Catherine Deneuve maszkjai - Elindult a 76. Velencei Filmfesztivál

Publikálás dátuma
2019.08.29. 10:00
Régen volt ennyire ösztönös a filmvásznon
Fotó: THE TRUTH FILM
A japán nagymester, Koreeda Hirokazu Az igazság című francia nyelvű filmjével indult a 76. Velencei Filmfesztivál.
Az Oscar-jelölt Koreeda Hirokazu Az igazság (La verité) című művének világpremieres gálavetítésével elindult a világ legrégebbi filmfesztiválja a velencei Lidón. Alberto Barbera igazgató nagyon sok női történetet ígért nekünk, Koreeda pedig ezt biztos kézzel hozta. Szerencsére a japán nagymester nem esett abba a hibába, hogy első angol nyelvű filmjében totális csődöt mond, mint több ázsiai kortársa. Igaz, Az igazság olyan értelmiségi szuperérzékeny giccs, ami viszont már nem annyira markáns, hogy magába foglalja a rendezői kézjegyet. Igaz, abból a szempontból továbbra is konzekvens, hogy olyan dolgokat hoz ki színészekből, karakterekből, mint arra kevesen képesek.

Például, aki már végtelenségig unja Catherine Deneuve rutinszerű időskori játékát, most masszívan elcsodálkozhat, mert a díva régen volt ennyire ösztönös a vásznon. Van egy film a filmben jelenet a műben, amikor az idős színésznőnek meg kell erőltetnie magát, hogy egy jelentben hozza a csodát. Nehezére esik neki, elvégre minél idősebbek vagyunk, annál nehezebb levetni az álarcainkat. Deneuve megoldja, a néző meg lenyűgözve néz – és bámul, ahogy a nagybetűs moziknál muszáj.

Az igazság egyébként egy családi tabló az idős francia filmdívával, Fabienne-nel (Deneuve) az élen, aki nagyon rossz viszonyt ápol forgatókönyvíró lányával, Lumirral (Juliette Binoche), aki férjével, a másodvonalbeli amerikai színész férjével (Ethan Hawke) és közös lányukkal érkezik a családi házba, de végül rendeződnek a viszonyok – persze nem kis csaták és viták után. Ha úgy tetszik, a figurák sötét oldalát hozzák a felszínre, nem mellékesen, mindez intelligens humorral megtámogatva.

Mint Koreeda Velencében elmondta: 2003-ban írt egy színművet, ez egy színész öltözőjében játszódott volna, ez volt a film alapja. Ebből azért lett forgatókönyv, mert Catherine Deneuve megkereste 2011-ben, hogy szeretne egy filmjében főszerepet játszani. Találkoztak Párizsban, Cannes-ban, sőt Japánban is, mire Koreeda úgy döntött, elfogadja a színésznő javaslatait és átírja „nyugati családi keretek közé” a könyvet. Deneuve elmondta, hogy nagyon érdekes volt a közös munka, mivel Koreeda nem beszél, csak japánul, de mimikával és fizikai „jelenléttel” instruálta őt. Arra az újságírói kérdésre, hogy mennyi a közös Fabienne karakterében és Deneuve saját személyiségében, a színésznő azt mondta: semmi, de megérti a figurát. Mint minden karakter, akit életében eddig eljátszott.

Leartól Svejkig – Jövő héten rendezik meg a Vidéki Színházak Fesztiválját

Publikálás dátuma
2019.08.28. 13:05

Fotó: Szalmás Péter
A nyitóelőadás Debrecenből érkezik Ilja Bocsarnikovsz rendezésében, a Lear című darab főszereplője Ráckevei Anna.
Szeptember 2-án nyolcadik alkalommal rendezik meg a Thália Színházban a Vidéki Színházak Fesztiválját. A nyitóelőadás Debrecenből érkezik Ilja Bocsarnikovsz rendezésében, a Lear című darab főszereplője Ráckevei Anna. A színésznő elmondta, hogy a produkció kapcsán elsősorban az anya és gyermekei közötti kapcsolatot akarta megmutatni. Salgótarjánból Kleist vígjátéka az Eltört korsó jön Tarnóczi Jakab színrevitelében. Győrből Heltai Jenő A tündérlaki lányok, Miskolcról Rostand Cyrano című darabja utazik a Nagymező utcába. Már a POSZT-ra is beválogatták, most a Tháliában vendégszerepel a Ványa bácsi, amely a Váci Dunakanyar Színház és a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház közös produkciója.  Kecskemétről A király beszéde került be a programba Béres Attila rendezésében, Zayzon Zsolt főszereplésével, aki a mostani évadtól a Thália Színházhoz szerződik. Békéscsabáról a Vénusz nercben, Tatabányáról pedig a Svejk lesz látható a fesztiválon. A rendezvény költségvetése 30 millió forint. Schell Judit, a Thália Színház művészeti vezetője kérdésünkre elmondta, hogy a volt Mikroszkóp Színpad csúszással ugyan de a tervek szerint szeptember 28-án nyílik meg újra Thália Télikert néven Hauptmann Bernd Róza című darabjával.   
Szerző

Szellemidéző kvintett – Időutazásra hívja a közönséget a Rollini Project

Publikálás dátuma
2019.08.28. 11:45

Fotó: Edőcs Fanni
A húszas-harmincas évek elfeledett swing-klasszikusait játszó holland-francia-magyar kvintett, a Rollini Project – külföldi sikerek után – ezen a hétvégén a Müpában is bemutatkozik.
Adrian Rollini (1903–1956) nem tartozott a swingkorszak legnagyobb sztárjai közé –népszerűsége nem vetekedett olyan művészekével, mint Louis Armstrong, Duke Ellington vagy Benny Goodman. Pályájának különlegességét az adja, hogy miközben kiválóan zongorázott és vibrafonozott, fő hangszerének az igen ritkán előforduló basszus-szaxofont választotta, s ezzel mindenki mástól gyökeresen eltérő, azonnal felismerhető repertoárt épített ki magának és zenekarának. Korb Attila, a Rollini Project vezetője azt mondja: édesapjától kapott lemezeknek köszönhetően már 14 évesen szerelmese lett az 1920-as évek amerikai hot jazz stílusának, de Rollini kivételes jelentőségét csak tíz évvel később, már profi zenészként fedezte fel. „Ekkor döbbentem rá, hogy a basszus-szaxofon kulcsszerepet játszik a korai jazzstílusok ritmikájában, frazírozásában. Ez a folyamatosan zakatoló ritmika és néha talán már-már szájbarágósan egyszerű frazeálás az, ami megfogott.” A zenekarban a holland (bár negyedrészt magyar) Dávid Lukács klarinétozik és szaxofonozik, aki a világhírű Dutch Swing College Bandnek is állandó tagja. A rendkívül sokoldalú francia Malo Mazurie trombitán és kornetten muzsikál. „Dob nélküli formációról van szó, így kiemelten fontos szerep jut a szintén francia Félix Hunot-nak, aki gitáron és bendzsón játszik. Zongoristánk az Európa-szerte előszeretettel foglalkoztatott Harry Kanters” – mondja Korb Attila, aki a „főszereplő” instrumentumot, a basszus-szaxofont szólaltatja meg, s néhány számban énekel is. A Rollini Project időutazásra hívja a közönséget. Felidézik Rollini szellemét; olykor hangról-hangra reprodukálva életművét, máskor szabadabban értelmezve egyes kompozícióit. Bár Attila a zenekarvezető, a hangszerelés feladataiból mindenki kiveszi a részét. „A Project elnevezés a mi esetünkben a konkrét repertoárra utal, nem pedig az együttes ad hoc jellegére. Évente 2-3 alkalommal játszunk több állomásos turnékat Franciaországban, de többször jártunk már Olaszországban, jövőre pedig Svájcba is van meghívásunk” – teszi hozzá Korb Attila. 2015-ben készült el első lemezük (Tap Room Swing), amit abban az évben, a kecskeméti Jazz Capital fesztiválon élőben is bemutattak. Azóta viszont nem játszottak Magyarországon, így érthető várakozással tekintenek a Müpa-fellépés elé. Infó: New Orleans Swingfesztivál – Rollini Project Augusztus 30. Müpa, Fesztivál Színház

Névjegy

Korb Attila (1983, Kecskemét) multiinstrumentális jazz-zenész; hangszerelő, zeneszerző. Leggyakrabban trombitán és harsonán hallhatjuk játszani. Tizenöt évig vezette a Little Jazz Bandet, két évtizedet töltött a Bohém Ragtime Jazz Bandben. Állandó zenekara, a Papa Jazz mellett a Modern Art Orchestra big bandnek is tagja. 2001 óta világszerte koncertezik – vendégszólistaként gyakran kap európai és tengerentúli meghívásokat.

Témák
Jazz koncert