Parittyaszerű mozgása "buktatta le" a Naprendszer legnagyobb bolygóját

Publikálás dátuma
2019.08.28. 17:12

Fotó: Adam Makarenko / W. M. Keck Observatory
Parittyaszerű mozgása alapján fedeztek fel egy óriási tömegű exobolygót, amely háromszor nagyobb, mint a Jupiter, a Naprendszer legnagyobb planétája - közölte a Kaliforniai Műszaki Egyetem.
A HR 5183 b nevű exobolygó, vagyis Naprendszeren kívüli bolygó hosszúkás, tojásdad alakú pályán kering csillaga körül. Ilyen mértékű excentricitással nem találkoztak még eddig felfedezett más exobolygó esetében - mondta Sarah Blunt, a Caltech végzőse, a The Astronomical Journal című szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője. Hozzátette: a csillaguktól távol észlelt más bolygók általában kis excentricitásúak, röppályájuk inkább kör alakú. 
"Ez a bolygó azonban ideje nagy részét a csillaga naprendszerének külső részén tölti lassan mozogva a nagyon nagy excentricitású pályán, majd elkezd gyorsulni és parittyaszerű mozgással kerüli meg a csillagot" - mondta Andrew W. Howard, a Caltech professzora, az exobolygókat vizsgáló kutatási vezetője. A professzor elmondta, hogy a parittyamozgást észlelték. Ez olyan megkülönböztető jellemző, amely alapján a kutatók biztosak lehetnek abban, hogy valódi bolygóról van szó, még ha nem is látták a teljes keringési pályáját. 
A bolygót az úgynevezett radiálissebesség-mérés módszerével fedezték fel. Ezzel az anyacsillagnak azt az imbolygását észlelik, amelyet a bolygók gravitációs vonzása idéz elő. Ezeknek az adatoknak az elemzése ugyanakkor általában megkívánja a bolygó teljes pályájának megfigyelését. Azoknak a bolygóknak, amelyek távolra jutnak a csillaguktól, akár évtizedekbe vagy évszázadokba is telhet, mire befejeznek egy teljes pályát - közölte a Caltech. Az új felfedezés rávilágít arra, hogy a radiálissebesség-mérés használatával évtizedekig tartó várakozás nélkül lehet megfigyeléseket végezni távoli bolygók esetében is.
Szerző
Témák
bolygó

Az epilepszia együttműködőbbé tesz

Publikálás dátuma
2019.08.28. 14:00

Fotó: Pixabay
Érdekes eredményre vezetett a Linzi Orvosi Egyetem neurológiai klinikáján végzett, úgynevezett fogolydilemma teszt.
A frontális lebeny epilepsziában szenvedő emberek a tesztek során jóval együttműködőbbnek mutatkoztak, mint a betegség nélkül élők. A döntéshozatalban szerepet játszó agyi régiók náluk más aktiválódási mintákat mutattak fel - állapította meg egy szakértői csoport a Royal Society Open Science című szaklapban. 
Andrija Javor, a kutatás idején a Linzi Orvosi Egyetem neurológiai klinikáján dolgozó tudós vezetésével a szakértők összehasonlították 15 epilepsziás páciens kooperációs hajlandóságát 15 kontrollszemélyével a viselkedéstan egyik sztenderd tesztje, az úgynevezett fogolydilemma segítségével.
Az epilepsziás személyek több kooperatív döntést hoztak, mint a többi résztvevő személy - állapították meg a tudósok. Ennek hátterében vélhetően az áll, hogy ők a negatív tapasztalatokat kisebb mértékben veszik figyelembe, tehát együttműködők maradnak akkor is, ha a fogolydilemmában társuk kijátssza őket. 
A döntéshozás során a kutatók figyelték az agyi aktivitást és észlelték, hogy az epilepsziával érintetteknek mások az aktivizálódási mintáik a frontális lebenynek a társas viselkedésért és döntéshozatalért felelős régiójában.
Szerző
Témák
epilepszia

Tesztelték az agy dekóderét

Publikálás dátuma
2019.08.28. 14:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Kutatók kifejlesztettek egy olyan műszert, amely lefordítja azokat az agyi elektromos jeleket, amelyek egy kérdésre való válaszhoz kapcsolódnak és diagrammákká írja át őket.
Az idegtudomány nagy lépést tett előre a gondolatolvasás felé. A San Franciscó-i egyetem kutatói a Facebook finanszírozásával kifejlesztettek egy olyan műszert, amely reális időben lefordítja azokat az agyi elektromos jeleket, amelyek egy kérdés meghallgatásához és az arra való válaszhoz kapcsolódnak és diagrammákká írja át őket. Az erről szóló tanulmány a Nature Communications-ben jelent meg. A kutatás egyik célja megérteni és kezelni bizonyos idegbetegségeket. Az Edward Chang vezette kutatócsoport elektródákkal monitorozta három epilepsziás páciens agyműködését, miközben kérdéseket hallgattak és válaszoltak rájuk. Felhasználva a regisztrált idegjelzéseket, meg tudták különböztetni melyek felelnek meg a kérdések meghallgatásának és melyek a válaszoknak. A kutatók tisztában vannak azzal, hogy még messze állnak a gondolat-olvasástól, de a kísérletek mindenképpen előrehaladást jelentenek e téren. Az egyetem dekóderje 61-76 százalékos biztonsággal működik. Egyes szavakat, egész mondatokat tud megjegyezni, szótárát az algoritmusokat hamarosan segítik kibővíteni. A kutatók szerint olyan impulzusok leolvasásáról van szó, amelyeket az agy küld az izmokon keresztül a hangképző szerveknek és messze van a gondolkodástól, amelynek megváltoztatásra egyáltalán nem gondolnak – nyilatkozta Chang. Ennek ellenére vannak a szakmában olyan, akik tartanak attól, hogy a kutatás előbb-utóbb eljut a gondolatok megfejtéséig, netán azok megváltoztatásáig. Idesorolható Elon Musk Neuralink programja, amelyben egy majom agyát kötötték össze egy számítógéppel, amely utasításokat adott neki. Muskék is kifejlesztettek olyan technológiákat, amelyek segíthetik a végtagbénulásos és más kommunikációs problémákban szenvedő embereket.