Tartós lesz az árhullám: hiába van szezonja a friss zöldségnek, az árak nem csökkennek

Publikálás dátuma
2019.09.02. 06:30

Fotó: Molnár Ádám
A termelők a megváltozott időjárást okolják.
A termelők és a kereskedők egybehangzó véleménye szerint a zöldségfélék magas ára tartósnak ígérkezik. A petrezselyemgyökér kilója például 1000 forintot kóstált a hétvégén, de a piacokat és az élelmiszerláncokat járva ez nem is tűnt kiemelkedőnek. Volt ahol 1200 forintért kínálták, de találtunk 1500 forintos árcédulát is. Kilónként 300 forintnál olcsóbb burgonyát pedig legföljebb hosszas nyomozással lehet fellelni. A mennyiség és a választék megfelelő, de az kétségtelen, hogy az árak többnyire magasabbak, mint tavaly voltak – mondta a Népszavának Ledó Ferenc, a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaköri Szervezet és Terméktanács elnöke. Szavait megerősítik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai is. Miközben a fogyasztói árak 2018 és 2019 júliusa között 3,3 százalékkal emelkedtek, addig az élelmiszerek 6 százalékkal drágultak. Ezen belül a gyümölcs átlagosan 2,1, míg a friss zöldségek 29 százalékkal drágultak. A vöröshagymáé megduplázódott, a paradicsomé pedig 18 százalékkal növekedett, de például a burgonya ára egy év alatt 61 százalékkal ment feljebb.  Májusban még a tavalyi tárolt alma ára határozta meg a gyümölcs árindexet, s az a 2018-as rekord termés miatt 37 százalékkal zuhant, júniusban már a meggy 70 százalékos áremelkedése húzta fel az árakat. Az árrobbanás oka, hogy míg a múlt évben kimagasló volt a termés és ez lenyomta a felvásárlási árakat, addig idén sokkal kevesebb gyümölcsöt szüreteltek a gazdák. A zöldség-gyümölcs árakat alaposan feltornázta az idei szélsőségesen szeszélyes időjárás, hol az özönvízszerű esőzés, hol a kánikulai meleg, így például a 20 éve nem tapasztalt szokatlanul hosszúra nyúlt tavaszi aszály okozott kárt a termésben. Emellett a munkaerőhiány az agráriumot is sújtja, így nem csoda, hogy a napszám is folyamatosan emelkedik. Főleg a szaharai melegben nehéz a szabadföldi zöldségesekbe kézi szedésre akár 1 000-1 400 forintos órabérért is embert találni. Egyébként ugyanez a gond a gyümölcsösökben is. A gépesítés csak korlátozottan és elsősorban az ipari felhasználásra szánt termékek esetében alkalmazható a zöldség-gyümölcs ágazatban, de például a csemegeuborkát, vagy a fűszerpaprikát is csak élőmunkával lehet szedni. Vannak zöldségek, mint például a sárgarépa, amit ipari célra géppel, de friss piaci árut továbbra is csak kézzel lehet szedni. Kétségtelen, hogy egyes zöldségféléből, főleg amelyeknek jelentős a kézimunkaigénye, a termőterület valamelyest csökkent, de az öntözésnek is köszönhetően, idén azért általában jó termésátlag várható az ágazatban.
Jóslásokba nem kívánt bocsátkozni a FruitVeB elnöke, de az eddigi tapasztalok szerint a nyári szezon után az őszi iskolakezdés élénkíti a friss piaci termékek, paprika, paradicsom, uborka iránti keresletet, s ez feljebb hozhatja az árakat is. Az alma esetében nemcsak a keresletnövekedés drágítja a gyümölcsöt, hanem az is, hogy a tavaly kiemelkedő 900 ezer tonnás kiemelkedően jó termés helyett annak alig a felét szedhetik le a fákról. Míg tavaly a felvásárlási ára a jó minőségű étkezési almának kilónként 50-60 forint volt, idén ez elérheti a 80-100 forintot, de akár ennél is magasabb lehet. Egyes előrejelzések szerint a tavaly árak háromszorosa sem kizárt. Most még a lengyel import ármérséklő hatásában sem bízhatnak a kereskedők és a fogyasztók, mert a tavaszi fagyok Európa legnagyobb almatermelő országában a termés 44 százalékát elvitték. Ez a teljes európai almatermés nagyjából 20 százaléka. A hazai termésnek ráadásul a nagyobbik része ipari, vagy léalma, és csak a fennmaradó mennyiség a jó minőségű étkezési gyümölcs. Sok az elöregedett, korszerűtlen ültetvény és fajta, s ez sem használ a hazai almapiacnak. A friss termékeknél szeptembertől kezdődhet az árak lassú emelkedése, a betárolt zöldségféléknél, mint a hagyma, a gyökérfélék, a burgonya, majd november-decemberben derül ki, hogy nagyjából a tavalyi árakon kínálják-e vagy többet kell majd fizetni értük. Nem sok jót ígér, hogy a nagy termelők, mint Németország, Hollandia, Lengyelország gazdái is az arrafelé szokatlan hőhullámokkal szembesültek. Pontos adatok még nincsenek arról, hogyan alakultak az ágazat eredményei a kánikulai, aszályos időjárási viszonyok között, de nagy valószínűséggel az európai piacokon is a tavalyinál magasabb árak várhatók. Ez pedig a magyarországi őszi árakat is feljebb húzza.   Az élelmiszerek drágulása ugyan csak kis mértékben növeli az inflációt, A legnagyobb vesztesek a nyugdíjasok, a hátrányos helyzetű kistelepüléseken élők és az átlagjövedelem alatt kereső rétegek, mert az ő fogyasztói kosarukban jelentős részt, mintegy egyharmadot tesz ki az élelmiszerek aránya. Az átlagos magyar családok is jóval a nyugat-európai átlag fölött, jövedelmük közel 25 százalékát költik élelmiszerre.

Nagybani piaci árak a 33. héten*

Termék / 2018 - 2019 - változás (százalék) Sárgarépa / 90 - 235 - 135 Gyökér/kg / 350 - 950 - 44 Vöröshagyma / 85 - 150 - 76 Paradicsom / 220 - 305 - 40 Paprika / 210 - 310 -44 Alma / 183 - 230 - 26 Szőlő / 280 - 255 /-9 Görögdinnye / 100 -170 - 70 Szilva / 200 - 135 /-33  * A kiskereskedelem beszerzési árai Forrás: aki.gov.hu

Szerző

Bajban a magyar dinnye, megrekedt az export

Publikálás dátuma
2019.08.31. 12:03
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Magyar Dinnyetermelők Egyesületének társelnöke azt mondta, az okok egyelőre nem pontosan ismertek.
Kedvezőtlen folyamatok indultak el a magyar görögdinnye piacán. Bár a termés minőségével az idén sem volt probléma, a külpiacokon kisebb mennyiséget tudtak értékesíteni a gazdálkodók – írja a Magyar Nemzet. A lapnak Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének társelnöke elmondta: bár a dinnyeszezon a belföldi eladásokat nézve jól kezdődött, július második felében a termesztőknek azzal a ténnyel kellett szembesülniük, hogy az exportpiacokra nehezebben lehet eljuttatni az árut, mint az előző években. A szakember szerint az okok egyelőre nem pontosan ismertek, éppen ezért az egyesületnek és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának is fontos feladata, hogy megállapítsák, miért nem kelendő a magyar dinnye. A munka már elkezdődött, az egyesület a múlt év őszén a köztestülettel összefogva mind az öt termesztőkörzetben előadásokat tartott, ahol tájékoztatták a gazdálkodókat, hogy milyen feltételeknek kell megfelel­niük, ha jó piacot akarnak találni. Göcző Mátyás szerint szemléletváltásra van szükség a termesztésben, és egységesíteni kell a magyar árualapot, a külalak nem lehet olyan heterogén, mint manapság. Azonban nem csak a gazdáknak van tennivalójuk. Annak érdekében, hogy a magyar görögdinnye megőrizze külpiacait, a felvásárlóknak, az exportőröknek és az áruházaknak is megvan a felelősségük. Szavai szerint a felvásárlótelepeken az árut szigorú követelmények alapján veszik át, emiatt elég sok a kieső mennyiség, ennek ellenére gyakran kritikán aluli kínálattal lehet találkozni a boltokban. A kivitel visszaszorulása az egyre erősebb versennyel is magyarázható. Göcző Mátyás rámutatott: fel kell vennünk a versenyt, ellenkező esetben kiszorulunk az európai színtérről. Hozzátette:
nagy bajban leszünk, ha az export nem fog megfelelően húzni, az itthon megtermett mennyiséget ugyanis a belföldi kereslet nem tudja felszívni.

A lap kiemeli: régi mondás, hogy Lőrinc után már nem szabad görögdinnyét venni, mert nem jó a minősége, ennek valóságtartalma azonban a szakember szerint mára szertefoszlott, hiszen
akár szeptember közepén is lehet még finom magyar dinnyével találkozni.

A békési régióban is vannak termelők, akik megfogadták a tanácsot arról, miszerint a szezont minél inkább szét kell húzni, emellett a Jászság szeptember elejéig, a nyírségi termesztőkörzet pedig szeptember második feléig tudja magyar áruval ellátni a fogyasztókat.
Szerző

Debrecen a legdrágább egyetemi város

Publikálás dátuma
2019.08.31. 10:13
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A lakásvásárlási feltételek Miskolcon a legkedvezőbbek, ahol már 200 ezer forintos négyzetméterár körül is lakáshoz lehet jutni.
Debrecen a legdrágább vidéki egyetemi város, az egy-másfél szobás garzonok átlagos négyzetméter ára 400-450 ezer forint közötti volt az elmúlt negyedévben, az átlagár 29 millió forintot ért el, miközben a nagyobb egyetemi városokban ugyanekkora lakásokat már 12-15 millióért is lehet vásárolni a Duna House adatai szerint. A társaság közölte azt is, hogy az egy-másfél szobás garzonok a fővárosban 20-25 millió forint közötti áron érhetőek el. A tanévkezdés előtt elemzésükben kifejtették: több tényező befolyásolhatja, hogy ingatlant vásárolni vagy bérelni éri meg jobban. Például az is, hogy az egyetem elvégzése után is az adott városban marad-e a fiatal, hiszen hosszútávon jobban megéri saját tulajdonú ingatlanba belevágni, a kezdeti magasabb költségek ellenére is. A közlemény idézi Benedikt Károly elemzési vezetőt, aki elmondta, vidéken sokkal kisebb a különbség a havi bérleti díj és az átlagos négyzetméterár között, mint a fővárosban, így sokkal kifizetődőbb lehet az ingatlan megvásárlása, amennyiben hosszútávra tervez a fiatal. Vidéken legmagasabb árakkal a Debrecenben tanulók találkozhatnak, ennél valamelyest mérsékeltebb árakkal lehet kalkulálni Győrben, Kecskeméten, Szombathelyen és Veszprémben, ahol 310-385 ezer forintos átlagos négyzetméterárra lehet vásárláskor számítani. Ezekben a városokban bérléskor 90-130 ezer forint közötti havidíjjal érdemes számolni. A nagyobb hazai egyetemvárosok közül Miskolcon a legkedvezőbbek a lakásvásárlási feltételek, ahol már 200 ezer forintos négyzetméterár körül is lakáshoz lehet jutni, ennek ellenére az albérlet alig olcsóbb, mint a drágább Nyíregyházán vagy Szegeden - közölték.