Akármilyen logikusan fejtette ki westminsteri képviselőkhöz írt levelében Boris Johnson a parlament szeptember 10-e és október 4-e közötti felfüggesztésének okait és ragaszkodik ahhoz a Downing Street, hogy a prorogáció (halasztás) nem a Brexitről szól, hanem “standard gyakorlat”, nincs az a lap, rádió- és tévéállomás, vagy “egyszerű ember”, aki ne “alkotmányos válságról”, az alsóházi honatyák elhallgattatására tett kísérletről beszélne. Ahogy ezt a konzervatív The Daily Telegraph csütörtök reggeli Front Bench összefoglalója is észrevételezi, “technikailag igaz”, hogy a képviselők csak néhány nap vitától esnek el, hiszen az őszi pártkongresszusok miatt amúgy is háromhetes szünetet szoktak tartani. Az is megfelel a valóságnak, hogy az országgyűlésnek bőven volt alkalma körüljárni a kilépés minden szempontját és három alkalommal utasította el a Theresa May volt kormányfő által előterjesztett brüsszeli megállapodást.
A megegyezéses kilépéshez ragaszkodó képviselők éppen egy nappal Johnson drámai akciója előtt léptek koalícióra és kezdték szövögetni a parlament szeptember 3-i újrakezdése utáni terveiket, másrészt arra készültek, hogy a kongresszusi szünet törléséért folyamodjanak. A prorogáció értelmében minden, a jövő hét végéig befejezetlenül maradt törvényhozási kezdeményezés a “kukába” kerül. A Tisztelt Ház legalább négy évtizede leghosszabb, összesen öthetes felfüggesztése után a Queen’s Speech, a parlament következő ülésszaka törvényhozási programjának megvitatása további időt vesz el a képviselőktől az október 31-i „ha törik, ha szakad” kilépés előtt.
A prorogációt a kormány tagjainak egy része is megütközéssel fogadta, hiszen jól emlékeznek még arra, hogy a Konzervatív Párt vezetőválasztási kampánya során Boris Johnson „teljesen világossá” akarta tenni, hogy „nem híve az olyan misztikus eljárásoknak, mint a parlament felfüggesztése. Mint valaki, aki egy demokratikus nemzet kormányfőjének tisztségére pályázik, hiszek abban, hogy az alsóházban konszenzusra lehet jutni”. Nem felejthették el, mit mondtak ők maguk. Matt Hancock, egészségügyi miniszter a korteshadjárat idején a már akkoriban is rebesgetett lépést „a Konzervatívok, mint komoly kormánypárt végének” minősítette. Michael Gove, aki most teljes erővel a megegyezés nélküli Brexit utáni helyzetre való felkészülésen dolgozik, „több okból is helytelenítette, különösen azért, mert nem tükrözné híven a brit demokrácia hagyományait”. Akármit is gondolnak magukban, többek között a 93 éves II. Erzsébet belerángatásáról a politikába a parlament felfüggesztésének jóváhagyásával, egyelőre csak Lord Young, a toryk felsőházi vezetője nyújtotta be lemondását.
Bejelentette viszont távozását a skóciai konzervatívok éléről Ruth Davidson. A 40 éves dinamikus politikus nyolc éven át vezette pártját. Irányítása alatt látványosan megugrott a korábban elutasított konzervatívok népszerűsége a tartományban. A 2017-es parlamenti választáson a párt a meglévő egy helyett rekord 13 mandátumot szerzett, az edinburgh-i nemzetgyűlésben pedig a nacionalisták mögött a második legnagyobb tömörüléssé nőtte ki magát. A melegségét nyíltan vállaló Davidson múlt év októberében egy kisfiúnak adott életet. Mint lépését indokló közleményében hangsúlyozza, „mind a politikában, mind magánéletében” óriási változások történtek. Az EU-ban maradást pártoló politikus korábban ismételten bírálta Boris Johnsont, és ha a skót konzervatívok vezetésétől való búcsúja nem is közvetlen következménye a westminsteri parlament felfüggesztésének, távozása súlyos veszteségeket okozhat a 2021-re kitűzött skóciai tartományi és a bármikor bekövetkezhető előrehozott általános választáson. Davidson folytatja képviselői tevékenységét, így színes egyénisége nem tűnik el teljesen a nyilvánosság elől.
Matthew Parris, volt tory képviselő, majd a The Times és a The Spectator glosszaírója szerint a drámának három kimenetele lehet. Két hónap múlva kiderül, Boris Johnson kötéltáncos hősnek, kontárnak, vagy szélhámosnak bizonyul. Arra azonban még gyorsabban fény derül, eredményt hoznak- e a parlamenti ülésszak lezárása ellen indított akciók. Hetvenöt képviselő egy edinburgh-i bíróságon igyekszik egyelőre átmeneti tiltással visszavonatni a felfüggesztést. Az átfogó eljárás szeptember 6-án kezdődik. A képviselők nevében fellépő ügyvéd a „politikai számonkérhetőség” megtagadására és alkotmányellenességre hivatkozva kérte az intézkedés megsemmisítését. Mostanáig több mint másfél millióan írták alá a prorogáció visszavonását követelő világhálós petíciót. Dominic Grieve volt legfőbb ügyész az LBC londoni rádiónak nyilatkozva érthetően nem kívánta kifecsegni, milyen taktikát fog követni jövő héten a parlamentben az ellenzék és az alku nélküli kilépést elutasítók tábora, hogy meghátrálásra kényszerítse Boris Johnsont és kormányát.
