Egymásnak ugrottak a kormánypártok: párttagságát is elvesztheti egy balatonfüredi KDNP-s, mert a Fidesz őt jelölné ősszel

Publikálás dátuma
2019.08.29. 07:57
Illusztráció
Fotó: Népszava
A belharc azzal kezdődött, hogy a kereszténydemokraták új helyi vezetése szembefordult a fideszes polgármesterrel.
A Fidesz és a KDNP között gyakorlatilag megszűnt a koalíció Balatonfüreden, írja a 24.hu. A két párt között az elmúlt hetekben egyre feszültebbé vált a viszony, mert Bóka István, a város fideszes polgármestere és Kontrát Károly belügyi államtitkár, a Fidesz választókerületi elnöke nem fogadta el a kereszténydemokraták önkormányzati képviselőjelöltjeit.
A korábbi megállapodások értelmében a város nyolc egyéni választókerületéből hatban a Fidesz, kettőben a KDNP emberei indulhatnak (az eddigi 7:1-es arány helyett). Bóka és Kontrát azt szerette volna, ha ismét a jelenlegi képviselőnő, Illés Hajnalka lesz a kisebbik kormánypárt jelöltje. Ám a helyi kereszténydemokrata szervezetben hatalomváltás zajlott le a közelmúltban, az elnöki posztra Czétényi Balázs került. Ő a 2000-es évek elején a MIÉP Ifjúsági Tagozatának az alelnöke, majd a Kovács Dávid-féle Jobbik választmányi alelnöke volt. Mellette több új tag kíséretében megjelent a füredi kereszténydemokraták között egy helyi milliárdos, Fábián Péter is. A 24.hu információi szerint
az új tagokkal bővült KDNP-szervezet a nyáron szembefordult a helyi Fidesz elvárásával: Czétényit és Fábiánt szavazta meg a képviselő-jelöltségre.

Bár a jelöltállítási vita eljutott a pártok legfelső szintjeire, hivatalosan nem rendeződött a helyzet. Bóka saját elképzelése állította össze a jelöltek csapatát, akiket a polgármester úgy mutatott be, hogy nem tett említést a KDNP eredeti javaslatairól. Köztük továbbra is szerepel Illés Hajnalka, a KDNP-t rajta kívül Bóka javaslatára Böröcz István, a Balatonfüredi Yacht Club ügyvezető-igazgatója, a helyi turisztikai egyesület elnöke képviseli. A portál információi szerint erre válaszul a KDNP szerdára összehívta a helyi szervezet taggyűlését, ahol az előre meghirdetett napirendi pontok között szerepelt Illés Hajnalka párttagságának megszüntetése.
Szerző
Frissítve: 2019.08.29. 08:12

Fideszes bizalmi emberek csatája

Publikálás dátuma
2019.08.29. 07:30

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Elmérgesedtek a személyi és hatásköri viták a kormánypárt hátországában. Schmidt Mária és Lánczi Tamás konfliktusa pont a kampányban tetőzött.
Kiderült, hogy Lánczi Tamással az élen hányan hagyták ott a Schmidt Mária vezetésével működő XXI. Század Intézetet. Az intézmény honlapjának tanúsága szerint a munkatársak létszáma egyik napról a másikra 16-ról 5-re csökkent. „Olyan ez, mint egy szakítás. Nem örülünk annak, hogy a hírekben szerepelünk, mi kommentálni szeretjük a híreket” – mondta lapunknak az egyik távozó, aki másokhoz hasonlóan azt kérte, hogy neve ne jelenjen meg cikkünkben. Úgy vélte, a belső konfliktusokról szóló nyilatkozatok most nem lennének hasznosak számukra. „Ha eljön az ideje, akkor majd mi fogjuk keresni a sajtót” – tette hozzá. Kijelentésével arra utalt, hogy a XXI. Század Intézetben felmondott társaság együtt akar maradni. Máshonnan is hallottuk, hogy a kilépők – bár az elképzelés megvalósíthatóságát többen is kétségbe vonták – új intézet alapítását tervezik. A helyzet képlékenységét jelzi, hogy másvalaki ennek határozottan az ellenkezőjét állította: szerinte nincs szó új intézet létrehozásáról, a csapat szétszóródik, mindenki máshol keres munkát. Schmidt Mária főigazgató – ahogyan arról beszámoltunk – kedden közleményben jelentette be, hogy a „Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány fenntartásában működő XXI. Század Intézet munkatársai, köztük Lánczi Tamás, az intézet igazgatója a mai napon váratlanul és puccsszerűen, azonnali hatállyal, indoklás nélkül felmondta munkaviszonyát”. Az eset azért is meglepő, mert Schmidt Mária és Lánczi Tamás egyaránt a kormánypárt bizalmi emberének számít. Lánczi ráadásul korábban Schmidt egykori lapja, a Figyelő főszerkesztője volt. A Fidesz működését ismerve feltételezhetnénk, hogy Lánczi Tamás a miniszterelnök jóváhagyása nélkül nem merte volna faképnél hagyni Schmidt Máriát. Ezzel szemben azok közül, akik a „tűz közelében” vannak, ketten is arról győzködték lapunkat: higgyük el, hogy Orbán Viktornak nem volt tudomása Lánczi szándékáról. Lánczi Tamást többször hívtuk, de nem sikerült elérnünk. A miniszterelnök sajtófőnökének is elküldtük kérdéseinket, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Próbáltuk megszólaltatni Mráz Ágoston Sámuelt, a kormánypárti Nézőpont Intézet vezetőjét, ám ő – munkatársa indoklása szerint – nem tudott időt szakítani rá, hogy kommentálja az eseményeket. Deák Dániel politológus, aki maradt a XXI. Század Intézetnél, csak annyit mondott: kifejezetten jó a viszonya a főigazgatóval, Schmidt Máriával. Jól érzi magát, nincsenek konfliktusai, nem látta volna semmi értelmét annak, hogy felmondjon az intézetben. Előzőleg a Fidesz arra késztette Schmidt Máriát, hogy hetilapját, a Figyelőt ingyen átadja a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) nevű médiagólemnek, a kormány a Sorsok Háza megvalósítását is elvette tőle. Bár a főigazgatót rendre milliárdos megbízásokkal látja el a hatalom, a mostani botrány lehetséges olvasata mégis az, hogy Schmidt Mária „megkapta a selyemzsinórt”. A lapunknak nyilatkozó egyik bennfentes ezzel szemben hangsúlyozta, hogy a XXI. Század Intézetben történteknek „nincs önmagán túlmutató elvi jelentősége”. Bármilyen nehezen hihető, szerinte az ellentétek nem politikai természetűek: személyi és hatásköri vitákból adódó kisebb-nagyobb konfliktusok vezettek Lánczi Tamásék felmondásához. Az illető felhívta a figyelmünket arra, hogy Schmidt Mária – abban a közleményben, amelyben beszámolt a felmondásokról – nem véletlenül hozta szóba az önkormányzati választásokat. Magyarázata szerint a főigazgató közvetett módon azt akarta kifejezni, hogy „politikai árulóknak” tartja azokat, akik a kampány idején ilyen lépést tesznek.

Öngyilkos alakulat

Schmidt Mária közleménye elsőként a XXI. Század Intézet közösségi oldalán jelent. A főigazgató saját profilján nem elégedett meg a szöveg publikálásával, az általa prezentált hírt egy közismert vígjáték, a Brian élete jelenetével illusztrálta. A film végén előkerül „A Júdeai Nemzeti Front Elit Öngyilkos Alakulat”, amelynek tagjai – ahelyett, hogy megmentenék a keresztre feszített áldozatokat – rituális módon hasba és mellbe szúrják magukat. „Megmutattuk nekik!” – mondja utolsó leheletével az alakulat vezetője. Schmidt Máriának ez jutott eszébe Lánczi Tamásék felmondásáról.

Szerző

Még tovább faragják Kásler minisztériumát

Publikálás dátuma
2019.08.29. 06:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Két államtitkárságot és három közalapítványt vettek el egy hét alatt a Kásler Miklós vezette Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) és a tárca „faragásának” még nincs vége.
Mint azt a Népszava megtudta, Kásler legutóbb egy államtitkárt és vele együtt egy újabb szakterületet veszített. Az Emmi nemzetközi ügyekért felelős államtitkára, Pacsay-Tomassich Orsolya a Külügyminisztériumban folytatja munkáját, és „viszi magával” a külföldi egyetemi hallgatók magyarországi tanulását támogató Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramot. Pacsay „átigazolását” a külügyi tárca megerősítette lapunknak. Kormányzati forrásaink szerint a 2013-ban indított Stipendium-programot azért vették el Káslertől, mert a miniszter irányítása alatt azt „nem gondozták megfelelően”, miközben mind a mai napig kiemelt szerepet játszik a kormány keleti és déli nyitás politikájában, valamint a hazai felsőoktatás nemzetközi kapcsolatainak erősítésében. A program jelentőségét mutatja az is, hogy tavaly 10,5 milliárd forint költségvetési forrást biztosított arra a kormány. Kásler Miklós miniszter lassan hozzászokhat az újabb és újabb területvesztéshez, hiszen az elmúlt egy héten látványosan vontak el tőle hatásköröket. Egy kedd este megjelent kormányhatározatban három oktatási-tudományos alapítvány, a Közalapítvány a Budapesti Német Nyelvű Egyetemért, a Magyar-Amerikai Fulbright Alapítvány, valamint az Osztrák-Magyar Tudományos és Kooperációs Akció Alapítvány alapító jogköreit is elvették az Emmitől, majd a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) tették át. Lapunk hétfőn számolt be arról, hogy az Emmi társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkársága a Belügyminisztériumhoz került, ugyancsak a Kásler irányítása alatt működő apparátus „gyengesége” miatt. Arról pedig a 168 Óra írt először, hogy a felsőoktatás teljes irányításáért szeptember 1-jétől szintén az ITM felel a továbbiakban. Mint megtudtuk, az Emmi-től távozó Pacsay-Tomassich Orsolya helyén az új államtitkár Lőrinczi Zoltán lett, aki eddig a Kárpát-medence magyar oktatásának fejlesztéséért felelős helyettes államtitkáraként dolgozott a minisztériumban.

Palkovics lendületben

Minden feltétel biztosított ahhoz, hogy az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat szeptember 1-től megkezdje működését – erről Palkovics László innovációs miniszter beszélt az MTI-nek. Szeptemberben az új irányítótestület meg is kapja az Akadémiától einstandolt kutatóintézeteket. A miniszter szerint a tervek között szerepel az is, hogy további egyetemeket alakítsanak át a Budapesti Corvinus Egyetem új fenntartói modellje alapján: a győri Széchenyi István Egyetemet, a Kecskeméti Egyetemet és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet említette. Palkovics jelezte: várható az egyetemi szakok felülvizsgálata, a kormány pedig továbbra is kitart amellett, hogy 2020-tól kötelező legyen a középfokú nyelvvizsga az egyetemi felvételihez. Bejelentette: az új innovációs helyettes államtitkár Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának korábbi elnöke lesz.

Szerző