Éles lőszerrel lőnek a tüntetőkre Indonéziában, legalább hatan halhattak meg

Publikálás dátuma
2019.08.28. 10:27

Fotó: Andrew Gal / AFP/NurPhoto
Hetek óta tüntetnek pápuaiak az őket érő hátrányos megkülönböztetés ellen, sokan pedig már egy függetlenségi szavazás kiírását követelik. A kormány cserébe lekapcsolta az internetet.
Legalább hat tüntetőt agyonlőttek szerdán az indonéz hatóságok a Pápua Új-Guineával határos Pápua tartományban, írja a Reuters. Az áldozatok pontos száma nem ismert a hírügynökségnek nyilatkozó Markus Haluk szerint, aki a terület függetlenségéért küzdő mozgalom (United Liberation Movement for West Papua) egy vezetője. Haluk magyar idő szerint szerda reggel azt is hozzátette:
a lövöldözés ezekben a percekben is tart.

Az elszakadás mellett kiálló tüntetők a régensi hivatalnál gyűltek össze. Amikor az addig békés emberek bementek volna az épületbe, bentről lövéseket adtak le rájuk a Sauarapapua.com szerint. A portál két sérültről is tud.
A rendőrség nevében nyilatkozó Dedi Prasetyo szerint a hír csak provokáció a sajtó részéről, és rajtuk kívül szerinte másnak nem is szabad hinni. A hadsereg szóvivője, Eko Daryanto arról tájékoztatott, hogy több tisztet íjjal lőttek meg.
A pápuaiak hetek óta tüntetnek az őket érő előítéletek és diszkrimináció miatt.

A mostani tüntetéssorozat azzal indult, hogy pápuai diákok szállását könnygázzal támadták meg, majd őrizetbe is vették őket. Azóta egy börtönt, egy piacot és több kormányzati hivatalt is felgyújtottak a demonstrálók, sokan pedig már egy függetlenségi szavazás kiírását követelik.
Válaszként Indonézia vezetése 1200 rendőrt vezényelt Pápuába, ahol az évtizedes szeparatista törekvések miatt amúgy is komoly a katonai jelenlét. Az internetről pedig egyszerűen leválasztották a területet.
Szerző

„Bosszút áll a természet”

Publikálás dátuma
2019.08.28. 09:25

Fotó: JOAO LAET / AFP
A politikusoknak nem a keresetlen tanácsokat kellene osztogatniuk, a klímaváltozásban paradigmaváltásra van szükség – állítja Steier József agrárszakmérnök.
„A baj rendkívül nagy, de nem azért, amiért néhány politikai vezető – köztük Emmanuel Macron francia államfő is – a cirkuszt csinálja az brazil erdőégetés miatt. Hanem azért, mert a Föld túlmelegedett, elvesztette, sőt folyamatosan veszti kiszabályozó kapacitását, például tavait, gleccsereit, miközben szaporítja sivatagjait. És emiatt megváltoznak a légköri viszonyok” – nyilatkozta lapunk megkeresésére Steier József agrárszakmérnök a Brazíliában és Szibériában tomboló erdőtüzek kapcsán. A sivatag kizöldítését megcélzó „Zöld Szahara” program megálmodója szerint ugyanis a probléma önmagában nem az erdőirtás, hiszen mióta ember él a Földön, azóta égetéssel is próbált termőterületeket szerezni, még ha nem is olyan méretekben, mint most. A szakember szerint a különbség az, hogy korábban a bőséges eső a trópusokon nem csak eloltotta vagy megakadályozta a tüzek terjedését, de a vegetációs veszteségeket is pótolta, így nem alakult ki katasztrofális erózió, vagy elsivatagosodás. „Láthatóan elfogytak a légkör normális víztartalékai, megváltoztak a légköri mozgások. Túlmelegedett a bolygónk, »lázas a Föld«. Ezért voltak Skandináviában és Kanadában is komoly erdőtüzek idén, amit aztán követett a szibériai, majd a brazil, de beszélhetnénk az afrikaiakról is, ha figyelnénk Afrikára” – sorolta a katasztrófákat. Steier József szerint éppen ezért, ha nemes is a cél, de rossz úton jár a világ, amikor egyetlen bűnösre kívánja hárítani a problémát, mikor a párizsi klímakonferencia kizárólag a szén-dioxid csökkentési kezdeményezésével próbál megoldást találni. Ezek az óriási erdőtüzek pillanatok alatt lenullázták az Európai Unió szén-dioxid-kibocsátás mérséklésére irányuló erőfeszítéseit. Ebből is látszik, nem a szén-dioxidot kellene bűnbakká kikiáltani. Ennek a kezelését a természet egyébként meg tudja oldani, ha kialakítjuk hozzá a geo-mérnöki, vízügyi feltételeket. „A Föld felszínét kellene temperálni” – mutatott rá. És hogy mégis hogyan? A szakember szerint ehhez világméretű és komplex vízügyi rehabilitációs programok, valamint teljes paradigmaváltás kell, ahol a szén-dioxid-kibocsátásának mérséklése helyett gazdaságilag is kifizetődő karbon-ültetvények tudatos telepítésével kezeljük a problémát. „Egy átlagos zöld terület szénnyelése Magyarországon átlagosan 13,6 tonna/év hektáronként. Azonban már léteznek olyan hibridek – ilyen az általunk kifejlesztett smaragdfa, de ilyen a kukorica, vagy a cukornád is –, amelyek akár a 100 tonnára is képesek” – magyarázta. Szerinte ezért az állam – és kormányfőknek nem kioktatnia kellene a brazil elnököt, hanem eszközt kellene a kezébe adni. Például fizetni az akkreditált (egyébként műholdról ellenőrizhető) szénnyelésért a valódi és hatékony karbon ültetvényekért. A szakember arra is figyelmeztetett, hogy bár a tüzek távolinak tűnnek, valójában mindannyiunkat fenyegetnek. „A klímaváltozás elé nem lehet kerítést húzni, nem ismeri a határokat. A légkörrel, a vízmozgásokkal együtt az egész világot átöleli, sújtja. Minden mindennel összefügg: ha a felmelegedés felgyorsul, a Himalája gleccserei eltűnnek, India nagy folyói víz nélkül maradnak, óriási tömegek maradnak megélhetés nélkül, és megindul egy kultúrákat elsöprő kényszermigráció” – figyelmeztetett. Ezt a veszélyt a szakember néhány éve már a Csád tó kiszáradása kapcsán az afrikai migrációval foglalkozva is felvetette. Hozzátette, hogy a klímaváltozás réme már Magyarországon is tetten érhető, ám rendezett magyar klímastratégiáról mégsem lehet beszélni. „Lépni kellene, mert túlfeszítettük a Föld természetes ellenálló, regeneratív képességeit. Az erdőtüzek szomorú visszajelzései, – a természet egyfajta bosszúja - hogy mekkora a tehetetlenség most a klímaváltozás komplex és összehangolt kezelésében” – összegzett Steier József, aki szerint a valóban innovatív megoldásnak, mi magyarok i akár az élére is állhatnánk. 

Bolsonarónak nem kell a G7-ek 20 millió dolláros gyorssegélye

A brazil kormány elutasítja a G7-ek 20 millió dolláros gyorssegélyét az Amazonas-medencében pusztító erdőtüzek megfékezésére - közölte Onyx Lorenzoni, Jair Bolsonaro brazil elnök kabinetfőnöke. Lorenzoni kijelentette, hogy a pénzt inkább az európai erdőségek újratelepítésére kellene fordítani. Az AFP francia hírügynökség szerint a brazil elnöki hivatal megerősítette a gyorssegély elutasítását. Emmanuel Macron francia elnök hétfőn jelentette be a G7-országcsoport biarritzi csúcstalálkozóján az Amazonas-medencében fekvő országoknak szánt támogatást, az azonnali segélyből tűzoltó repülőgépeket küldenének az esőerdő fölé. A hosszabb távú projekt pedig az erdőségek újratelepítését célozza, ezt majd az ENSZ Közgyűlésén fogják véglegesíteni szeptember végén, és Brazília hozzájárulására is szükség lesz. Jair Bolsonaro viszont óva intette a nagyhatalmakat attól, hogy beavatkozzanak Brazília belügyeibe. Szerinte ezzel úgy kezelik Brazíliát, mintha gyarmat vagy senki földje lenne. 

Szerző

Özönvíz Japánban: 850 ezer embert telepítenek ki

Publikálás dátuma
2019.08.28. 08:54

Fotó: Masaki Akizuki / AFP/Yomiuri
A legmagasabb fokú riasztást adta ki a meteorológiai szolgálta. Ketten már meghaltak.
Óriási mennyiségű eső zúdult le szerdán Japánban, az ország harmadik legnagyobb, déli szigetén, Kjúsún, írja a Reuters.
Az özönvíz és a földcsuszamlások legalább két embert megöltek,

a hatóságok pedig mintegy 850 ezer embert telepítenek ki. A meteorológiai szolgálat a legsúlyosabb, 5-ös fokozatú riasztást adta ki.
A halálesetek Fukuoka és Szaga prefektúrákban történtek, utóbbiban a hadsereg 100 emberét vetették be a lakosság megsegítésére. Szagában óránként jelenleg is mintegy 100 mm eső esik.
Szerző
Frissítve: 2019.08.28. 15:07