A Cicero intézet felmérése azt mutatta ki, hogy a párthovatartozás szerint egy mandátumos többséget élvező kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványt 29 fős többséggel elfogadná a parlament, míg a megállapodás nélküli EU-kilépést megakadályozó törvény 45 fővel kapna több voksot a minimálisan szükségesnél. Jócskán - 61 fős különbséggel - alulmaradna viszont a munkáspárti Jeremy Corbyn vezette ideiglenes nemzeti egységkormányra vonatkozó előterjesztés, valamint megsemmisítő vereséget szenvedne - 293 fős különbséggel - az a javaslat, hogy a megállapodás nélküli kilépést ellenző pártok bármelyike kerüljön hatalomra a toryk helyett.
Boris Johnson szerdán elérte II. Erzsébet királynőnél, hogy szokatlanul hosszú időre, szeptember tizedikével kezdődően öt hétre felfüggesszék a parlament ülésezését. A miniszterelnök azt igyekszik elhitetni a közvéleménnyel, hogy minden erőfeszítést megtesz a megállapodás elérésére az Európai Unióval. Ebben a szellemben a kormány bejelentette, hogy mostantól heti két megbeszélésre kerül sor az Egyesült Királyság és az Európai Unió tárgyalócsoportja között.
A cél, hogy az október 17-i brüsszeli EU-csúcsértekezletig elkészüljön az új megállapodás. Brit szempontból a lényeg az Ír Köztársaság és az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország közös határával kapcsolatos kérdésekről szóló biztosíték eltávolítása a szövegből. Ha a jelenlegi koncepció megmaradna, különmegállapodás hiányában a szigetország lényegében nem tudna megszabadulni a belső piactól és a vámuniótól, az EU elhagyásának egyik legáhítottabb elemétől.
Boris Johnson biztatónak ítélte a múlt heti, Angela Merkel német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott tárgyalásait. Az Európai Unió egyik szóvivőjének pénteki nyilatkozata szerint “az ajtó nyitva áll”, várják a “konkrét javaslatokat”, mint ahogy a “hosszú folyamat teljes ideje alatt heti hét nap huszonnégy órájában igazolták együttműködési készségüket”.
A londoni parlament felfüggesztésének ellenzői meg vannak győződve arról, hogy az uniót október 31-én “ha törik, ha szakad” elhagyni kívánó Johnson a megállapodás nélküli kilépést kívánja lehetővé tenni. A lázadókat pénteken John Major volt miniszterelnök is támogatásáról biztosította. Egy skót bíró ugyanakkor visszautasította 75 parlamenti képviselő beadványát, melyben azt kérték, hogy az ügy átfogó jogi vizsgálata előtt ideiglenes intézkedéssel tiltsa meg a parlament kényszerszünetre küldését. Lord Raymond Doherty bíró nem látott okot egy elsietett beavatkozásra, de jövő péntekről, a felfüggesztés kezdő napjáról keddre hozta előre a tárgyalást.
A Skóciában tartózkodó Jeremy Corbyn bejelentette: a Munkáspárt a kedden összeülő parlamentben gyorsan fog cselekedni, hogy elejét vegye Boris Johnson terveinek. A kormányfő szándékolatlanul is azt érte el, hogy egységbe tömörítette az ellenzéki pártokat. Miként Jo Swinson, a Liberális Demokraták nyáron megválasztott új, fiatal vezetője mondta, “jogi és alkotmányos szakértők bevonásával igyekeznek feltárni a tiltakozás törvényes lehetőségeit és különböző útjait”. Felmerült, hogy a rebellisek olyan javaslatot fogadtatnának el a Házzal, amelynek eredményeként szeptember 6. és 9. között egy hosszú hétvégén át vitathatnák meg az EU-tagság meghosszabbítására vonatkozó törvényt. Ritka lépésről lenne szó, hiszen az alsóház utoljára 1982-ben, a Falkland-szigetek megszállása után ülésezett szombati napon.
A képviselői lázadással kapcsolatos hírekre reagálva Johnson a Sky News hírcsatornának azt mondta, hogy a szóban forgó képviselők rontják az új Brexit-megállapodás esélyeit az EU-val. A kormányfő szerint a szigetország pozíciója javult, mióta az unióban tudják, hogy a britek mindenképpen távozni fognak, a parlamentnek pedig a felfüggesztés ellenére is “rengeteg ideje lesz a Brexit megtárgyalására”.
