Előfizetés

A brit parlament felfüggesztése cselekvésre serkentheti az alku nélküli kilépés ellenzőit

R. Hahn Veronika (London) írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2019.08.29. 15:54

Fotó: GEOFFROY VAN DER HASSELT / AFP
A Downing Street változatlanul azt állítja, hogy a lépés célja Brüsszel megnyerése a kilépési nyilatkozat megváltoztatására.
Akármilyen logikusan fejtette ki westminsteri képviselőkhöz írt levelében Boris Johnson a parlament szeptember 10-e és október 4-e közötti felfüggesztésének okait és ragaszkodik ahhoz a Downing Street, hogy a prorogáció (halasztás) nem a Brexitről szól, hanem “standard gyakorlat”, nincs az a lap, rádió- és tévéállomás, vagy “egyszerű ember”, aki ne “alkotmányos válságról”, az alsóházi honatyák elhallgattatására tett kísérletről beszélne. Ahogy ezt a konzervatív The Daily Telegraph csütörtök reggeli Front Bench összefoglalója is észrevételezi, “technikailag igaz”, hogy a képviselők csak néhány nap vitától esnek el, hiszen az őszi pártkongresszusok miatt amúgy is háromhetes szünetet szoktak tartani. Az is megfelel a valóságnak, hogy az országgyűlésnek bőven volt alkalma körüljárni a kilépés minden szempontját és három alkalommal utasította el a Theresa May volt kormányfő által előterjesztett brüsszeli megállapodást. A megegyezéses kilépéshez ragaszkodó képviselők éppen egy nappal Johnson drámai akciója előtt léptek koalícióra és kezdték szövögetni a parlament szeptember 3-i újrakezdése utáni terveiket, másrészt arra készültek, hogy a kongresszusi szünet törléséért folyamodjanak. A prorogáció értelmében minden, a jövő hét végéig befejezetlenül maradt törvényhozási kezdeményezés a “kukába” kerül. A Tisztelt Ház legalább négy évtizede leghosszabb, összesen öthetes felfüggesztése után a Queen’s Speech, a parlament következő ülésszaka törvényhozási programjának megvitatása további időt vesz el a képviselőktől az október 31-i „ha törik, ha szakad” kilépés előtt. 
A prorogációt a kormány tagjainak egy része is megütközéssel fogadta, hiszen jól emlékeznek még arra, hogy a Konzervatív Párt vezetőválasztási kampánya során Boris Johnson „teljesen világossá” akarta tenni, hogy „nem híve az olyan misztikus eljárásoknak, mint a parlament felfüggesztése. Mint valaki, aki egy demokratikus nemzet kormányfőjének tisztségére pályázik, hiszek abban, hogy az alsóházban konszenzusra lehet jutni”. Nem felejthették el, mit mondtak ők maguk. Matt Hancock, egészségügyi miniszter a korteshadjárat idején a már akkoriban is rebesgetett lépést „a Konzervatívok, mint komoly kormánypárt végének” minősítette. Michael Gove, aki most teljes erővel a megegyezés nélküli Brexit utáni helyzetre való felkészülésen dolgozik, „több okból is helytelenítette, különösen azért, mert nem tükrözné híven a brit demokrácia hagyományait”. Akármit is gondolnak magukban, többek között a 93 éves II. Erzsébet belerángatásáról a politikába a parlament felfüggesztésének jóváhagyásával, egyelőre csak Lord Young, a toryk felsőházi vezetője nyújtotta be lemondását. Bejelentette viszont távozását a skóciai konzervatívok éléről Ruth Davidson. A 40 éves dinamikus politikus nyolc éven át vezette pártját. Irányítása alatt látványosan megugrott a korábban elutasított konzervatívok népszerűsége a tartományban. A 2017-es parlamenti választáson a párt a meglévő egy helyett rekord 13 mandátumot szerzett, az edinburgh-i nemzetgyűlésben pedig a nacionalisták mögött a második legnagyobb tömörüléssé nőtte ki magát. A melegségét nyíltan vállaló Davidson múlt év októberében egy kisfiúnak adott életet. Mint lépését indokló közleményében hangsúlyozza, „mind a politikában, mind magánéletében” óriási változások történtek. Az EU-ban maradást pártoló politikus korábban ismételten bírálta Boris Johnsont, és ha a skót konzervatívok vezetésétől való búcsúja nem is közvetlen következménye a westminsteri parlament felfüggesztésének, távozása súlyos veszteségeket okozhat a 2021-re kitűzött skóciai tartományi és a bármikor bekövetkezhető előrehozott általános választáson. Davidson folytatja képviselői tevékenységét, így színes egyénisége nem tűnik el teljesen a nyilvánosság elől.
Brexit ellenes tüntetés Londonban
Fotó: WIktor Szymanowicz / AFP
Matthew Parris, volt tory képviselő, majd a The Times és a The Spectator glosszaírója szerint a drámának három kimenetele lehet. Két hónap múlva kiderül, Boris Johnson kötéltáncos hősnek, kontárnak, vagy szélhámosnak bizonyul. Arra azonban még gyorsabban fény derül, eredményt hoznak- e a parlamenti ülésszak lezárása ellen indított akciók. Hetvenöt képviselő egy edinburgh-i bíróságon igyekszik egyelőre átmeneti tiltással visszavonatni a felfüggesztést. Az átfogó eljárás szeptember 6-án kezdődik. A képviselők nevében fellépő ügyvéd a „politikai számonkérhetőség” megtagadására és alkotmányellenességre hivatkozva kérte az intézkedés megsemmisítését. Mostanáig több mint másfél millióan írták alá a prorogáció visszavonását követelő világhálós petíciót. Dominic Grieve volt legfőbb ügyész az LBC londoni rádiónak nyilatkozva érthetően nem kívánta kifecsegni, milyen taktikát fog követni jövő héten a parlamentben az ellenzék és az alku nélküli kilépést elutasítók tábora, hogy meghátrálásra kényszerítse Boris Johnsont és kormányát.

Merkel szerint sokat kell még várni egy jó menekültügyi rendszerre

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.08.29. 15:49
Afgán menekültek egy leszboszi táborbanon Lesvos
Fotó: JODI HILTON / AFP
A kancellár szerint ami van, az nem fenntartható és nem is igazságos.
Továbbra is távol van a fenntartható és igazságos megoldás az Európai Unió menekültügyi rendszerének megújítása ügyében - mondta Angela Merkel német kancellár csütörtökön Berlinben Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után az MTI szerint. A kancellár kiemelte: örömmel fogadta, hogy az Európai Bizottság megválasztott elnöke, Ursula von der Leyen "felvette a listájára" a menekültügyi rendszer ügyét, amely huzamosabb ideig foglalkoztatja majd még az EU közösségét. 
Mitsotakis és Merkel
Fotó: Christoph Soeder

Európának szolidaritást kell tanúsítania

Kiriákosz Micotákisz elfogadhatatlannak nevezte, hogy a menedékkérők befogadásának terhét azokra az országokra helyezik, ahol megérkeznek az EU területére. Az úgynevezett dublini - EU-s menekültügyi - rendszer ügyében "Európának szolidaritást kell tanúsítania, egyszerűen nem lehet, hogy vannak országok, amelyek hasznot húznak a(z állandó belső határellenőrzés nélküli) schengeni övezetből, és a másik oldalon elzárkóznak attól, hogy akár csak egy kicsit kivegyék a részüket ennek a problémának a megoldásából" - mondta a görög kormányfő. Angela Merkel hozzátette: a feladatok tagállamok közötti elosztását illetően teljes mértékben egyetért Kiriákosz Micotákisszal, úgy véli, hogy tovább kell tárgyalni, és az eddigieknél "jobb eredményeket" kell elérni. A német kancellár üdvözölte azt is, hogy a júliusban hivatalba lépett Micotákisz-kormány törekszik az EU-Törökország menekültügyi megállapodás végrehajtásának további előmozdítására. Hozzátette, hogy Berlin az ankarai vezetéssel is rendszeresen egyeztet arról, hogy milyen segítségre van szüksége, "hiszen Törökország igazán nagyon-nagyon sok menekültet fogadott be".

Az EU-ban egységes szabályok kellenek

A görög miniszterelnök kifejtette, hogy kormánya a menedékkérelmi eljárások felgyorsítására és a menedékkérők elhelyezési körülményeinek javítására is törekszik, az ország határának védelmében pedig számít Németország támogatására. Kiemelte, hogy Görögország határa az EU külső határa, amelynek védelmében "együtt kell működni". Aláhúzta, hogy a menekültügy "nagy kihívás, a következő, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság számára is". Görögország és Németország ezen a területen is együttműködést tervez, azzal a céllal, hogy egységes szabályok legyenek az egész EU-ban - mondta.

Görögországnak vissza kell szereznie a bizalmat

Kiriákosz Micotákisz a görögországi államadósság-válság kezelésével kapcsolatban hangoztatta: az a célja, hogy hazája az általa vezetett kormány munkája végén hagyja maga mögött végleg a válságot. Az adósság törlesztésére vonatkozó kérdésekre leszögezte, hogy mindenképpen teljesítik a 2019-re és 2020-ra tett költségvetési és államháztartási vállalásokat. Az a legfontosabb, hogy Görögország visszaszerezze a bizalmat és a hitelességet, ezért reformok és beruházások révén minél inkább ösztönözni kell a gazdasági növekedést, mert minél erősebb a gazdaság, annál könnyebb az államadósság csökkentése. Ennek érdekében át kell alakítani a téma megközelítését, el kell érni, hogy Görögország gazdasági, pénzügyi értelemben ne problémaként jelenjék meg, hanem megbízható országként és komoly üzleti lehetőségeket kínáló, vonzó beruházási célpontként - fejtette ki a görög kormányfő. Aláhúzta, hogy az EU-s elvárásoknál jóval nagyobbra törő reformokra készülnek, és ehhez is kérik Németország támogatását. Az együttműködés része az a 2020 elejére tervezett közös, görög-német üzleti fórum is, amelyen a görögországi beruházási, befektetési lehetőségekről lesz szó, legfőképpen a klímavédelemmel és a megújuló erőforrásokkal összefüggésben - mondta Kiriákosz Micotákisz.

Másodpercenként 3000 liter tisztítatlan szennyvíz ömlik Varsónál a Visztulába

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.08.29. 15:27
Varsó
Fotó: JANEK SKARZYNSKI / AFP
A folyó teljes északi szakaszát érinti a szennyezés, egészen a Balti-tengerig. A helyzetet pedig csak súlyosbítja a rendkívül alacsony vízállás.
A varsói hatóságok úgy döntöttek, hogy "ellenőrzött körülmények között" a Visztulába engedik a lengyel főváros és a környező területek egy részének szennyvizét, miután meghibásodott a Varsó közelében lévő Czajka szennyvíztisztító telep két szennyvízgyűjtője.
A még kedden történt, de csak szerdán nyilvánosságra került baleset nyomán Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester válságtörzset állított fel a rendkívüli helyzet kezelésére.

Mindamellett leszögezte, hogy a szennyvíztisztító rendszer meghibásodása miatt a fővárosi vezetékes ivóvíz minősége nem romlott. A baleset a főváros balparti részének több kerületét, illetve Mokotów kerület egyes részeit érinti.
Kedden reggel meghibásodott az egyik szennyvízgyűjtő, amely Varsó balparti része szennyvizének egy részét a Czajka szennyvíztisztító telepre továbbítja. A szennyvizet ezután a másik szennyvízgyűjtőbe irányították, amely azonban szerdán szintén meghibásodott. A lengyel főváros illetékes hatósága ezután döntött úgy, hogy a szennyvíz akkor menjen csak a Visztulába.
A folyóba ennek nyomán másodpercenként 3 ezer liter szennyvíz ömlik.

Henryk Kowalczyk lengyel környezetvédelmi miniszter megdöbbenésének adott hangot a városvezetés döntése felett. A tárcavezető sajtótájékoztatóján "rendkívül veszélyes jelenségnek, ökológiai katasztrófának" minősítette az intézkedést, amely szerinte "nagy veszélyt jelent a lakosság egészségére és életére nézve, nem beszélve a hatalmas környezeti károkról". Kowalczyk szerint hetekbe telhet, amíg kijavítják a hibát. "Egy ilyen kárt titokban tartani nagy felelőtlenség" - vélekedett a miniszter annak kapcsán, hogy a keddi történést csak szerdán tárták a nyilvánosság elé. "Ennyi idő alatt, csaknem egy nap alatt sok mindent tehettünk volna, hogy segíthessünk" - tette hozzá. Kowalczyk elmondta, hogy
a szennyvíztisztító vállalat becslései szerint szerda estig 260 ezer köbméter kezeletlen víz ömlött a Visztulába.

Mivel a vízállás nagyon alacsony - júliusban például még gyalog is át lehetett szökdécselni a folyó túlpartjára Varsónál -, ez nagy koncentrációnak számít, de pontos értékeket csak a környezetvédelmi felügyelet által gyűjtött minták elemzését követően tudnak mondani - fűzte hozzá.
A hatóságok Varsótól Gdanskig figyelmeztették a folyó mentén élő lakosságot, hogy tartózkodjanak a Visztulában való fürdéstől, vízi sportoktól és a folyóvíz ivóvízként történő felhasználásától. Gdansk az, ahol a folyó a Balti-tengerbe ömlik, vagyis a figyelmeztetés a teljes Varsó alatti, vagy 500 kilométeres folyószakaszra vonatkozik.
Problémát jelent az is, hogy a szennyezett víz hamarosan eléri a Varsótól északra fekvő Visztula menti városokat is. Veszélyben van például Plock vizének tisztasága is. A térség köztisztasági és járványügyi hatóságai megkezdték az ivóvíz minőségének intenzív vizsgálatát.