a feltétel nélkül biztosított jövedelem nem ösztönzi az embereket az álláskeresésre.

Regionális kísérletek a világban

A feltétel nélküli alapjövedelemmel több állam kísérletezett már. A kanadai, Manitoba tartománybeli Dauphin városában vezetett be ilyen programot, Mincome néven, 1974-1979 között. Ez a kísérlet is azt igazolta, hogy jelentősen csökken a stressz azoknál, akik hónapról hónapra megkapják a garantált összeget. Csökkent ugyanis ez idő alatt a kórházi ápolásra szoruló betegek száma, kivált a pszichiátriai betegségekben szenvedőké. 2016-ban Ontario államban vezettek be hasonló programot, amely egy évig tartott. Több elemzésben az alaszkai példát emlegetik, ahol 1982-2008 között kapott évi 1100 dollárt minden ott élő, ezt a szakirodalom mégsem sorolja a feltétel nélküli alapjövedelem közé, mert nem biztosít tisztes megélhetést. Brazíliában Luíz Inácio Lula da Silva elnök alatt fizettek évi 130 eurót a legszegényebbeknek, a támogatásból azonban csak nagyon kevesen részesültek. Indiában Madhya Pradesh államban 22 faluban vezették be a kísérletet, elsősorban rendkívül nehéz helyzetben lévő településekről volt szó. Minden polgár havi 200 rúpiát (mintegy 10 euró) kapott, minden nő pedig további 100 rúpiát (öt euró) a 18 év alatti gyermek után. Iránban Alaszkához hasonlóan az olajbevételekből osztanak szét pénzt az ezt igénylők között. Az összeg kéthavonta 80 dollár. A pénzt a lakosság 80 százaléka igényelte. Olaszországban az Öt Csillag Mozgalom (M5S) kezdeményezésére vezették be a 780 eurós (párok esetében 1280 euró) támogatást. Ugyanakkor komoly feltételekhez kötik a kifizetését és nem is mindenki igényelheti. Több szervezet és a katolikus egyház is bírálta bevezetését, mert a 15 milliárd eurós költséget hitelből fizeti az amúgy is eladósodott költségvetés. Hasonló kezdeményezések voltak még Kubában, Mongóliában, Namíbiában és Kenyában.

Frissítve: 2019.08.29. 13:37

A szabadság hullámhosszán

Publikálás dátuma
2019.08.29. 11:00

Fotó: Alexey Vitvitsky / AFP
A Szabad Európa Rádió idén indította el digitális szolgáltatásait Románia és Bulgária számára. Egyelőre várni kell az átütő sikerre.
Hamarosan újraindulhat a Szabad Európa Rádió magyar hírszolgálata. A román és bolgár program már elérhető, de egyelőre egyik sem sikertörténet, aminek több oka van. A román programnak nincs frekvenciája, csak internetes honlapja. A Facebookon 42 ezer követővel rendelkezik, de csak a bulvárízű eseményekről szóló videók kapnak sok like-ot. Portálja kiegyensúlyozott, szakszerű, sokkal jobb, mint sok más, állandó hivatkozási alapként szolgáló román médium. Talán nem véletlenül: a tíz év után Romániában újra megjelenő SZER főszerkesztője ugyanis a helyi média egyik legkiemelkedőbb újságírója, Sabina Fati. Személye garancia a portál függetlenségére. A januári újraindulás kapcsán egy interjúban elmondta, versenyvizsgával került a szerkesztőség élére, mint ahogy összes kollégája is. Nem nehezedik rájuk nyomás a washingtoni fenntartó, a kongresszus részéről, ám függetlenségük nem jelent semlegességet. „Nem lehet semlegesnek lenni, ha alapvető emberi jogokat sértenek, vagy egy háború kapcsán, amelyben ártatlan emberek vesztik életüket”, fogalmazott. Elmondása szerint a cél az, hogy év végéig havonta 1 milliós látogatottsága legyen podcastjuknak. Fati kitért arra, hogy a hidegháború idején működő egykori Szabad Európa Rádió a korabeli szovjet befolyást próbálta ellensúlyozni a vasfüggöny mögötti országokban, a mai online jelenlét viszont az új kihívásokra próbál megfelelő választ találni. Manapság inkább információs és dezinformációs, illetve kiberháború dúl, Moszkva igen aktív ilyen téren. A SZER az internet világában biztosítja a megbízható információt, így próbálva ellensúlyozni az orosz befolyást és félretájékoztatást. Fati elmondta: bár Romániában nyilvánosan nem érzékelhető az orosz befolyás, jelentek meg nyíltan nyugatellenes fórumok az utóbbi időben, de ezekről nem tudni, hogy helyi nacionalizmus vagy az orosz befolyás eredménye. Bulgáriában viszont nagyon is nyilvánvaló és erős Moszkva hatása - hangsúlyozta a főszerkesztő. Hozzátette, mindkét országban, de az egész térségben, főképp Magyarországon és Lengyelországban egyre komolyabb gondok vannak a jogállamisággal, a sajtószabadsággal, az illiberalizmus hódít, ami nyilván hozzájárult a Szabad Európa Rádió újraindításához. Fati szavai részben egybecsengenek bukaresti forrásaink véleményével. Egy, a médiahatósági berkekben jártas forrásunk szerint Oroszország közelsége, nem pedig a demokrácia általános állapota miatt döntött az amerikai kongresszus a bolgár és a román műsorok felélesztéséről. Románia stratégiai partnerségi kapcsolatban áll az Egyesült Államokkal, a deveselui amerikai rakétaelhárító bázis és a Fekete-tenger melletti Mihai Kogalniceanu légitámaszponton állomásozó amerikai katonák miatt az ország Washington egyik legközelebbi térségbeli szövetségese. Ezek alapján nem tűnik valószínűnek, hogy az amerikai kormányzat ennyire barátságtalan gesztust tenne a bukaresti kormány irányába, még akkor sem, ha Washington hagyományosan idegenkedik a posztkommunista államok szocialista pártjaitól és kormányaitól - vélekedett. Forrásunk hangsúlyozta: ez a SZER nem az a SZER. Ez már csak egy brand, ami elsősorban üzleti alapokon nyugszik, és az orosz befolyás mérséklése, nem pedig a térség demokráciáinak állapota érdekli. Ennek a rádiónak volt frekvenciája Romániában akkor is, amikor már nem volt gond a sajtószabadsággal. 2008-ban szűnt meg. Akkoriban Adrian Nastase volt miniszterelnököt vádolták, hogy a frekvenciával kereskedett. A rendszerváltás utáni román SZER többek között hír- és műsorcsomagokat gyártott és adott el pénzért helyi kisebb rádióknak. Aztán kivonult, és helyét a piacon átvette a Radio France International (RFI), ami keményebb műsorokat készített. Az RFI valóban független, komoly hatást gyakorol a médiapiacra, hivatkozási pont. A Szabad Európa Rádiónak Romániában igen komoly versenytársa az RFI a „független” piacon. Egy román hírügynökségi forrásunk szerint „hála istennek, a román médiaviszonyok nem olyanok, mint Magyarországon. Itt is vannak szekértáborok, elkötelezett kormánypártiak és elkötelezett ellenzékiek, de a kínálat széleskörű, a hatalom nem telepedett rá a médiára. A sokszínű hírtelevíziók uralják a véleményformálást, a SZER többek között ezért sem tudott labdába rúgni. És bár Sabina Fati kitűnő újságíró, ő valóban a független média híve volt mindig, az általa vezetett SZER honlapja is színvonalas, én csak örülni tudok annak, hogy nem jutottunk oda, hogy egykori jelentőségét visszaszerezze. Az azt igazolná, nagyon nagy baj van. Jó, hogy vannak, minden független hírforrás a demokráciát és a jogállamot erősíti. És nem csodálkozom azon, hogy Orbán Viktor és kormányzata nem örül egy esetleges magyar adásnak, mert ott, ahol a hatalom olyan mértékben lenyelte a médiát, mint Magyarországon, akár egy olyan erőtlen hang is, mint amilyen egy internetes rádió, főleg ha független, és olyan patinás névvel rendelkezik, mint a SZER, zavart okozhat az olajozottan működő kormánypropaganda gépezetben" - mondta a nevének mellőzését kérő román újságíró. Azt, hogy az Unión belül miért épp Romániában és Bulgáriában indult újra elsőként az adás, senki sem tudja pontosan. Mint ahogy azt sem, hogy kinek a kezdeményezésére, a román ellenzék lobbitevékenysége kapcsán, vagy Washington óhajára. Érdeklődésünkre legtöbben Mircea Tomát, az Activ Watch román igazgatóját nevezték meg egyik kezdeményezőként, de megkeresésünkre Toma elmondta, sem neki, sem a szervezetnek nincs köze az újrainduláshoz. A román demokrácia állapota nem fényes, a sajtószabadság tekintetében sem, de tény, jobb a helyzet, mint Magyarországon.

Már nem márkanév a fiatalok körében

A Szabad Európa Rádiónak hagyományosan igen erős a balkáni hírszolgálata. A szerb nyelvű program sosem szünetelt, rádióműsora mindmáig létezik, egyes regionális programok át is vették információs programjait. Szintén naponta sugároz a montenegrói kiadás. A szerb programra szükség is van, hiszen a rádiók és tévék többsége Aleksandar Vucic elnök adminisztrációjának kezében összpontosul. A bolgár programot idén januárban indították újra. Amikor tavaly júliusban bejelentették ezt a hírt, a SZER akkori elnöke, Thomas Kent reményét fejezte ki, hogy a döntéssel megerősítik a sajtószabadságot, céljuk pedig a demokratikus alapértékek terjesztése. A Riporterek Határok Nélkül szervezetnek a sajtószabadságot vizsgáló idei listáján Bulgária a 111. helyet foglalta el a 180 vizsgált állam közül. (Magyarország a 87. lett, ami Bulgária után a legrosszabb eredmény az uniós tagországok között.) Valójában nem az 1950 és 2004 közötti rádióadást élesztették fel, hanem egy honlapon érhetőek el a szerkesztőség hírei, illetve saját Youtube csatornát is életre hívtak. A bolgár program egyes helyi médiumokkal, például a bivol.bk oknyomozó portállal is együttműködik, és szoros kapcsolatokat ápol korrupcióellenes szervezetekkel. Nagy visszhangot keltett egy áprilisi leleplezése, melynek nyomán a főügyész hivatala nyomozást is indított. A vádak szerint a korábbi gazdasági miniszter, Alekszandar Manolev jogosulatlanul vett fel uniós támogatásokat. Az EU még 2007-ben programot indított Bulgária számára az elmaradott régiók, illetve a kisvállalkozások felzárkóztatására. Az EU 200 ezer euróval támogatott egyes panziókat, ám a bolgár nyelvű adás kiderítette, hogy valójában a pénzt teljesen más célokra fordították. A botrány hatására lemondott a kormányzó jobboldali GERB párt igazságügyi minisztere, Cecka Cacseva. A bolgár SZER szálkát jelent a nacionalisták, az oroszbarát pártok és média szemében. Az „Újjászületés” nevű oroszbarát szélsőjobboldali tömörülés idén májusban éles támadást intézett ellene, amely szerinte azon ügyködik, hogy „tönkretegye a bolgár államot”. A párt egy videót tett közzé Facebook oldalán, amelyen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még színészként, sorozatában két automata fegyverből tüzelt parlamenti képviselőkre. Amikor a rádió megkérdezte a pártot, mi volt a cél ezzel, vezetője, Kosztadin Kosztadinov azt közölte, „a videóval azt állítjuk, hogy a SZER-hez hasonlatos médiumok tönkre akarják tenni Bulgáriát”. A prágai székhelyű program idén június 12-én nyitotta meg szófiai irodáját. „Amikor 2004-ben elhagytuk Bulgáriát, az volt az általános vélemény, összeomlott a kommunizmus, itt a szabadság, a médiáé is. Ma azt látjuk, hogy sok országban nem ez a jellemző” – állapította meg a SZER alelnöke és főszerkesztője, Nenad Pejic. Az RFE/RL bolgár portálja színvonalas, előnyben részesítik a korrupcióval és a média szabadságával kapcsolatos információkat. Hiába azonban a nagy áprilisi leleplezés, a program még meg sem közelíti régi nimbuszát, véleményformáló médiummá nem vált, talán azért sem, mert Szófiában is számos hírportál létezik, a Szabad Európáé kissé elvész közöttük. A Facebook-oldalt 60 ezren követik, ami szép szám ugyan, de gondot jelent, hogy a fiatalabbak körében már nem márkanév a rádió: Instagram oldala csak nem egészen 1700 követővel büszkélkedhet, s Youtube portáljára is mindössze alig több mint félezren iratkoztak fel. - Rónay Tamás

Szerző

Háború határok nélkül

Publikálás dátuma
2019.08.29. 09:30
Óriási tömeg gyászolt a Szíriában megölt két libanoni Hezbollah-tag temetésén
Fotó: AFP
Izrael már nem csak Szíriában, de a feltételezések szerint Libanonban és Irakban is csapást mért az Irán által támogatott ellenségeire.
„Üzenem az izraeli katonáknak a határon, hogy a mai naptól készülhetnek, várhatnak ránk” - fenyegetőzött Haszan Naszrállah, a libanoni Hezbollah vezetője. Tőle menetrendszerűen érkeznek a hasonló dörgedelmek, csak augusztus hónapban ígérte már például, hogy rakéták százai esőként záporoznak majd Tel-Avivra, máskor pedig arra figyelmeztetett, hogy egy Irán elleni háború az egész térséget lángba borítaná. A mostani kijelentéseit azért érdemes egy fokkal mégis komolyabban venni, mert a bizonyos országokban terroristákként számon tartott félkatonai szervezet és Izrael között az utóbbi napokban kezdett elfajulni az egyébként is kiélezett viszony.  Ennek legutóbbi epizódjaiként izraeli vadászgépek szombaton légi csapást hajtottak végre Szíriában, amelyben két libanoni, a Hezbollah két tagja is életét veszítette. A zsidó állam állítása szerint az áldozatokat Iránban képezték ki, hogy a szomszédos Szíriából „öngyilkos” (robbanóanyaggal felszerelt) drónokkal támadjanak észak-izraeli célpontokra. Az korábban többször is előfordult már, hogy az izraeli légierő a perzsa államhoz és a Hezbollahhoz köthető fegyverraktárakat, központokat bombázott Szíriában, de ez az első (ismert) eset, hogy közvetlen támadást hiúsítottak meg. Ezt követően vasárnap újabb incidens történt: ezúttal Bejrútban vetettek be két, a libanoni források szerint izraeli drónt. A robbanóanyaggal felszerelt eszközök közül az egyik csütörtököt mondott, a másik az első hírek szerint a Hezbollah média központját rongálta meg. Bár az izraeli sajtó eleinte még arról találgatott, hogy a kis hatótávolságú drónok valójában irániak lehettek, szerdán már arról adtak hírt, hogy a robbantás legalább egy évvel vetette vissza a Hezbollah rakétaprogramját, mert ehhez szükséges nélkülözhetetlen technológiát semmisítettek meg. Végül hétfőn újabb csapás következett, ezúttal állítólag ismét „mélyen Libanonban” mértek légi támadást az izraeli vadászgépek egy szíriai központú, de a Hezbollahhoz kötődő palesztin terrorcsoport ellen.   Az izraeli harci gépek már eddig is gyakran használták a libanoni légteret. A hallgatólagos megegyezés állítólag arról szólt, hogy a zsidó állam Szíriában akciózhat, ám Libanont elkerüli: legutóbb 13 éve, az izraeli-libanoni háború idején fordult elő hasonló (ismert) katonai művelet. Nem csoda tehát, hogy nem csupán a Hezbollah, de Bejrút is felháborodásának adott hangot. Michel Aun államfő – aki egyébként keresztény, korábbi vezérkari főnök – egyenesen hadüzenetként értékelte a támadást, Szaád Hariri miniszterelnök pedig arra figyelmeztetett, a beavatkozás a térség biztonságát veszélyezteti. A szócsata ellenére mégis valószínűtlen, hogy a konfliktus rövid távon elfajulna. A Reuters a Hezbollah tisztségviselőire hivatkozva már arról írt, hogy a szervezet valamilyen kalkulált ellencsapásra készül, de nem akar újabb háborút.   Izrael számára az egyik legfőbb katonai fenyegetés már évek óta az iráni támogatású Hezbollah. Becslések szerint a szervezet 130 ezer rakétát szegez a zsidó államra, s bár többségük kis hatótávolságú, kezdetleges szerkezet, néhány ezer közülük már komolyabb, precíziós eszköz, amivel az izraeli légvédelemnek is meggyűlne a baja. Irán térségbeli térnyerése miatt – az úgynevezett síita-félhold kialakításával – ráadásul egy háború esetén több fronton is harcolniuk kellene: egyrészt Libanon és Szíria felől, másrészt a gázai, ciszjordániai radikálisok is fegyvert fognának. De nemrégiben felröppent a gyanú, hogy Izrael állhat egy ugyancsak Teherán támogatását élvező iraki síita milícia fegyverraktára elleni támadás mögött is, ami jól jelzi, készek akár határaikon kívül is bárhol lecsapni, ha az ország biztonságáról van szó.       
Szerző