MTA-átalakítás: Palkovics szerint minden kész, de a dolgozók még azt sem tudják, milyen feltételekkel folytathatják munkájukat

A kutatók sem az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnökétől, Maróth Miklóstól, sem az MTA-tól nem kaptak tájékoztatást.

Szeptember elsejétől már az állami Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) irányítja a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézeteit, de az ott dolgozókat még napokkal az átállás előtt sem tájékoztatták arról, pontosan milyen feltételekkel folytathatják munkájukat – tudtuk meg az Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) képviselőitől. Lőrincz Viktor és Szilágyi Emese lapunknak elmondta, a kutatók sem az ELKH elnökétől, Maróth Miklóstól, sem az MTA-tól nem kaptak tájékoztatást.

Korábban a hvg.hu számolt be arról, hogy az MTA-tól az ELKH-hoz átvezényelt 68 titkársági dolgozó még azt sem tudta, helyileg hol kell majd dolgoznia. – Mi valamivel szerencsésebbek mondhatjuk magunkat, legalább azzal tisztában vagyunk, hol van az irodánk. Minden más tekintetben nagy a fejetlenség – fogalmazott Lőrincz Viktor. Szilágyi Emese hozzátette: nem tudják például, hogy az eredetileg az MTA nevére regisztrált előfizetéseket, a kutatásokhoz szükséges számítógépes programokat gond nélkül tovább használhatják-e majd. Minden bizonnyal a nemzetközi kutatásokat érintő szerződéseket is felül kell majd vizsgálni.

Palkovics László innovációs miniszter az MTI-nek szerdán úgy nyilatkozott: minden feltétel biztosított, hogy az ELKH szeptember 1-től megkezdje működését. Noha a miniszter magabiztosnak tűnik, semmit nem bíz a véletlenre, az ELKH működését év végéig egy Projekt Irányító Bizottság felügyeli majd, Palkovics vezetésével. A kutatók szerint nem várható, hogy ebben az időszakban – különös tekintettel a közelgő önkormányzati választásokra – nagy változások lesznek, valódi átalakításokra januártól számítanak.

– Számolunk azzal, hogy lesznek személyi változások. Ha valóban növelni akarják a politikai befolyást a kutatóközpontokban, akkor előbb a főigazgatóktól kell megszabadulniuk. Ha az egész átalakításnak a kutatásokra szánt uniós források megkaparintása a célja, mint arról már többször olvashattunk a sajtóban, akkor a gazdasági igazgatókkal kezdhetik a sort. Az is elképzelhető, hogy kancellárokat kapunk, mint az egyetemek – mondta Lőrincz Viktor. Ugyanígy “spórolás” címszó alatt leépítéseket rendelhetnek el, mint legutóbb az Eötvös Loránd Tudományegyetem több karán.

Mint arról lapunk is beszámolt, az MTA elnöke, Lovász László az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult, szerinte ugyanis az Akadémiát megcsonkító törvény a tudomány szabadságára és a tulajdonra vonatkozó alkotmányos cikkelyeket is sérti. Az ADF szerint ez azért is fontos lépés, mert még ha az MTA érdekeivel ellentétes döntést hoz is az AB, utána nemzetközi szintre emelhetik az ügyet.

Úgy tudjuk, az MTA vagyonelemeinek átadásáról továbbra is vita van az Akadémia és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) között, az erről szóló szerződést még nem írták alá. Ezzel kapcsolatban kerestük az ITM-et, egyelőre nem kaptunk tájékoztatást.