Testkamerával rettenti el utasait kalauzai bántalmazásától a MÁV

Publikálás dátuma
2019.08.30. 17:26

Fotó: Kovács Tamás / MTI
A rendszer a háttérinformatikával együtt 49 millió forintba került.
103 új testkamerát használhatnak a Máv-Start jegyellenőrei, a társaság arra számít, az eszköz elrettenti az utasokat attól, hogy az alkalmazottaikra támadjanak. Ez nem ritka, tavaly 123 esetben, idén augusztus végéig pedig 48 esetben ért jegyvizsgálókat inzultus, ebből 32 tettlegességig (ütés, lökés, karmolás, rúgás) fajult, egy pedig nyolc napon túli sérüléssel járt. A legtöbb testkamerát a ceglédi, a váci és az esztergomi vonalon használják majd, ezeken éri a legtöbb inzultus az ellenőröket, de az eszköz viselése nem lesz kötelező számukra. 
A MÁV-Start Zrt. pénteki sajtótájékoztatóján bemutatott kamerák korábbi típusait már március vége óta használják a Mátészalkát érintő vonalakon, az eddigi tapasztalatok szerint jelentős a visszatartó erejük, az utasok jóval együttműködőbbé válnak a láttukra. A bűnüldözésben is használatos eszközök akár 8 órán át is működnek egyhuzamban, akár éjszakai körülmények között is képesek felvételt készíteni. A full HD minőségű felvétel egyetlen gombnyomással indítható, ekkortól az elindítást megelőző 20 másodperc videóanyagát is rögzíti, és 5 megapixeles fotó készítésére is alkalmas. A rendszer a háttérinformatikával együtt 49 millió forintba került: a vasúttársaság 12 telephelyén létesítenek egy-egy állomást, ahol a vasutasok feltölthetik a kamerák akkumulátorát és letölthetik a rögzített adatokat, amelyek ezt követően a 16. napon automatikusan törlődnek. Hangot a jelenlegi törvényi szabályozás szerint nem rögzíthetnek.
Szerző

Utolsó pillanat: ajánlatot tett a fogorvosoknak az államtitkár

Publikálás dátuma
2019.08.30. 16:28

Fotó: Népszava
A hétfői, két hetes fogorvosi demonstráció előtti utolsó pillanatban többlet finanszírozást ajánlott a kormány az alapellátóknak.
Mintegy 1100 praxis állhat le hétfőtől két hétre, ha csak meg nem inognak a demonstráció előtt két nappal tett kormányzati ajánlattól. A Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozata által összehívott megyei elnökök pénteki értekezletén váratlanul megjelent Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár több munkatársával és bemutatta a terület finanszírozására vonatkozó új kormányzati javaslatot. Eszerint a közfinanszírozott ellátók még idén egyösszegű, másfél millió forintos juttatásban részesülhetnek. A jövő évben pedig 250 ezer forinttal, majd 2021-től újabb 140 ezer forinttal emelhetik a praxisok havi díját. Azaz kalkulációjuk szerint egy átlagos körzet 1,1 -1,2 millió forintból gazdálkodhat a mostani 700-900 ezer forinttal szemben. Nagy Ákos, a demonstráció koordinátora lapunknak azt mondta: ez az összeg még mindig nem annyi, mint amit eredetileg kértek. Azaz ő továbbra is elégedetlen annak ellenére is, hogy a jelenlévő megyei elnökök 19:3 arányban elfogadták az ajánlatot. Kárász Anikó, az akció másik szervezője szerint a szavazás semmire sem kötelezi a demonstrációra készülőket, hiszen a kéthetes tiltakozó megmozdulást nem a kamara szervezi, hanem a fogorvosokból szerveződött Facebook-csoport. Az államtitkár ajánlata a demonstráció előtt azért is elfogadhatatlan, mert 2017-ben Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár ígérte, hogy három éven belül 30 milliárd forinttal nőhet a fogászati ellátókra jutó összeg a költségvetésben. Noha a 3 év már lassan lejár, nem tartanak itt. Szerinte ez az ajánlat nem rendíti meg az akciót, hiszen az 1100 fogorvos „szabadságra ment”, és megszervezte a betegeinek az ügyeleti ellátását. A fórumon elhangzott, hogy nincs összefüggés a meghirdetett demonstráció, és a most bejelentett finanszírozási tervek között. Kárász Anikó szerint az államtitkár elismerte, hogy jogos a fogorvosok igénye. Mint arról korábban írtunk: hétfőtől megint leállnak a térítésmentes ellátást nyújtó fogászati rendelők. Ez alatt csak az ügyeleti és a sürgősségi ellátást biztosítják. Másfél évvel ezelőtt egyszer már leállt a körzetek harmada három napra, most azonban ennél jóval hosszabb tiltakozást terveznek a szervezők. A fogorvosok megelégelték, hogy a korábbi ígéretei ellenére a kormány továbbra sem hajlandó felszámolni az alapellátó fogászatok és a háziorvosi praxisok közötti finanszírozási különbségeket. Míg egy háziorvosi körzet működtetésére átlagosan havonta 1,7 millió forint jut, addig ugyanazért 900 ezer forintot kapnak a fogorvosi praxisok, miközben az utóbbiak eszköz- és anyagköltsége összehasonlíthatatlanul több. Az elmúlt három év hozadéka, hogy a háziorvosoknak havi 530 ezer forinttal kiegészítették a praxisfinanszírozását. Az alapellátó fogorvosoknak előbb, 2016-ban összesen 2 milliárd forint (praxisonként 50 ezer) egyszeri többletpénz jutott, majd 2017-ben egyösszegű 3 millió forintos kiegészítést, 2018-tól pedig havi 130 ezer forintos emelést kaptak. 
Szerző
Frissítve: 2019.08.30. 16:38

Az öt ellenzéki párt együtt megy a köznevelési törvény miatt az Alkotmánybíróságra

Publikálás dátuma
2019.08.30. 16:25

Fotó: Soós Lajos / MTI
Közös beadványban kérik a júliusban elfogadott módosítások megsemmisítését.
Az MSZP, a DK, a Jobbik, az LMP és a Párbeszéd pénteken tartott sajtótájékoztatót az ügyben, amiről az MTI tudósított. A szocialista Kunhalmi Ágnes azt mondta, hogy a köznevelési törvény kormánypártok által elfogadott módosításai súlyos jogsértéseket okoznak. A törvény szellemisége is alkotmánysértő és a jogszabály nagyon sok ponton nem tartja be a jogállamiság követelményeit. Kiemelte, hogy többek között sérül az információs szabadsághoz való jog, a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyermekek művelődéshez való joga. A politikus külön nehezményezte, hogy ezentúl hatéves korban kötelező lesz beiskolázni a gyermekeket. Hangsúlyozta, hogy eddig a szakemberek döntöttek az iskolaérettségről. Kunhalmi Ágnes egyúttal felszólította az Országgyűlést, hogy tegyen eleget egy korábbi alkotmánybírósági határozatnak és alakítsa ki a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyermekekre vonatkozó, az egyéni szempontok mérlegelését is lehetővé tevő szabályozást. Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese leszögezte, hogy a tanuláshoz és a gyermekek nevelési módjának megválasztásához fűződő jogok alkotmányos alapjogok. Szerinte az ellenzék azért fordul az Alkotmánybírósághoz, mert úgy érzi, hogy ezek a jogok sérülnek: a törvény alapján a szülők nem dönthetnének arról, hogy hogyan taníttassák gyermekeiket, ahogy a tanároknak sem arról, hogy hogyan gyakorolják a szakmájukat. A szabályozás jelentősen csökkenti az alapítványi és magániskolák jogát arra, hogy megválasszák a saját pedagógiai programjukat - bírált a politikus, aki szerint ezzel elvész az alternatív oktatás lényege. Brenner Koloman, a Jobbik frakcióvezető-helyettese kijelentette, hogy a törvénymódosítás elveszi annak jogát a szülőktől, a pedagógusoktól és a diákoktól, hogy beleszólhassanak a közoktatás rendszerébe. Hangsúlyozta, hogy az intézményvezetők megválasztása során a tantestületnek és a diákönkormányzatnak eddig is csak véleményezési joga volt, de most ezt is eltörlik. Hanák Gábor, az LMP elnökségi tagja azt mondta, a jogszabály sérti a gyermekek megfelelő fejlődéshez való jogát. Példaként említette, hogy a döntéshozók tovább központosítják a tankönyvpiacot, aminek minősége emiatt érzékelhetően romlik. A politikus is kitért arra, hogy nem készült el a sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó szabályozás, mert ezek a gyermekek "gyakorlatilag nem létezőek a kormány számára". Tordai Bence, a Párbeszéd politikusa arról beszélt, hogy a Fidesz korábban megszerzett jogokat vesz el és lerontja a magyar oktatási rendszert. A kormány rossz irányba vezeti az iskolarendszert, ami nem csökkenti, hanem növeli az egyenlőtlenségeket - mondta a képviselő.
Szerző