Leclerc Hubert-nek ajánlotta első győzelmét

Publikálás dátuma
2019.09.01. 17:10

Fotó: KENZO TRIBOUILLARD / AFP
Tragikus haláleset árnyékolta be a monacói pilóta pályafutásának első Forma-1-es futamgyőzelmét, amellyel megszakadt a Ferrari nyeretlen szériája.
Tragikus módon rendezte át a hétvégi Belga Nagydíj programját az élet: szombaton a Forma-1-esek időmérő edzését követően a Forma-2-es mezőny főversenye rajtolt el a spái pályán, ám a második körben súlyos baleset történt, melynek következtében az amerikai Juan Manuel Correa mindkét lába eltört, és kisebb gerincsérülést szenvedett, míg a francia Anthoine Hubert - aki a Renault versenyzőakadémiájának tagja - halálos balesetet szenvedett. A vasárnapi futam előtt egyperces csenddel emlékeztek a 22 éves tehetségre, később, a verseny 19. körében a nézők felállva tapsoltak, mert a fiatal pilóta a 19-es rajtszámmal versenyzett. A rajtot követően a pole pozícióból rajtoló Ferrari-pilóta, Charles Leclerc megtartotta a vezető pozíciót, mögötte a csapattárs Sebastian Vettel csatázott Lewis Hamiltonnal. A Mercedes vb-éllovasa egy pillanatra előzni tudott, de a német visszavágott. Eközben Max Verstappen (Red Bull) műszaki probléma miatt a gumifalnak csapta az autóját, ezért a versenybírók azonnal a pályára küldték a biztonsági autót, amely a negyedik kör végén állt ki a mezőny elől. Vettel a 16. körben, az élmezőnyből elsőként kiállt kerékcserére, Leclerc pedig csak a 22. körben kapott friss abroncsokat, így viszont német csapattársa mögé tért vissza a pályára. Hamilton a 23., Bottas pedig a 24. körben járt a bokszban. Leclerc néhány kör alatt utolérte Vettelt, akit a csapat arra utasított, hogy el engedje el a csapattársat. Közben Hamilton is nagy tempóban közeledett Vettelhez, akit a 30. körtől kezdve támadni is tudott, a 32. kör elején pedig meg is előzött. A németet két körrel később egy újabb kerékcserére hívta ki a Ferrari, így Valtteri Bottas (Mercedes) megörökölte a harmadik helyet, közben Leclerc hét másodperccel vezetett Hamilton előtt. A brit címvédő az utolsó körben egy másodperc alá csökkentette hátrányát, ám már előzni nem tudott, így a monacói pályafutása első győzelmét aratta az elitkategóriában.
„A gyerekkori álmom valóra vált, de ez egy nagyon nehéz hétvége volt, elvesztettünk egy barátot, ilyen hangulatban nagyon nehéz versenyezni. Anthoine-nak ajánlom ezt a győzelmet, együtt nőttünk fel. Nem tudom ezt most ünnepelni”

– értékelt a monacói, aki a Ferrari idei első futamgyőzelmét szerezte meg, ugyanis az olasz istálló a tavaly októberi Amerikai Nagydíj óta most először ünnepelhet részsikert.

„Mindent beleadtam, amire képes voltam. Nagyon nehéz verseny volt, mert a Ferrarik az egyenesekben nagyon gyorsak. Talán ha lett volna még egy köröm...”

– fogalmazott Hamilton, aki ugyan győzni nem tudott, a vb-összetettben tovább növelte előnyét legfőbb riválisaival szemben.

Bottas ezúttal is csapattársa mögött végzett, de Verstappen kiesésével a hollanddal szemben növelni tudta a különbséget a tabellán. „Az egyenesben a Ferrari nagyon erős volt, nem volt esélyünk a végén. Keményen próbálkoztam, és spóroltam is, de most erre volt elég”

- mondta a finn.

„Boldog vagyok a csapat miatt, hiszen ez számunkra mindenképpen jó eredmény. Saját magammal azonban már kevésbé vagyok elégedett. Rengeteget kínlódtam a gumikkal”

– nyilatkozta láthatóan csalódottan Vettel, aki a leggyorsabb körért bezsebelt további egy pontot.

Sokáig úgy tűnt, Lando Norris lesz az ötödik, ám az utolsó előtti körben megállt alatta a McLaren. Így a Red Bull autóját először irányító Alexander Albon szerzett tíz pontot, mögötte Sergio Pérez (Raicing Point), Danyiil Kvjat (Toro Rosso), Nico Hülkenberg (Renault), Pierre Gasly (Toro Rosso) és Lance Stroll (Raicing Point) ért még be pontszerző helyen. A világbajnokság egy hét múlva az Olasz Nagydíjjal folytatódik Monzában, ahol a pálya karakterisztikája miatt ismét a Ferrari tűnik favoritnak. 

Végeredmény, Belga Nagydíj, Spa-Francorchamps (44 kör, 308,052 km, a pontszerzők):

1. Charles Leclerc (monacói, Ferrari) 1:23:45.710 óra 2. Lewis Hamilton (brit, Mercedes) 0.981 másodperc hátrány 3. Valtteri Bottas (finn, Mercedes) 12.585 mp h. 4. Sebastian Vettel (német, Ferrari) 26.422 mp h. 5. Alexander Albon (thaiföldi, Red Bull) 1:21.325 perc h. 6. Sergio Pérez (mexikói, Racing Point) 1:24.448 p h. 7. Danyiil Kvjat (orosz, Toro Rosso) 1:29.657 p h. 8. Nico Hülkenberg (német, Renault) 1:46.639 p h. 9. Pierre Gasly (francia, Toro Rosso) 1:49.168 p h. 10. Lance Stroll (kanadai, Racing Point) 1:49.838 p h. leggyorsabb kör: Vettel, 1:46.409 perc (36. kör) pole pozíció: Leclerc A vb-pontversenyek állása 13 futam után (még 8 van hátra):        pilóták: 1. Hamilton 268 pont 2. Bottas 203 3. Max Verstappen (holland, Red Bull) 181 4. Vettel 169 5. Leclerc 157 6. Gasly 65 7. Carlos Sainz Jr. (spanyol, McLaren) 58 8. Kvjat 33 9. Kimi Räikkönen (finn, Alfa Romeo) 31 10. Albon 26 11. Lando Norris (brit, McLaren) 24 12. Daniel Ricciardo (ausztrál, Renault) 22 13. Pérez 21 14. Hülkenberg 21 15. Stroll 19 16. Kevin Magnussen (dán, Haas) 18 17. Romain Grosjean (francia, Haas) 8 18. Antonio Giovinazzi (olasz, Alfa Romeo) 1 19. Robert Kubica (lengyel, Williams) 1 20. George Russell (brit, Williams) 0 csapatok: 1. Mercedes 471 pont 2. Ferrari 326 3. Red Bull 254 4. McLaren 82 5. Toro Rosso 51 6. Renault 43 7. Racing Point 40 8. Alfa Romeo 32 9. Haas 26 10. Williams 1

Szerző
Frissítve: 2019.09.01. 18:38
Fotó: KENZO TRIBOUILLARD / AFP

Így emlékeztek a halálos balesetet szenvedett Anthoine Hubertre (fotók)

A 22 éves francia pilóta a belgiumi Spa-Francorchamps-ban, a Forma-2-es sorozat szombati versenyén szenvedett halálos balesetet. Édesanyjának és testvérének csapatok, pilóták fejezték ki részvétüket.

Szerző

Megosztás
Frissítve: 2019.09.01. 16:07

Tarlós útja a gátlástalan terroristázástól a kiegyezésig

Publikálás dátuma
2019.09.01. 12:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Feltűnő változást mutat Tarlós István főpolgármester hozzáállása kerékpárosokhoz. Ámbátor azt nem tudni, hogy megtért-e, vagy csak közeledik az önkormányzati választás.
Tarlós szerint, ha egy bringást láttál, akkor mindet láttad. Szabálytalankodnak, összevissza tekeregnek és semmi sem jó nekik. Ez a hozzáállás évekig meghatározta gondolkodásmódját, amelyik mára – legalábbis publikus megnyilvánulásai szerint – látványosan konszolidálódott. Lassan mindennap átkísér egy öreg biciklistát a zebrán – már akkor is, ha az nem akarja.
De nem volt mindig ilyen idilli a helyzet, 2016-ban például egészen sajátságos stílusú közleményt adott ki a főpolgármesteri sajtóiroda, amelyben Tarlósék azt írták, hogy az akkori legnagyobb budapesti kerékpáros szervezet „hamis hírek terjesztésével, gátlástalan agresszivitással hergeli a közvéleményt”, illetve a fejlesztéseket nem egy „radikális kisebbség gátlástalan terrorja” fogja meghatározni.
A merőben szokatlan, de azért Tarlós Istvántól nem teljesen idegen kirohanás előzménye az volt, hogy a I bike Budapest szervezői Facebook-oldalukon lehoztak egy öt pontból álló utasítási javaslatot, amelyben a Városháza a budapesti kerékpározás feltételrendszerének felülvizsgálatát írta elő. Ebben az addigi eredmények újratárgyalását, ergo visszavonását szorgalmazták. Tarlós azt mondta, példátlan, a Btk-t súroló történet, hogy valakik kilopták a főpolgármesteri kabinet megbeszélésének jegyzőkönyvét, és azt nyilvánosságra hozták.
Mivel 2016-ban az önkormányzati választások beláthatatlan távolságban voltak, a Városházán úgy gondolták, a bringások majd úgyis hazatekernek. Ezután a Magyar Kerékpárosklub – hangsúlyosan politikamentesen – megpróbált higgadt érvek mentén javaslatokat kidolgozni, és lenyugodtak a kedélyek. Valóban voltak látványos fejlesztések, de ezek nem egy koncepció mentén, hanem egymástól külön haladtak. Se szeri, se száma az olyan két-három kilométeres, a forgalomtól elkerített bringás szupersztrádáknak, amelyek láttán bármelyik amszterdami megnyalja a száját; de aztán gyorsan le is törli, mert ezek a semmibe futnak. Egyszer csak köddé válnak, végük lesz, és megint folytatódik a sávok közötti egyensúlyozás. 
Pedig a Városháza simán egy olyan alulról jövő civil kezdeményezés élére állhatna, aminek vezetéséről minden politikus csak álmodik. Egy politikus úgy lehetne népszerű, hogy ráül a hullámra és csak szörföznie kellene rajta. Ráadásul az ügy támogatása az állandósult budapesti közlekedési káosz egyik menekülő útvonala lehetne, már amennyiben a közlekedők jelentős része kerékpárra váltana. Ehhez először is megfelelő infrastruktúrára volna szükség, és már egy stadion árából is csodát lehetne elérni. Nem kell hozzá atomfizikusnak lenni, hogy belássa a hatalom, minden bringással eggyel kevesebb autó áll a dugóban. Ennek támogatása nem csupán közlekedésszervezési, hanem politikai kérdés is. Amikor a Városligetben 30 ezer ember emeli magasba a bringáját, akkor az már eléri a kritikus tömeget. 
Városvezetőként nyilván nem ez kérdés áll az első helyen a prioritások listáján, de azért sokat javított a kerékpárosok politikai megítélésén a felismerés, hogy a főpolgármesteri választáson minden budapesti bringás szavazata pont eggyel többet ér egy felcsútinál… 
A kerékpározás látványos növekedése Budapest egyik olyan sikertörténete, mint a romkocsma kultúra kialakulása, vagy a helyi közösségek által szervezett kisebb kerületi fesztiválok. Alulról építkezve, közpénz, kormányzati akarat és támogatás híján kialakult civil kezdeményezések. Amit a bringások elértek, ellenszélben tették, a hatalom és annak megtestesítője, Tarlós István egy tőle idegen szubkultúrának bélyegezte őket. Állítólag változik a klíma, tavasszal bejelentették, soha nem látott fejlesztések indulnak, országos szinten 150 milliárdot költenek erre. Budapesten 2030-ra 2,5 százalékról 10 százalékra növelik a kerékpáros közlekedés részarányát. Nem is az a kérdés, Tarlós akarja-e ezeket a fejlesztéseket, hanem, az, érti-e? Az új generáció igényét, amelyik másként kívánja az életét élni.
De mielőtt bárki komolyan venné az ígéreteket, bringás szempontból lesújtó hír, hogy a tízmilliárdot felemésztő lánchídi felújítás tervezésekor sem számoltak azzal, hogy külön kerékpárutat létesítsenek az egyik legfrekventáltabb útvonalon. A kerékpáros fórumokon online lincselés kezdődött, de Tarlóst ez sem tántorította el attól, hogy az előző vasárnap a közrádióban már az Eurovelo nemzetközi kerékpárút fontosságát méltassa.

Munkába is bringával

A főváros nyerte a kerékpárral dolgozni járók versenyét a tavaszi Bringázz a Munkába! kampány eredményeinek nemrég elkészült összesítése szerint. A Magyar Kerékpárosklub által összegyűjtött, hőtérképen is ábrázolt adatok alapján a két keréken abszolvált munkanapok számát tekintve Budapest, Szeged, Debrecen, Székesfehérvár és Győr lett a sorrend, a megtett kilométereket nézve pedig Budapest, Szeged ,Székesfehérvár, Debrecen, Győr sorrend alakult ki. Az eredmények nyilvánvalóan szoros összefüggést mutatnak az érintett városok lakosságával, de más tényezők, például a domborzat, a kerékpáros infrastruktúra vagy az időjárás is befolyásolhatták a végső sorrendet (hiszen pusztán a lakosságszám alapján Miskolc és Pécs is bekerülne az első ötbe, Nyíregyháza pedig megelőzné Kecskemétet és Székesfehérvárt). A pontgyűjtési időszak az idén rendkívül csapadékos Májusra esett, ennek fényében különösen szép teljesítményt, hogy a résztvevők összesen annyit tekertek, mintha 214-szer körbebringázták volna Magyarországot. A résztvevők a letölthető Bike Citizens telefonos applikáció segítségével rögzítették a kerékpáros utazások adatait. A kezdeményezés és a versengés ősszel folytatódik, a következő etapra szeptember 9. és 22. között kerül majd sor.

Témák
kerékpár