Több mint 150 embert mentettek ki a Földközi-tengerből Marokkó partjainál

Publikálás dátuma
2019.08.30. 07:12

Fotó: Guillaume Pinon / AFP
A parti őrség Észak-Marokkó különböző kikötőibe szállította a csoport tagjait, ahol egészségügyi ellátásában részesítették őket.
Százötvenhat embert mentett ki a Földközi-tengerből csütörtökön a marokkói parti őrség – derült ki a hadsereg közleményéből. A beszámoló szerint a megmentett emberek többségében afrikaiak, akik több felfújható csónakon próbáltak meg átjutni a tenger európai oldalára. A csoportban 15 nő és három gyerek is volt. A parti őrség Észak-Marokkó különböző kikötőibe szállította a csoport tagjait, ahol egészségügyi ellátásában részesítették őket. Marokkó lett a gyülekező helye azoknak az illegális bevándorlóknak, akik Európában próbálnak meg boldogulni egy jobb élet reményében. Az észak-afrikai ország közbeiktatásával igyekszik több ezer migráns elmenekülni az afrikai szegénység és a harcok elől. Kis és bizonytalan vízi járműveken próbálnak meg átkelni a tengeren. Mások Melilla és Ceuta észak-afrikai különleges spanyol kormányzati területre igyekeznek bejutni, hogy onnan továbbmenjenek. A marokkói hatóságok szerint az év első hat hónapjában több mint 40 ezer illegális bevándorló átkelési kísérletét hiúsították meg.
Szerző
Frissítve: 2019.08.30. 09:22

Szabad szemmel: senki sem akarhatja, hogy Salvininek sikerüljön rátérnie az orbáni útra

Publikálás dátuma
2019.08.30. 06:22

Nemzetközi sajtószemle, 2019. augusztus 30.
Washington Post Reménykedjünk, hogy beválik az új olasz kormány, mert ha Salvini mégiscsak meg tudná szerezni a hatalmat, ráadásul netán kétharmaddal, akkor rátérhetne az orbáni útra, azt pedig senki sem akarhatja. Erre figyelmeztet a kommentár, hozzátéve, hogy az olasz választási rendszer nagyon emlékeztet a magyarra, hiszen már akár 50 százalék  is minősített többséget eredményezhet a győztes számára a parlamentben. És ha ez megvan, akkor a Liga vezére, illetve szövetségesei átírhatják az alkotmányt, megint csak magyar mintára. Olyan, keményvonalas, populista hatalom alakulna ki, amely alapjaiban rázná meg Európát. Az 5 Csillag és a Demokratikus Párt koalíciója érdekházasság. Azért fogtak össze, nehogy Salvini kerüljön a kormányrúdhoz. Azonban az élesen bevándorlás ellenes irányvonal, valamint az EU-val szembeni ellenségesség, amihez társul, hogy napi 24 órában képes kampányolni, nos, mindez így, együtt az ország legnépszerűbb politikusává tette. Van ok félni tőle és partnereitől, ideértve az újfasiszta gyökerű Olaszország Barátait. Amit legújabban hangoztatnak, az nagyon emlékeztet arra, mint amikor Mussolini meghirdette, hogy Róma ellen vonul. Az új kormány kivizsgálhatja Salvini kétes orosz kapcsolatát, de a Liga politikája a moszkvai szál nélkül is épp eléggé ellentmondásos. Elég, ha csak azt vesszük, hogy az unió ellenkezése dacára elengedné az államadósságot. Ha ez bekövetkezne, az euroövezet jövője, sőt, lehet, hogy Olaszország EU-s tagsága kérdőjeleződne meg. Ugyanakkor ha a mostani koalíció nem mutat fel kompromisszumkészséget, akkor hamar széteshet, az pedig nagy bajt jelentene a világ számára.
Yahoo/AFP Orbán Viktor sajnálja, hogy az olasz belügyminiszter kénytelen lelépni a színről. A magyar vezető újabb szövetségesét veszti el, miután az ibizai korrupciós botrány miatt már tavasszal megbukott az osztrák középjobb-szélsőjobbos koalíció, pedig azt a magyar kormányfő szintén modellnek tekintette Európa számára. A magyar politikus levélben fejezte ki sajnálatát a szélsőséges Salvini távozása miatt, harcostársának nevezte a Liga vezérét az európai keresztény örökségért, illetve a migráció ellen zajló küzdelemben. A hírügynökség emlékezetet arra, hogy korábban a legfontosabb európai személyiségnek minősítette olasz partnerét, akivel a májusi EP-választás előtt személyesen is megvitatta, hogy a két párt összefog Strasbourgban. Mindketten köztudottan Putyin csodálóinak számítanak. Salvini szintén úgy állítja be, hogy ő a katolikus identitást védelmezi, noha jogvédő csoportok rendszeresen azzal vádolják meg, hogy az újfasizmust gerjeszti a közösségi médián keresztül.
Washington Post Már rég elpárolgott a kelet-európai államok újracsatlakozásakor érzett lelkesedés, de a földrész újraegyesítését be kell fejezni, mert komoly külpolitikai és védelmi politika nélkül az EU politikai törpe marad. Így látja a helyzetet Judy Dempsey, a Carnegie Europe elemzője. Gazdasági értelemben az új tagok a jelek szerint jó úton haladnak, habár az eredmények csak lassan jelentkeznek és törékenyek. Viszont a kontinens aligha tud felzárkózni hiteles stratégiai partnerként, noha Trump rendszeresen kirohan az unió és a NATO ellen, illetve leplezetlenül támogatja a Brexitet, valamint a populista magyar és lengyel vezetést. Európa főként azért nem tud közös kül- és védelmi politikát kialakítani, mert a kormányok más és más veszélyeket tartanak fontosnak. Így azután csak rettenetesen nehezen képesek közös nevezőre jutni a migrációs politika ügyében. Ehhez képest feltűnő, mennyire egységesek az Oroszország elleni szankciók fenntartása kapcsán. További hátráltató tényező viszont, hogy az EU nem hajlandó kemény hatalmi eszközökkel élni céljai elérésére, például a Nyugat-Balkánon. Ebből következik, hogy nem lép előbbre az érdemi védelmi politika kérdésében. És ezt csak bonyolítja, hogy a tagállamok egyre nagyobb szerephez jutnak a Bizottsággal szemben, saját nemzeti érdekeiket helyezik előtérbe a gyakorta populista vezetők. Brüsszel képtelen volt megfékezni a 16 keleti és déli országot, hogy azok ne nyissanak kaput Kína gazdasági behatolása előtt. Ily módon Peking stratégiai hídfőre tett szert a térségben, hála a vastag kínai pénztárcának, a politikai feltételek hiányának és a sebességnek, amivel korszerűsíti a szállítási hálózatokat. Az erőteljes kül- és védelmi politikát ugyanakkor az is hátráltatja, hogy az európaiak megosztottak ez ügyben.
Daily Telegraph A konzervatív lap üdvözli, hogy Boris Johnson visszaállítja a hazai jogrendszer elsőbbségét a közösségi joggal szemben, mert az fontosabb, mint az EU-val szembeni vak szolidaritás, illetve az, hogy korrupt külföldi kormányok az uniós normákat meglovagolva mentsék arcukat. Hiszen fogcsikorgatva ugyan, de magas rangú brüsszeli illetékesek is elismerik, hogy bajban van a jogállam több tagországban is. Lásd Lengyelországot, vagy a hasonlóan szomorú helyzetet Magyarországon, ahol a hatalom egy csomó bírát erővel kényszerített nyugdíjba, a politikusok érdemben bele tudnak szólni az igazságszolgáltatás ügyeibe, a Fidesz híveivel van tele az Alkotmánybíróság és párhuzamos bírósági rendszer jön létre az igazságügyi miniszter vezérlete alatt. Bírálók szerint Orbán Viktor elnyomó és mind inkább tekintélyelvű államot hoz létre. De a csúcs Románia. A Securitate utódszervezete, machiavelliánus módra behatolt az államigazgatásba, ideértve a kormányt, de még az igazságszolgáltatásba is. Ám oly mértékben, hogy ma már egyetlen vádlottról sem lehet tudni, elkövetett-e valamit, vagy csupán ellenség lett a mély állam számára. A jogot eszközül használják az ellenzékiek, lap-, rádió- és tévétulajdonosok, neves üzletemberek, kivándoroltak, de még olyan bírák ellen is, akik nem állnak be a sorba. Ennek ékes példája, ami a román származású, de brit állampolgárságú, Londonban élő Alexander Adamescuval történt. A román hatóságok vesztegetés mondvacsinált vádjával európai letartóztatási parancsot adtak ki ellene, bár brit adatok szerint ártatlan és csupán Ponta volt miniszterelnök áskálódik ellene, hogy odahaza elhallgattassa az újságját, amely rendre szóvá teszi a román politika legfelső szintjét is elérő járványos korrupciót. Ellenbizonyítékok ide vagy oda, a férfira a jövő hónap végén kiadatás vár, mert bizonyos kormányok az európai letartóztatási parancs segítségével visszaélnek a brit rendőrség bizalmával, illetve megfosztják a bírákat a mérlegelési lehetőségtől. Adamescu ily módon csak abban bízhat, hogy humanitárius védelmet kap a mostani brit kabinettől és erre vannak is jelek.
Reuters Elsősorban külső okok miatt esett történelmi mélypontra a forint árfolyama az euróval szemben. Nagy ugyanis a félelem a globális visszaesés, a kereskedelmi háború és a megállapodás nélküli Brexit miatt, viszont az államkötvények hozama jóformán még sosem volt ennyire alacsony, hála a hazai gazdaság jó állapotának. Ám külföldi aggályok elveszik a kockázatvállalási kedvet, a jegybank ugyanakkor ragaszkodik a laza pénzpolitikához. A magyar fizetőeszköz csak tovább gyengült, amikor tegnap megnyíltak az amerikai tőzsdék és a dollár erősödésbe kezdett, ami általában lenyomja a kockázatosabb fizetőeszközök jegyzését. Egy magyar kereskedő szerint azonban még további esés várható, ráadásul a rendkívül alacsony kamat miatt a forint már korántsem olyan vonzó egy sor idegen befektető számára, mint korábban. Szerencsére nem tapasztalni, hogy megindult volna a forintpapírok pánikszerű eladása, közölte az Erste Bank. Az MNB nem kívánt megnyilvánulni a fejlemények láttán.
Reuters Közép-Európában, Lengyelországtól kezdve, Magyarországon át, Romániáig, egyre többen választják a magáncégek orvosait, ha bármi gond van az egészségükkel. Ez főként azért alakul így, mert a kormányok egyre kevesebbet költenek a gyógyításra, ami azután gyakran vezet az ágazatban szakemberhiányhoz, illetve hosszabb várakozási időkhöz. Ráadásul az emelkedő bérek miatt egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy magánklinikákhoz, kórházakhoz forduljanak. Ehhez járul még, hogy a cégek egyre gyakrabban magán orvosi szolgáltatások ajánlatával is igyekeznek magukhoz láncolni a munkaerőt. A helyzet már ott tart, hogy a Budai Egészség Központ, amelynek Csányi Sándor a többségi tulajdonosa, új kórházat akar építeni, mert nem bírja kapacitással a keresletet. Csak éppen nem biztos, hogy megtérülnek az ilyen befektetések, mert a piacon egyre nagyobb a verseny. A jelentős kivándorlás miatt mind nehezebb orvost, illetve nővért verbuválni, ráadásul emelkednek a műszerek és a karbantartás költségei. Ezzel párhuzamosan elemzők utalnak arra, hogy a magángyógyászat fellendülése fokozódó egyenlőtlenségekhez vezethet egy olyan térségben, amelyben az alacsony bérek már eleve lenyomják a várható élettartamot. De a képzettebbek általában így is jó 10 évvel tovább élnek, mint a kevésbé iskolázottak. A magyar egészségügyi tárca nem válaszolt az ez irányú kérdésre, de az biztos, hogy Kelet-Európában az ágazaton belül jóval elmaradnak a közkiadások a nyugati szinttől. A Bizottság szerint a magyar, a lengyel és a román rendszer alulfinanszírozott.
Szerző
Frissítve: 2019.08.30. 06:43

Kinevezték az új ukrán miniszterelnököt

Publikálás dátuma
2019.08.29. 18:32

Fotó: Facebook / Olekszij Honcsaruk
Goncsaruk helyett Honcsarukot nevezte ki Zelenszkij, a humoristából lett ukrán elnök.
Ukrajnában félelnöki rendszer van, a miniszterelnököt és kormányát az elnök választja ki, de a kormányfő és kormánya a parlamentnek felel, és szintén a parlament az, ami elmozdíthatja a tagokat. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij az Elnöki Iroda helyettes vezetőjét, tehát saját emberét, Olekszij Honcsarukot nevezte ki miniszterelnöknek a Legfelső Tanács (az ukrán parlament) csütörtöki alakuló ülésén - írta a mukachevo.net. A miniszterelnökre 290 képviselő szavazott igennel, 27-en pedig ellene. Olekszij Honcsaruk mindössze 35 éves, végzettsége szerint jogász.  Többször hangsúlyozta, hogy támogatja az IMF-el való együttműködést, a földpiac megnyitását, a privatizációt és a természeti erőforrásokhoz való egyenlő hozzáférést. Az MTI szerint a képviselőkhöz intézett beszédében az új miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kormány fő feladatának az ukrán gazdasági növekedés erősítését tekinti. Szeretné, ha a jelenlegi 2-3 százalék helyett legalább 5-7 százalékosra emelkedne a GDP-növekedés. Elismerte, hogy az új kormánynak "igen nehéz dolga lesz". Honcsaruk még idén felszámolná a csempészetet az országban, javítaná az Ukrajnáról alkotott képet a világban. Bejelentette, hogy az IMF küldöttsége a következő hetekben Ukrajnába látogat egy három-négy évre tervezett új együttműködési program feltételeinek megtárgyalására. A kelet-ukrajnai konfliktus kérdésének a megoldását a gazdasági növekedésben látja a miniszterelnök, egyúttal fontosnak nevezte Ukrajna harckészségének javítását is. A parlament csütörtökön 314 igen szavazattal elfogadta Andrij Zahordnyuk védelmi miniszter jelölését is. A védelmi tárca vezetőjét, a külügyminisztert és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetőjét az államfő jelöli. Az új külügyminiszter Vadim Prisztajko, az SZBU új vezetője pedig Ivan Bakanov lett. A parlamentben még miniszterjelöltként mondott beszédében Prisztajko hangsúlyozta, hogy Kijevnek fél éve van arra, hogy helyreállítsa az államhatár feletti ellenőrzést a Donyec-medencében. Mint mondta, nem az a fontos, hogy ez milyen módon történik meg, "béketeremtő misszió" meghívásával, vagy a minszki megállapodás megvalósításával. "Más a fontos: erre fél évünk van" - hangsúlyozta. Hozzátette: Ukrajnának békére és stabilitásra van szüksége, és Kijev nem folytathat "különböző formátumú végtelen tárgyalásokat". Prisztajko megerősítette, hogy az ország EU- és NATO-integrációját célzó irányvonal változatlan marad. 
Szerző
Frissítve: 2019.08.29. 20:10