Előfizetés

Három új miniszobrot kapott Budapest: Noé bárkája, a 14 karátos autó és egy búvár

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.08.29. 16:20

Fotó: Vincze Miklós / Köztérkép.hu
Rendhagyó sétán leplezték le Kolodko Mihály szobrász alkotásait.
Nincsenek jobb köztéri alkotások mostanság a fővárosban, mint Kolodko Mihály miniszobrai. Lehet, hogy a kijelentés kicsit erős, de látva többek között a felújított József nádor teret, biztosan nem alaptalan.

Az eddigiek, a teljesség igénye nélkül

Az Országházzal szemben Sajdik Ferenc rajzfilmfigurája, a Főkukac, a budai Várban a Kockásfülű nyúl, a Széll Kálmán téren pedig Mekk Mester figurája látható, de a Liszt Ferenc Repülőtér is a helyszínek között van, oda egy miniatűr Liszt Ferenc-szobrot készített a kárpátaljai szobrász.
Kolodko Mihály miniszobra Mekk Mesterről a Széll Kálmán téren
Fotó: Facebook / Kolodko Art
Erzsébetvárosban a K11 Művészeti és Kulturális központban Harry Houdini, a Dohány utcában pedig Herzl Tivadar látható miniszobor formájában. Az önkormányzat megbízásából júniusban Róth Miksa emlékére is készült egy egyedi asztali lámpa és szoborkompozíció, amely a Róth Miksa Emlékházban kapott helyet a Nefelejcs utcában.

És az újak, a teljesség igényével

Szerdán azonban a VII. kerületben átadtak három újabb alkotást, amiket az érdeklődők egy rendhagyó kerületi séta során tekinthettek meg - áll az MTI-hez eljuttatott kerületi közleményben.  A New York-palota legendáját felelevenítő szoborról azt írják: a kávéház történetének egyik mítosza, hogy a nyitás után Molnár Ferenc író a Dunába dobta a kávéház kulcsát, hogy soha ne legyen zárva.
A miniszobor a Dohány utcában ennek a mítosznak állít emléket. A kávéház közelében egy tűzcsap formájú posztamensre (talapzatra) egy kisméretű búvár került, aki a saját arányaihoz képest jóval nagyobb méretű kulcsot tart a kezében. A Noé bárkája miniszobrot a Bethlen téren, az Állatorvosi Egyetem közelében helyezték el, utalva ezzel a bárkán helyet kapott állatokra.
A szobor kialakítása lehetőséget ad arra, hogy az özönvíz végét jelző szivárvány is megjelenhessen. Rejtő Jenő szülőháza közelében, a már meglévő kőpárkányra installálta Kolodko Mihály a 14 karátos autót. A bronz alapanyagot néhány helyen szimbolikus, időtálló aranyozással látta el a művész.
A Rejtő-könyvek idejét megelevenítő autó az ívelt kőpárkányra szerelve egészen olyan, mintha éppen száguldana.

Meg kell tanulnunk együtt élni az örökségünkkel

Csepregi Evelyn
Publikálás dátuma
2019.08.29. 13:30

Fotó: PARADIGMA ARIADNÉ
A lehetőségeket kellene először meglátni, nem a problémákat – véli Kovács Dániel, aki Othernity – Modern örökségünk újrakondicionálása című pályázatával képviseli jövőre hazánkat a 17. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálén.
Jellemző probléma, hogy az építészeti örökség kapcsán a problémákat, és nem a lehetőségeket látjuk meg először. Ebből ered a jelenlegi hozzáállás is: a rossz állapotba került régi épületeknél magától értetődőbb a bontás, vagy az építészeti értékeket figyelembe nem vevő beavatkozás. Miközben egyrészt alkotói, kreatív eredményekről, minden esetben több tucat ember többéves munkájáról beszélünk, másrészt történeti emlékekről. Harmadrészt, és az Othernity épp ezt szeretné bizonyítani: mindegyik épületben vannak olyan, rejtett vagy kevésbé rejtett értékek, gondolatok, amelyek jó alapként szolgálhatnak a továbbfejlesztéséhez, ahhoz, hogy nyitottá és használhatóvá tegyük a jelen és a jövő számára – nyilatkozta lapunk megkeresésére Kovács Dániel, aki Othernity – Modern örökségünk újrakondicionálása című pályázatával képviseli majd hazánkat a 17. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálén.

A hazai hagyományoknak megfelelően a Velencei Biennále nemzeti biztosa, Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója idén is nyílt pályázat útján, szakmai zsűri döntése alapján választotta ki a magyar pavilon kurátorát és kiállítását. A benyújtott hét pályázat közül került ki a nyertes projekt, amely a közép- és kelet-európai régió tizenkét úttörő építészirodájának együttműködésében valósul meg, és Budapest 1962 és 1986 közötti építészetére alapozva a modern örökség megőrzésének kérdéseire keresi a válaszokat. A kiállítás címében szereplő „Othernity” neologizmus, amely a pályázat alapvetését húzza alá – mondta a Népszavának a kurátor. – Az angol „modernity” és „other”, azaz „eltérő, más” szavak összeolvasztásával azt hangsúlyozza, hogy modern építészeti örökségünket illetően új, más hozzáállásra, gesztusokra van szükség.

A művészettörténész szerint az elmúlt években érezhetően megnőtt az érdeklődés a háború utáni építészettel kapcsolatban. Úgy véli, a ma kortárs építészetében nagyon nehéz irányzatokról beszélni, sokkal inkább nézőpontok, megközelítések sokféleségéről van szó, amelyben a fiatal építész számára fontos támasztékot jelenthet a megelőző generációk modern tradíciókra támaszkodó szemlélete és gyakorlata. Ez egyszerre alap a szakmai építkezéshez és olyan hagyaték, amelynek elveit, gyakorlatát, értékeit meg lehet kérdőjelezni, vitatni, továbbgondolni – részletezte a projekt elveit.
A régiós kitekintés az alapfelvetés következménye – mutatott rá Kovács Dániel. – Ha Magyarországon kevés jó példát látunk a modern építészet innovatív kezelésére – bár természetesen akad ilyen is –, akkor érdemes lehet megnézni, hogy a régió hasonló örökséggel bíró és problémákkal küszködő országaiban erről mit gondolnak. Az építész hangsúlyozta, a projektben szereplő tizenkét budapesti épület kiválasztásánál komplex szempontrendszert vettek figyelembe.
Az építészirodák meghívásánál a 2015-ben alakult, budapesti bázisú Transmodern kollektíva kapcsolatrendszere jelentette a fő támasztékot – emelte ki Kovács Dániel. – Ez alkalommal olyan, jellemzően harminc-negyven közötti építészeket és irodáikat hívtuk meg partnernek, akik a régióban élnek és dolgoznak, de nemzetközileg tájékozottak és foglalkoztatja őket saját múltjuk.
 
Annak kapcsán, hogy az építészethez kötődő kérdésfelvetések közelebb vihetnek-e minket a társadalmi, fenntarthatósági problémák megoldásához Kovács Dániel megjegyezte, egyértelműen ebben reménykedik. – Az a háború utáni épületállomány, amiről beszélünk, mára jellemzően kritikus állapotba került, és komoly innovációra van szükség ahhoz, hogy fenntartható legyen – hangsúlyozta. – Ugyanakkor meg kell tanulnunk, ahogyan arra Hashim Sarkis, a Biennále főkurátora is felszólít, együtt élni ezzel az örökséggel. (A biennále központi programja a How will we live together? „Hogyan fogunk együtt élni?” lesz – a szerk.) Mindenkinek jobb, ha ezt nem szimpla utálkozással, hanem az értékek iránt nyitottan, a továbbfejlesztés lehetőségébe vetett hittel tesszük.

Díjnyertes pillanatfelvétel hazánkról

Csepregi Evelyn
Publikálás dátuma
2019.08.29. 12:30

Fotó: Népszava
A legrangosabb nemzetközi szakmai kitüntetést nyerte el Tokióban Magyarország Nemzeti Atlasza – Természeti környezet című kötet angol kiadása. Ennek jelentőségéről beszélgettünk Kocsis Károly akadémikussal, a kötet főszerkesztőjével.
Ha bármilyen magyar szellemi termék ilyen szintű elismerést kap, igazán büszkék lehetünk rá – vélekedik Kocsis Károly, főszerkesztő a Magyarország Nemzeti Atlasza: természeti környezet című kötet angol kiadásának nemzetközi elismerése kapcsán. A kétévente megrendezett Nemzetközi Térképészeti Konferencia keretében szervezett térképészeti kiállításon az előző két év legjelentősebb kartográfiai munkáit mutatják be, amelyeket aztán a zsűri hét kategóriában értékel. A 2018 szeptemberében, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének szerkesztésében megjelent hazai kötet angol nyelvű kiadása nyerte idén az ICA International Cartographic Exhibition Award Winner címet, megelőzve a második, svájci, illetve a harmadik, lengyel kiadványt. A zsűri méltatásában kiemelte az atlasz kartográfiai sokszínűségét, amellyel Magyarország és környezetének természeti állapotát mutatja be infografikák, grafikonok és szöveges leírások kíséretében.
 
A nemzeti atlaszok komoly hagyományra tekintenek vissza, az adott ország legfontosabb nemzeti jelképei közt tarthatók számon. Eleinte hatalmas méretűek voltak, mára arculatuk, és részben funkciójuk is változott – számolt be róla Kocsis Károly. Hangsúlyozta, a kötetek egyszerre kordokumentumok is, egyfajta pillanatfelvételként szolgálnak az adott időszak természeti, társadalmi, gazdasági vonatkozásairól. A 2018-ban megjelent természeti kötet további hárommal fog kiegészülni, a következő megjelenését az idei év végére tervezik, amely a társadalmat érintő kérdésekkel foglalkozik. A főszerkesztő elmondta, a magyarországi kötetek összeállítása szerteágazó munkát igényel, ugyanis nem kizárólag az ország jelenlegi területét mutatják be, hanem hazánkat, a Kárpát-medencét és annak szomszédságát is.
Ugyan a nyomtatott kötetek nem mindennapi használatra szolgáló információforrást hordoznak – jegyezte meg Kocsis Károly – a hazai kiadvány 2018 őszén két hétig vezette az egyik legnagyobb hazai könyvterjesztő áruház online eladási sikerlistáját. A kiadott hatezer példányból háromezret az EMMI-hez juttattak el, hogy azokat a Kárpát-medence minden magyar tannyelvű középiskolájában és felsőoktatási intézményében elérhetővé tegyék. Bár nem elhanyagolható e kötetek kézzelfogható, papíralapú megjelenése, online is hozzáférhetővé tették annak tartalmát.

A nemzetiatlasz.hu weboldalon – a magyar és angol kiadását – mindenki szabadon letöltheti, használhatja azt, s ez különösen jelentős lépés, ugyanis Földünk mintegy kétszáz országa közül kizárólag két ország nemzeti atlasza érhető el teljes terjedelmében és ingyenesen az interneten, Németországé, és a miénk – emelte ki a főszerkesztő. Míg a korábbiakban húsz-harminc évente adták ki ezeket a munkákat – az első hazai nemzeti atlasz 1967-ben, majd a második 1989-ben jelent meg –, és azok gazdasági részei viszonylag gyorsan el is avultak. Emiatt a jelen nemzeti atlasz (MNA) projekt esetében igyekeznek olyan megoldásokat is eszközölni (digitális, interaktív, e-MNA), amellyel folyamatosan aktualizálhatóvá válik – részletezte Kocsis Károly. Ha a projekt megfelelő támogatást kap – ahogy az részlegesen az eddigiekben is történt –, szeretnék elérni, hogy az atlasz digitális változata állandóan frissíthetővé, interaktívvá váljon, és az elavult információkat azonnal meg lehessen újítani, az egész tartalmat felhasználó-barátabbá lehessen tenni.