Előfizetés

Utolsó pillanat: ajánlatot tett a fogorvosoknak az államtitkár

Danó Anna
Publikálás dátuma
2019.08.30. 16:28

Fotó: Népszava
A hétfői, két hetes fogorvosi demonstráció előtti utolsó pillanatban többlet finanszírozást ajánlott a kormány az alapellátóknak.
Mintegy 1100 praxis állhat le hétfőtől két hétre, ha csak meg nem inognak a demonstráció előtt két nappal tett kormányzati ajánlattól. A Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozata által összehívott megyei elnökök pénteki értekezletén váratlanul megjelent Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár több munkatársával és bemutatta a terület finanszírozására vonatkozó új kormányzati javaslatot. Eszerint a közfinanszírozott ellátók még idén egyösszegű, másfél millió forintos juttatásban részesülhetnek. A jövő évben pedig 250 ezer forinttal, majd 2021-től újabb 140 ezer forinttal emelhetik a praxisok havi díját. Azaz kalkulációjuk szerint egy átlagos körzet 1,1 -1,2 millió forintból gazdálkodhat a mostani 700-900 ezer forinttal szemben. Nagy Ákos, a demonstráció koordinátora lapunknak azt mondta: ez az összeg még mindig nem annyi, mint amit eredetileg kértek. Azaz ő továbbra is elégedetlen annak ellenére is, hogy a jelenlévő megyei elnökök 19:3 arányban elfogadták az ajánlatot. Kárász Anikó, az akció másik szervezője szerint a szavazás semmire sem kötelezi a demonstrációra készülőket, hiszen a kéthetes tiltakozó megmozdulást nem a kamara szervezi, hanem a fogorvosokból szerveződött Facebook-csoport. Az államtitkár ajánlata a demonstráció előtt azért is elfogadhatatlan, mert 2017-ben Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár ígérte, hogy három éven belül 30 milliárd forinttal nőhet a fogászati ellátókra jutó összeg a költségvetésben. Noha a 3 év már lassan lejár, nem tartanak itt. Szerinte ez az ajánlat nem rendíti meg az akciót, hiszen az 1100 fogorvos „szabadságra ment”, és megszervezte a betegeinek az ügyeleti ellátását. A fórumon elhangzott, hogy nincs összefüggés a meghirdetett demonstráció, és a most bejelentett finanszírozási tervek között. Kárász Anikó szerint az államtitkár elismerte, hogy jogos a fogorvosok igénye. Mint arról korábban írtunk: hétfőtől megint leállnak a térítésmentes ellátást nyújtó fogászati rendelők. Ez alatt csak az ügyeleti és a sürgősségi ellátást biztosítják. Másfél évvel ezelőtt egyszer már leállt a körzetek harmada három napra, most azonban ennél jóval hosszabb tiltakozást terveznek a szervezők. A fogorvosok megelégelték, hogy a korábbi ígéretei ellenére a kormány továbbra sem hajlandó felszámolni az alapellátó fogászatok és a háziorvosi praxisok közötti finanszírozási különbségeket. Míg egy háziorvosi körzet működtetésére átlagosan havonta 1,7 millió forint jut, addig ugyanazért 900 ezer forintot kapnak a fogorvosi praxisok, miközben az utóbbiak eszköz- és anyagköltsége összehasonlíthatatlanul több. Az elmúlt három év hozadéka, hogy a háziorvosoknak havi 530 ezer forinttal kiegészítették a praxisfinanszírozását. Az alapellátó fogorvosoknak előbb, 2016-ban összesen 2 milliárd forint (praxisonként 50 ezer) egyszeri többletpénz jutott, majd 2017-ben egyösszegű 3 millió forintos kiegészítést, 2018-tól pedig havi 130 ezer forintos emelést kaptak. 

Az öt ellenzéki párt együtt megy a köznevelési törvény miatt az Alkotmánybíróságra

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.08.30. 16:25

Fotó: Soós Lajos / MTI
Közös beadványban kérik a júliusban elfogadott módosítások megsemmisítését.
Az MSZP, a DK, a Jobbik, az LMP és a Párbeszéd pénteken tartott sajtótájékoztatót az ügyben, amiről az MTI tudósított. A szocialista Kunhalmi Ágnes azt mondta, hogy a köznevelési törvény kormánypártok által elfogadott módosításai súlyos jogsértéseket okoznak. A törvény szellemisége is alkotmánysértő és a jogszabály nagyon sok ponton nem tartja be a jogállamiság követelményeit. Kiemelte, hogy többek között sérül az információs szabadsághoz való jog, a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyermekek művelődéshez való joga. A politikus külön nehezményezte, hogy ezentúl hatéves korban kötelező lesz beiskolázni a gyermekeket. Hangsúlyozta, hogy eddig a szakemberek döntöttek az iskolaérettségről. Kunhalmi Ágnes egyúttal felszólította az Országgyűlést, hogy tegyen eleget egy korábbi alkotmánybírósági határozatnak és alakítsa ki a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyermekekre vonatkozó, az egyéni szempontok mérlegelését is lehetővé tevő szabályozást. Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese leszögezte, hogy a tanuláshoz és a gyermekek nevelési módjának megválasztásához fűződő jogok alkotmányos alapjogok. Szerinte az ellenzék azért fordul az Alkotmánybírósághoz, mert úgy érzi, hogy ezek a jogok sérülnek: a törvény alapján a szülők nem dönthetnének arról, hogy hogyan taníttassák gyermekeiket, ahogy a tanároknak sem arról, hogy hogyan gyakorolják a szakmájukat. A szabályozás jelentősen csökkenti az alapítványi és magániskolák jogát arra, hogy megválasszák a saját pedagógiai programjukat - bírált a politikus, aki szerint ezzel elvész az alternatív oktatás lényege. Brenner Koloman, a Jobbik frakcióvezető-helyettese kijelentette, hogy a törvénymódosítás elveszi annak jogát a szülőktől, a pedagógusoktól és a diákoktól, hogy beleszólhassanak a közoktatás rendszerébe. Hangsúlyozta, hogy az intézményvezetők megválasztása során a tantestületnek és a diákönkormányzatnak eddig is csak véleményezési joga volt, de most ezt is eltörlik. Hanák Gábor, az LMP elnökségi tagja azt mondta, a jogszabály sérti a gyermekek megfelelő fejlődéshez való jogát. Példaként említette, hogy a döntéshozók tovább központosítják a tankönyvpiacot, aminek minősége emiatt érzékelhetően romlik. A politikus is kitért arra, hogy nem készült el a sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó szabályozás, mert ezek a gyermekek "gyakorlatilag nem létezőek a kormány számára". Tordai Bence, a Párbeszéd politikusa arról beszélt, hogy a Fidesz korábban megszerzett jogokat vesz el és lerontja a magyar oktatási rendszert. A kormány rossz irányba vezeti az iskolarendszert, ami nem csökkenti, hanem növeli az egyenlőtlenségeket - mondta a képviselő.

Sorozatossá váltak a barbár akciók a Szabadság téren

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2019.08.30. 15:31
A fényképeknek hűlt helye
Fotó: Sebő Gábor
Újabb támadás érte a vészkorszak áldozatainak emlékére, a történelemhamisítás ellen emelt civil emlékhelyet. Rövid időn belül már harmadszor.
Barbár módon megrongálták a holokauszt áldozataira emlékező civil kegyeleti helyet a Szabadság téren. Eltűntek a kitett tájékoztató anyagok, családi fényképek, korabeli dokumentumok. Több bőröndnek és széknek is nyoma veszett – ezt még hétfőn írtuk. A helyreállított emlékhely elleni támadás szerdán megismétlődött. Augusztus 20-a óta ez már a harmadik hasonló kegyeletsértő, antiszemita atrocitás. A történelemhamisító, a holokausztban való magyar szerepvállalást tagadó német megszállási emlékművel szemben több mint öt éve (egész pontosan 1969 napja) folyamatosan zajlanak a demonstrációk. Az ellenállás részeként jött létre a szobor előtt a civil emlékhely. A Szabadság téri tiltakozó csoportok pénteken délben közös tájékoztatót tartottak a helyszínen. Követelték, hogy a rendőrség haladéktalanul vessen véget a sorozatos bűncselekményeknek. Álláspontjuk szerint nem egyszerűen rongálásokról, hanem sorozatos gyűlölet-bűncselekményekről, valamint a gyülekezési jog és a kegyeleti jog durva megsértéséről van szó.
Itt még megvannak a fényképek és korabeli dokumentumok
Fotó: Népszava
Sebő Gábor (Szabadságszínpad) emlékeztetett arra, hogy a hatalom részben meghátrált: a sasos-arkangyalos szobrot 2014 nyarán az éj leple alatt állították fel, avatási ünnepséget nem tartottak. A nyomaték kedvéért Sebő Gábor többször elismételte, hogy a tiltakozás egészen addig folytatódni fog, amíg a „történelmi felelősség elhárításának emlékműve” ott van a Szabadság téren. Magyar Fruzsina (Tiszta Emlékezettel a Demokráciáért) az „aktív ellenállás időszakában”, a szobor felállítása előtti hónapokban egyik szervezője volt a tüntetéseknek. Felidézte, hogy abban az időben naponta 80-100 rendőr jelent meg a Szabadság téren, a demonstrálók ellen évekig tartó bírósági eljárások indultak. Ha akkor ilyen apparátust tudott mozgósítani a rendőrség, akkor elvárható, hogy a kegyeletsértő támadók kilétének felderítésére is komoly erőfeszítéseket tegyen. A gyűlöletbeszédet a kormánnyal együtt el kell tüntetni – jelentette ki Magyar Fruzsina. Felolvasta Fischer Ádám karmester szolidaritási nyilatkozatát, majd állásfoglalásra szólította fel a Mazsihiszt és az EMIH-et. A két zsidó felekezet képviselője a meghívás ellenére nem jelent meg a Szabadság téren, civil aktivistákon és újságírókon kívül Lendvai Ildikó volt szocialista politikus ment el a rendezvényre.
Az építéskor még volt rendőri jelenlét
Fotó: Népszava
Rényi András (Eleven Emlékmű) kitért rá, hogy a támadások anyagi károkat is okoztak: közös gyűjtést indítanak. Minden korábbinál nagyobb szükség van arra, hogy beszéljünk az elhallgatott történelemről – mondta. A támadások Várkonyi Pétert (TÉR-KÖZ Társaság) arról győzték meg, hogy a Szabadsági téren demonstráló csoportoknak az eddiginél jobban együtt kell működniük egymással, közös platformot kell létrehozniuk. A tiltakozók nyilatkozata hangsúlyozta, hogy a Szabadság téri civil emlékhely olyan kegyeleti hellyé vált, ahol sokan megfordulnak, emlékeznek az elődök által átélt szenvedésekre és veszteségeikre. Különlegessége és egyedisége miatt a külföldiek körében is gyorsan ismertté, a Belvárost érintő vezetett túrák egyik fontos állomásává vált.