Sorozatossá váltak a barbár akciók a Szabadság téren

Újabb támadás érte a vészkorszak áldozatainak emlékére, a történelemhamisítás ellen emelt civil emlékhelyet. Rövid időn belül már harmadszor.

Barbár módon megrongálták a holokauszt áldozataira emlékező civil kegyeleti helyet a Szabadság téren. Eltűntek a kitett tájékoztató anyagok, családi fényképek, korabeli dokumentumok. Több bőröndnek és széknek is nyoma veszett – ezt még hétfőn írtuk. A helyreállított emlékhely elleni támadás szerdán megismétlődött. Augusztus 20-a óta ez már a harmadik hasonló kegyeletsértő, antiszemita atrocitás.

A történelemhamisító, a holokausztban való magyar szerepvállalást tagadó német megszállási emlékművel szemben több mint öt éve (egész pontosan 1969 napja) folyamatosan zajlanak a demonstrációk. Az ellenállás részeként jött létre a szobor előtt a civil emlékhely.

A Szabadság téri tiltakozó csoportok pénteken délben közös tájékoztatót tartottak a helyszínen. Követelték, hogy a rendőrség haladéktalanul vessen véget a sorozatos bűncselekményeknek. Álláspontjuk szerint nem egyszerűen rongálásokról, hanem sorozatos gyűlölet-bűncselekményekről, valamint a gyülekezési jog és a kegyeleti jog durva megsértéséről van szó.

Sebő Gábor (Szabadságszínpad) emlékeztetett arra, hogy a hatalom részben meghátrált: a sasos-arkangyalos szobrot 2014 nyarán az éj leple alatt állították fel, avatási ünnepséget nem tartottak. A nyomaték kedvéért Sebő Gábor többször elismételte, hogy a tiltakozás egészen addig folytatódni fog, amíg a „történelmi felelősség elhárításának emlékműve” ott van a Szabadság téren.

Magyar Fruzsina (Tiszta Emlékezettel a Demokráciáért) az „aktív ellenállás időszakában”, a szobor felállítása előtti hónapokban egyik szervezője volt a tüntetéseknek. Felidézte, hogy abban az időben naponta 80-100 rendőr jelent meg a Szabadság téren, a demonstrálók ellen évekig tartó bírósági eljárások indultak. Ha akkor ilyen apparátust tudott mozgósítani a rendőrség, akkor elvárható, hogy a kegyeletsértő támadók kilétének felderítésére is komoly erőfeszítéseket tegyen.

A gyűlöletbeszédet a kormánnyal együtt el kell tüntetni – jelentette ki Magyar Fruzsina. Felolvasta Fischer Ádám karmester szolidaritási nyilatkozatát, majd állásfoglalásra szólította fel a Mazsihiszt és az EMIH-et. A két zsidó felekezet képviselője a meghívás ellenére nem jelent meg a Szabadság téren, civil aktivistákon és újságírókon kívül Lendvai Ildikó volt szocialista politikus ment el a rendezvényre.

Rényi András (Eleven Emlékmű) kitért rá, hogy a támadások anyagi károkat is okoztak: közös gyűjtést indítanak. Minden korábbinál nagyobb szükség van arra, hogy beszéljünk az elhallgatott történelemről – mondta. A támadások Várkonyi Pétert (TÉR-KÖZ Társaság) arról győzték meg, hogy a Szabadsági téren demonstráló csoportoknak az eddiginél jobban együtt kell működniük egymással, közös platformot kell létrehozniuk.

A tiltakozók nyilatkozata hangsúlyozta, hogy a Szabadság téri civil emlékhely olyan kegyeleti hellyé vált, ahol sokan megfordulnak, emlékeznek az elődök által átélt szenvedésekre és veszteségeikre. Különlegessége és egyedisége miatt a külföldiek körében is gyorsan ismertté, a Belvárost érintő vezetett túrák egyik fontos állomásává vált.