Előfizetés

Nem az elnök embere

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2019.08.28. 21:51
Lubomir Zaoralek
Fotó: Lukas Kabon / AFP/Anadolu Agency
Több hónapig tartó vita után zárult le a cseh koalíciós válság. Milos Zeman ugyanis kinevezte kultuszminiszternek a kompromisszumos jelöltet, Lubomír Zaoráleket.
A vita abból alakult ki, hogy a szociáldemokraták (CSSD) a párt elnökhelyettesét, Michal Smardát jelölték a posztra, az államfő azonban nem volt hajlandó kinevezni, mert úgy vélte, nem ért a kulturális kérdésekhez. Alkotmányjogi szakértők úgy vélték, hogy Zeman túllépett kompetenciáin. A vita odáig fajult, hogy a szociáldemokraták az Andrej Babis pártjával, az ANO-val folytatott koalíció felmondásával fenyegetőztek. Feltételezések szerint ez is volt az euroszkeptikus Zeman célja, hogy meg akar szabadulni a CSSD-től, s szélsőjobboldali, uszító hangnemű Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) pártot akarta kormányzati pozícióba emelni. Babis kormányfő nem is nagyon kardoskodott azért, hogy a CSSD jelöltjét nevezze ki az államfő. Zeman komoly zsarolási potenciállal rendelkezik a miniszterelnökkel szemben. Zeman utalt arra, akkor is Babist hagyná a kormányfői tisztségben ha elítélnék uniós pénzek jogosulatlan felhasználása miatt. Ha azonban a miniszterelnök szembemenne az elnökkel, Zeman vélhetően menesztené. Az ANO és a CSSD összesen 93 mandátummal rendelkezik a képviselőházban, koalíciójukat kormányon kívülről a kommunisták támogatják. Zaorálek előzőleg a képviselőház elnöke, illetve külügyminiszter volt. Neve sokáig fel sem merült a kulturális tárcavezetői posztra, ám Jan Hamácek, a szociáldemokraták elnöke végül elkerülte a koalíció szétesését azzal, hogy Zeman számára is elfogadható személyiséget, afféle jolly jokert jelölt a posztra. Tény azonban: a CSSD érdekében sem állt a koalíció felrobbantása, mert egy idő előtti választás során a szociáldemokraták súlyos veszteségeket könyvelhetnének el, s ugyanez mondható el a kommunistákról is. Cseh hírmagyarázók szerint Zeman ezzel tovább növelte a kormányra gyakorolt amúgy sem csekély befolyását. Zaorálek azonban igyekezett világossá tenni: nem az elnök embere lesz, s felülvizsgálja a prágai Nemzeti Galéria vezetője, Jirí Fajt elbocsátását is, ami feltételezések szerint Zeman óhajára történt.

Orosz fejvadász végezhetett ki egy csecsen férfit Berlinben

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.08.28. 21:27
illusztráció
Fotó: Shuttestock
A szélsőséges iszlamistának tartott áldozatot már korábban is próbálták meggyilkolni. A német biztonsági szervek egy újabb Szkripal-ügytől tartanak.
A brit-orosz viszonyt megterhelő Szkripal-ügyhöz hasonló német-orosz konfliktus kialakulásától tartanak Berlinben a napokban egy csecsen férfi ellen elkövetett gyilkosság miatt - idézi az MTI a Der Tagesspiegel című német lap értesüléseit. A berlini lap szerint biztonsági szervek körében úgy vélik, Németország konfliktusba kerülhet Oroszországgal, ha beigazolódik az a feltételezés, hogy valamely orosz hírszerző szolgálat adott megbízást a támadásra, amelynek áldozata egy georgiai állampolgárságú csecsen férfi.

Közismert csecsen szeparatista az áldozat

A Der Tagesspiegel kiemelte, hogy a nyomozás ugyan még nem ért véget, de a hatóságok szerint legalábbis „nem valószínűtlen”, hogy a múlt pénteken közterületen, nap közben elkövetett gyilkosság kapcsolatba hozható Moszkvával vagy a Moszkvához hű csecsen vezetéssel. Az áldozat egy 40 éves férfi, aki az 1999-ben kezdődött második csecsen háborúban a szeparatisták oldalán harcolt. Hazájából 2005-ben elmenekült Georgiába. Az orosz hatóságok által terroristaként számon tartott és 2002 óta körözés alatt álló férfit 2009-ben méreggel próbálták megölni, 2015-ben pedig Tbilisziben megtámadták. Nyolc lövést adtak le rá, négy eltalálta. Felépülése után családjával elmenekült Georgiából, előbb Törökországon keresztül Ukrajnába, ahol csaknem egy évig bujkáltak, végül Németországba. Menedékjogi kérelmét elutasították Németországban, a hatósági döntést megtámadta a bíróságon, az eljárás haláláig nem kezdődött el. A német hatóságok 2017-ben közveszélyes iszalmistaként sorolták be, az idén "a szélsőséges iszlamizmussal kapcsolatos" személyek közé sorolták át. A Der Tagesspiegel szerint olyan mecsetekbe járt, amelyeket kaukázusi származású iszlamisták is látogatnak.

Folyóba dobálta tárgyait, ettől lett gyanús

Múlt héten pénteken, augusztus 23-án is éppen imára ment, amikor Berlin Moabit nevű negyedében egy parkban hátulról, két lövéssel kivégezték. Feltételezett támadója kerékpárral közelítette meg, és Glock 26 típusú, 9 milliméteres fegyvert használt hangtompítóval. A Der Tagelsspiegel szerint ez a fegyver igen elterjedt hírszerzési és biztonsági körökben. A 48 éves, orosz állampolgárságú férfi a nyomozás szerint a merénylet után a Spree folyó partján - a helyszíntől alig száz méterre - átöltözött, fegyverét, kerékpárját és parókáját a folyóba hajította, majd távozott; a dobálás buktatta le, a közelben pihenő fiatalok ugyanis észrevették és jelentették a gyanús műveletet. A feltételezett támadót a közelben fogták el: elegáns ruhát viselt, és egy elektromos rollerrel akarta elhagyni a környéket. A vízbe dobált tárgyakat később rendőrségi búvárok találták meg. 

Schengeni vízum, készpénz, repjegy és paprikapor

A feltételezett elkövető július végén kapott a schengeni övezet egészére érvényes vízumot a moszkvai német nagykövetségen. Az orosz fővárosból Párizsba utazott. Az egyelőre nem ismert, hogy pontosan miként utazott tovább Franciaországból Németországba. A merénylet előtt néhány nappal érkezett Berlinbe, és valószínűleg áldozatának megfigyelésével foglalkozott. Nagyobb összegű készpénzt, Moszkvába szóló repülőjegyet és paprikaport találtak nála. Az anyag nyomkövető kutyák félrevezetésére is alkalmas. A férfit előzetes letartóztatásba helyezték, egyelőre előre kitervelt emberöléssel gyanúsítják. Kihallgatása eddig eredménytelen - írta a Der Tagesspiegel.  A többi között felidézték, hogy súlyos feszültség keletkezett a brit-orosz viszonyban, miután tavaly márciusban az angliai Salisbury városában novicsok típusú idegméreggel merényletet követtek el Szergej Szkripal orosz-brit kettősügynök és lánya ellen. A brit kormány az orosz katonai hírszerzés két ügynökét gyanúsítja a gyilkossági kísérlettel.

Moszkva: nem mi voltunk

Moszkva azonban tagadja, hogy köze lenne a Szkripal-ügyhöz, és ugyanezt ismételték meg a csecsen férfi meggyilkolásával kapcsolatban is. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak azt mondta, hogy az orosz államnak és hivatalos szerveknek nincs közük a georgiai állampolgárságú csecsen férfi berlini meggyilkolásához.

Légvédelmi rendszernek ágyazhat meg a százmilliárdos rakétabeszerzés

László Dávid
Publikálás dátuma
2019.08.28. 20:42

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma jóváhagyott egy 500 millió dolláros – körülbelül 148 milliárd forintos – rakétavásárlási üzletet Magyarország számára – szúrta ki a Defense News szakportál nyomán a Portfólió. A nyilvános külügyi dokumentumból kiderül, hogy ennél jóval összetettebb csomagról van szó.
A tervezett beszerzés gerincét 180 darab AIM-120C-7 közepes hatótávolságú légiharc rakéta (ARAAM) adja (a gépek fő fedélzeti fegyvere most is ilyen fajta). Ezek mellé többek között hat gyakorló fegyvert, tartalék irányítás – és vezérlő egységeket, konténereket, pótalkatrészeket, precíziós navigációs felszerelést, radar szoftvereket, kiképzést, és az ezekhez szükséges kiegészítő szolgáltatásokat is vásárolnánk. Az üzletre még nem került aláírás, még a Kongresszus is akadályt gördíthet elé, de valószínűtlen, hogy elkaszálnák a beszerzést. Korábban az is szóba került, hogy Magyarország norvég NASAMS-2-t légvédelmi rakétarendszert is vásárol, amely ugyancsak ilyen amerikai rakétákkal felfegyverzett. A fenti lista alapján tehát valószínűsíthető, hogy a mostani 180 AIM-120-C-7 vásárlása már akár ennek a beszerzésnek is megágyaz. Ha az üzlet valamilyen okból mégsem jön össze, akkor a fegyverzet a Gripeneken még mindig „hasznosítható”. Sőt, ennek a típusnak a másik nagy előnye, hogy az összes többi nyugati vadászgéppel is kompatibilis. Mivel a Gripenjeink lízingszerződése 2026-ban lejár, ha a új gépek – akár a legmodernebb F-35-ös – beszerzése mellett döntünk, ezek a fegyverek ahhoz is megfelelnek majd. Közben egyébként a magyar Gripenek korszerűsítése t már évekkel korábban elkezdődött, 2017-ben a svéd védelmi minisztériummal kötöttünk megállapodást többek között a gép berendezés – és szoftver konfigurációjának korszerűsítéséről. A lépésekre nagy szükség volt, mert különösen a román F-16 vásárlás után Magyarország kezdte elveszíteni térségbeli „légi fölényét”. További problémát jelentett, hogy a vadászgépek nem repültek eleget, és az első éles lövészetekre is éveket kellett várni.