A Belügyminisztérium (BM) alá tartozó rendvédelmi szervek a június 11-i kiemelésig összesen 664,8 millió forintot költöttek el a Hableány sétahajó május 29-i tragédiája utáni mentésre, kutatásra és a kiemelési munkákra – értesült a Népszava. A tárca tájékoztatásából ugyanakkor kiderül, hogy ez az összeg még nem tekinthető végleges adatnak: egyrészt más minisztériumoknál, állami szerveknél is keletkeztek költségek, másrészt a keresés még mindig nem fejeződött be, egy embert továbbra is eltűntként kezelnek. A hajón összesen 35 ember utazott, heten túlélték a balesetet, 27-en viszont életüket vesztették.
A kutatási, valamint a kiemelési munkákat a Terrorelhárítási Központ (TEK) koordinálta, a HR Portál korábbi információi szerint pedig a folyamatban összesen 35 hazai szervezet ezer – civil és rendvédelmi – szakembere vett részt. A TEK egy műveleti központot – sátortábort – is felállított a Margit-szigeten, ahol két hét alatt több száz magyar és külföldi terrorelhárító, katasztrófavédelmis, rendőr, valamint ipari búvár fordult meg.
A munkák nagyságrendjét jól mutatja, hogy csak a roncs június 11-i kiemeléskor több mint ötszázan dolgoztak azon, hogy a felszínre kerüljön a hajó. A Duna fenekére süllyedt jármű kiemeléséhez Komáromból hozták Budapestre a kétszáz tonnás emelőerejű Clark Ádám óriásdarut. A szerkezetet üzemeltető cég az RTL-lel azt közölte: több tízmillió forintos költsége volt a daru munkájának, még úgy is, hogy a vállalat állítása szerint csak a legszükségesebb költségeket számolták el, bizonyos eszközöket ingyen bocsátották a mentőalakulatok rendelkezésére.
A rendvédelmi szervek folyamatosan monitorozták a Duna 215 kilométeres szakaszát, valamint a folyó ár-és hullámterét is. Mint azt korábban a rendőrségen elmondták: a keresésben a Budapesti Rendőr Főkapitányság (BRFK) összes bevethető hajója részt vett, de a katasztrófavédelem és a készenléti rendőrség is adott járműveket. Csécsi Soma szóvivő szerint egyszerre 14-15 – három-négy fős személyzettel rendelkező - hajó kutatott a holttestek után.
Azt egyébként egyelőre nem tudni, hogy az állami és nem állami szereplők összesen mekkora összeget próbálnak majd behajtani a baleset felelősein. Az állami költségek mellett ugyanis számolni kell a balesetben elhunytak hozzátartozóinak kártérítési igényével, a vétlen hajóscég elmaradt jövedelmével, valamint a dunai teherfuvarozó cégek kárával is.
Korábban egyébként a szakmai szervezetek azt sürgették, hogy érdemes lenne a vétkes cégtől ilyen esetben letétet- ez jobbra bankgaranciát jelent – kérni, amelyből az állam azonnal megtérítheti a kiadásait. Enélkül ugyanis csak hosszas pereskedés útján juthatnak hozzá a károsultak a járandóságukhoz. Lapunk kérdésére a Belügyminisztériumnál azt közölték: ilyen előterjesztésről nem tudnak.
