Parragh a számok tengerében: torzított statisztika a sikerjelentésért

A szakoktatás alakításában jelentős befolyással bíró iparkamarai elnök torzított a statisztikákon, hogy sikerjelentést adhasson.

Nem bontotta ki az igazság minden részletét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László, amikor napokban azt nyilatkozta: idén először több középiskolás diák kezdi meg tanulmányait szakgimnáziumban, mint általános gimnáziumban. A szakoktatás alakításában jelentős befolyással bíró elnök szerint a magyar szakképzés erősödését mutatja, hogy tíz év óta most „megfordult a trend” a szakgimnáziumok javára.

Csakhogy a trend nem fordult meg. Parragh minden bizonnyal az Oktatási Hivatal (OH) májusi adataira alapozta állításait, ezek szerint több mint 95 ezer tanulót vettek fel középfokú oktatásba: szakgimnáziumba 31,1 ezret, gimnáziumba 28,7 ezret, szakközépiskolába 17,5 ezret, szakiskolába 1088-at. Az Iparkamara elnöke arról megfeledkezett, hogy ezek a számok csak az állami fenntartású iskolákra vonatkoznak, az alapítványi, egyházi gimnáziumok leendő elsőéveseit még nem foglalják magukba – ezek az iskolák ugyanis nem az OH fennhatósága alá tartoznak, és pontos adatokat is csak később, október végéig szolgáltatnak.

Mindez abból is kitűnik, hogy ha összeadjuk a számokat, 78,3 ezer diák jön ki, miközben a sikeresen felvételizők összlétszáma 95 ezer. Itt érdemes megjegyezni, hogy az egyházak által fenntartott gimnáziumok aránya az utóbbi években majdnem megháromszorozódott, 8,2 százalékról 22,8 százalékra nőtt, így az ezekbe az intézményekbe felvett diákok száma – amit még nem tartalmaz a Parragh által hivatkozott adat – is jelentős.

Az Iparkamara elnökének állítását a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai is cáfolják. Ezek szerint tavaly összesen 48 ezer volt a 9. évfolyamos, nappali tagozatos gimnazisták száma az egyházi és alapítványi diákokkal együtt, így ha Parragh állítása igaz lenne, az azt jelentené, hogy egy év alatt 20 ezerrel csökkent elsőéves gimnazisták száma, ami képtelenség. Szakgimnáziumban viszont több mint 10 ezerrel volt kevesebb elsőéves tavaly, mint általános gimnáziumban, ez az arány évek óta változatlan.

Ha csak az OH előzetes adatait nézzük, az sem igaz, hogy most először változott volna a trend: a hivatal 2018-as és 2017-es, az érettségi időszak lezárása után kiadott tájékoztatásaiban is az szerepel, hogy valamivel többen nyertek felvételt szakgimnáziumba, mint „rendes” gimnáziumba.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a gimnázium 9. évfolyamát kezdő tanulók száma vélhetően hasonlóan alakul, mint az elmúlt években – közölte megkeresésünkre az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Mint írták, az adatok megítélését nehezíti, hogy különböző módszertanok alapján számíthatóak ki. Úgy vélik, az is kérdéses, az Iparkamara elnöke nyilatkozatában szereplő számba beleszámították-e a nyelvi előkészítő évfolyamok, a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumi képzés és az Arany János Program előkészítő évfolyam tanulóit, illetve az évfolyamismétlőket. Hozzátették: tényleges számok az októberi köznevelési statisztikai adatfelvétel feldolgozása után állnak majd rendelkezésre.