A forintgyengülés ellen a legtöbbet a A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tehetné, de az intézmény épp csütörtökön közölte a Reuteres-szel, hogy nincs árfolyamcélja – vagyis lefordítva nem zavarja a forint gyengélkedése mindaddig amíg az a hazai inflációt érdemben nem fenyegeti. Mivel a jegybank számítása szerint a lassuló gazdaság miatt amúgy is enyhül az inflációs nyomás magyar gazdaságon, nem várható, hogy akár verbálisan, akár a háttérben beavatkozna a forint védelmében. Más kérdés, hogy nem hivatalosan az MNB-ben sem néznének jó szemmel a 340 forintos euróárfolyamra...
Az MNB kamatemeléssel erősíthetné a forintot, ám ezzel fékezné kitűzött célját, a gazdasági növekedést. A forint elmúlt hetekben tapasztalt trendszerű gyengülése mögött kizárólag külhoni okok húzódnak meg: az egyre valószínűbb kemény Brexit, az amerikai-kínai kereskedelmi háború miatt lassul a világgazdaság növekedése, és ami viszont már magyar gazdaságot is közvetlenül érinti, hogy a legfontosabb külkereskedelmi partnerünk, a német gazdaság menetel a recesszió felé. Ezekre adott válaszként a befektetők csökkentik kitettségüket a kockázatosabb devizákban – így a forintban is.
Várható volt, hogy az alacsony nyári forgalomban előbb-utóbb 330 forint felé emelkedik az euró árfolyama – hasonló csúcsokra a következő napokban még lehet számítani – nyilatkozta a Népszavának Török Zoltán. A Raiffeisen Bank elemzője megerősítette, hogy a mostani forintgyengülésnek nincsenek hazai indokai, a forinttal együtt gyengült például a lengyel złoty is, és azzal kalkulál, hogy szeptemberben már a mostaninál erősebb forintot láthatunk.
A tartósan gyenge forint érezhetően drágítja az importtermékeket, különösen az üzemanyagokat.
A forint árfolyama tavaly tavasszal került a hullámvasútra, akkor szakadt el az euró a 310 forintos szinttől, előbb 320, majd 330 forintra emelkedett az árfolyam – vagyis tagadhatatlan a gyengülő trend. Ám mindeközben a magyar gazdaság öt százalék feletti növekedést és elfogadható egyensúlyi mutatókat produkált, vagyis a hiba nem itt keresendő. Nem zárható ki a további gyengülés sem: Németh Dávid,a K&H elemzője azt nyilatkozta, hogy a mostani kilátások alapján a forint hosszabb távon mérsékelten, de trendszerűen gyengülhet, ez éves szinten 4-5 forintos euródrágulást jelentene.
A gyengébb forint még kapóra is jön bizonyos szempontból a gazdaságnak, hisz az exportáló cégek így forintban magasabb bevételhez jutnak – igaz a behozatalt megdrágítja, ami pár napon belül az üzemanyagárak emelkedésében jelentkezni fog. A gyenge forint miatt a külföldi termékek mellett drágul a külföldi utazás is, így azok jártak a legrosszabbul, akik az utószezonra most fizetnek be. A tömeges devizahitelezés megszűnésével a lakosság árfolyamkockázata megszűnt, míg a cégek akkor vesznek fel általában devizahiteleket, ha a bevételeik is euróban keletkeznek – így ők kevésbé érzékenyek az árfolyamváltozásra.
A forint csütörtökön átlépett egy lélektani határt, ám rövid távon ennek közgazdaságilag nincs nagy jelentősége, sőt a 331,9 forintos euró, illetve a 300 forintos dollárjegyzések a pénzügyi befektetőket a nyitott pozícióik zárására ösztökélhetik - így realizálva az eddig elért hozamot. Ezen ügyletek lezárásnak pedig forinterősítő hatásai lesznek rövid távon. A középtávú folyamatokat – így a forint árfolyamát - viszont továbbra világpiaci folyamatok és az arra adott hazai jegybanki válaszok befolyásolják.
