Fideszes bizalmi emberek csatája

Elmérgesedtek a személyi és hatásköri viták a kormánypárt hátországában. Schmidt Mária és Lánczi Tamás konfliktusa pont a kampányban tetőzött.

Kiderült, hogy Lánczi Tamással az élen hányan hagyták ott a Schmidt Mária vezetésével működő XXI. Század Intézetet. Az intézmény honlapjának tanúsága szerint a munkatársak létszáma egyik napról a másikra 16-ról 5-re csökkent.

„Olyan ez, mint egy szakítás. Nem örülünk annak, hogy a hírekben szerepelünk, mi kommentálni szeretjük a híreket” – mondta lapunknak az egyik távozó, aki másokhoz hasonlóan azt kérte, hogy neve ne jelenjen meg cikkünkben. Úgy vélte, a belső konfliktusokról szóló nyilatkozatok most nem lennének hasznosak számukra. „Ha eljön az ideje, akkor majd mi fogjuk keresni a sajtót” – tette hozzá.

Kijelentésével arra utalt, hogy a XXI. Század Intézetben felmondott társaság együtt akar maradni.

Máshonnan is hallottuk, hogy a kilépők – bár az elképzelés megvalósíthatóságát többen is kétségbe vonták – új intézet alapítását tervezik. A helyzet képlékenységét jelzi, hogy másvalaki ennek határozottan az ellenkezőjét állította: szerinte nincs szó új intézet létrehozásáról, a csapat szétszóródik, mindenki máshol keres munkát.

Schmidt Mária főigazgató – ahogyan arról beszámoltunk – kedden közleményben jelentette be, hogy a „Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány fenntartásában működő XXI. Század Intézet munkatársai, köztük Lánczi Tamás, az intézet igazgatója a mai napon váratlanul és puccsszerűen, azonnali hatállyal, indoklás nélkül felmondta munkaviszonyát”.

Az eset azért is meglepő, mert Schmidt Mária és Lánczi Tamás egyaránt a kormánypárt bizalmi emberének számít. Lánczi ráadásul korábban Schmidt egykori lapja, a Figyelő főszerkesztője volt.

A Fidesz működését ismerve feltételezhetnénk, hogy Lánczi Tamás a miniszterelnök jóváhagyása nélkül nem merte volna faképnél hagyni Schmidt Máriát. Ezzel szemben azok közül, akik a „tűz közelében” vannak, ketten is arról győzködték lapunkat: higgyük el, hogy Orbán Viktornak nem volt tudomása Lánczi szándékáról.

Lánczi Tamást többször hívtuk, de nem sikerült elérnünk. A miniszterelnök sajtófőnökének is elküldtük kérdéseinket, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Próbáltuk megszólaltatni Mráz Ágoston Sámuelt, a kormánypárti Nézőpont Intézet vezetőjét, ám ő – munkatársa indoklása szerint – nem tudott időt szakítani rá, hogy kommentálja az eseményeket.

Deák Dániel politológus, aki maradt a XXI. Század Intézetnél, csak annyit mondott: kifejezetten jó a viszonya a főigazgatóval, Schmidt Máriával. Jól érzi magát, nincsenek konfliktusai, nem látta volna semmi értelmét annak, hogy felmondjon az intézetben.

Előzőleg a Fidesz arra késztette Schmidt Máriát, hogy hetilapját, a Figyelőt ingyen átadja a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) nevű médiagólemnek, a kormány a Sorsok Háza megvalósítását is elvette tőle. Bár a főigazgatót rendre milliárdos megbízásokkal látja el a hatalom, a mostani botrány lehetséges olvasata mégis az, hogy Schmidt Mária „megkapta a selyemzsinórt”.

A lapunknak nyilatkozó egyik bennfentes ezzel szemben hangsúlyozta, hogy a XXI. Század Intézetben történteknek „nincs önmagán túlmutató elvi jelentősége”. Bármilyen nehezen hihető, szerinte az ellentétek nem politikai természetűek: személyi és hatásköri vitákból adódó kisebb-nagyobb konfliktusok vezettek Lánczi Tamásék felmondásához.

Az illető felhívta a figyelmünket arra, hogy Schmidt Mária – abban a közleményben, amelyben beszámolt a felmondásokról – nem véletlenül hozta szóba az önkormányzati választásokat. Magyarázata szerint a főigazgató közvetett módon azt akarta kifejezni, hogy „politikai árulóknak” tartja azokat, akik a kampány idején ilyen lépést tesznek.