A Bahamák történetének legpusztítóbb hurrikánjává erősödött a Florida felé közelítő Dorian

Publikálás dátuma
2019.09.02. 07:11

Fotó: JOSE ROMERO / AFP
A vihar hajókat fordított fel, háztetőket szakított le, s egyes negyedeket földig tarolt.
Az óránként 285-300 kilométeres sebességű széllel süvítő vihar vasárnap este 7-8 méter magasra korbácsolta fel a tenger hullámait. Az amerikai televízióknak a bahamai helyi tévétől származó tudósításai arról tanúskodnak, hogy a vihar hajókat fordított fel, háztetőket szakított le, s egyes negyedeket földig tarolt. A miami székhelyű amerikai Országos Hurrikán Központ katasztrofálisnak minősítette az ötös erősségű vihart, amely elsőként a Bahamák észak-nyugati részén fekvő Abaco-szigetekre csapott le, s az Atlanti-óceán eddigi legpusztítóbb, 1935-ös hurrikánjához hasonlította. Hubert Minnis, a Bahamai Közösség miniszterelnöke pedig úgy fogalmazott: "Olyan vihar tört ránk, amilyennel a Bahamák történetében még nem találkoztunk". A kormányfő kijelentette: "Ez életem legszomorúbb napja." "Imádkozzunk a Bahamákon élőkért" - írta vasárnap esti Twitter-bejegyzésében Donald Trump amerikai elnök, aki a hurrikán miatt mondta le lengyelországi látogatását, és Washingtonból követi a fejleményeket. A katasztrófa-elhárítási hivatal (FEMA) rendszeresen tájékoztatja őt a hurrikánról. A szakértők szerint a lassan mozgó vihar szokatlanul hosszan, 24 órán keresztül tartózkodik a karibi térségben, és előrejelzéseik szerint hétfőn este csap le Floridára. A vasárnapi délután kiadott előrejelzések egyelőre nem változtak: a vihar irányt változtatott, és elkerülve Florida belső vidékeit, a partvidéken söpör végig. Floridában, Georgiában és Észak-Karolinában már rendkívüli állapot van, Dél-Karolina kormányzója, Henry McMaster pedig vasárnap este hirdetett ki rendkívüli állapotot. "A vihar erőssége és kiszámíthatatlansága kötelez bennünket arra, hogy minden eshetőségre felkészüljünk" - fogalmazott közleményében McMaster. Ron DeSantis, floridai kormányzó ismételten óvatosságra intette a déli államban élőket, megismételve, hogy a néhány megyére elrendelt kötelező evakuálásnak mindenki tegyen eleget, mert a hurrikán életveszélyesnek ígérkezik. Kötelező evakuálást rendelt el a part menti 6 megyében Brian Kemp, georgiai kormányzó is. A közép-floridai Orlandóban lévő Disneyworld szórakoztatóparkot hétfőn hajnalban lezárják, miként a város nemzetközi repülőtere is hétfő hajnaltól zárva marad. Hétfőtől Fort Lauderdale nemzetközi légikikötője sem indít és nem is fogad járatokat. A meteorológusok arra számítanak, hogy a Dorian érintheti a Georgiával nyugat felől szomszédos Alabamát is.
Szerző
Frissítve: 2019.09.02. 10:16

Szabad szemmel – Magyarország mutatja, hogy eltávolítják a fékeket és ellensúlyokat, ha a populista eltolódás elér egy pontra

Publikálás dátuma
2019.09.02. 07:00

Nemzetközi sajtószemle, 2019. szeptember 2.
FT A vezércikk úgy látja, hogy az alakulóban lévő, ám igencsak törékeny olasz koalíciónak szüksége van az EU támogatására, annál is inkább, mivel Salvini bármikor visszatérhet a hatalomba. Az jó persze mind Olaszország, mint az unió számára, hogy a Liga vezére ellenzékbe szorul, mert mind a kettő csupán kárát látta a politikus cinikus ellenkezésének. Conte kormányfőnek azonban nem lesz könnyű tető alá hoznia az új kabinetet, hiszen a két párt között nagyok a személyes ellentétek, illetve a politikai véleménykülönbségek. Utána pedig csak némi vakmerőség árán lehet majd fenntartani az összefogást. De még akkor sem valószínű, hogy az érdekszövetség közös erővel igyekszik majd megoldani a mélyen gyökerező gondokat. Amikor Salvini Brüsszellel csatázott, az csupán arra volt jó, hogy elterelje a figyelmet a tényleges olasz gondról, az igencsak minimális növekedési potenciálról. Az ország és Európa könnyebben meglesz, ha a belügyi poszt gazdája nem idegengyűlölő kampányokra használja tisztségét. Az azonban roppant zavaró kilátás, hogy a római parlament, a Liga nyomására 3 év múlva populista elnököt választhat. Magyarország mutatja, hogy eltávolítják a fékeket és ellensúlyokat, ha a populista eltolódás elér egy olyan pontra, ahonnan már nincs visszatérés. Az EU-nak kapóra jön, hogy az olasz politikus elhibázta a dolgot, mint ahogy az, hogy már korábban megbukott a szélsőjobbos osztrák kormány. Így most a a szervezet érdemben tud foglalkozni azokkal a bajokkal, amelyek annyi embert állítottak Salvini oldalára, ideértve egy új menedékrendszert. De ha nem, akkor csak idő kérdése, mikor kerül újra hatalomra a Liga első embere.
Die Welt A konzervatív újság úgy ítéli meg, hogy csupán a szász miniszterelnök, illetve az ottani CDU mentette meg a polgári pártok becsületét, máskülönben a konzervatív szövetség, illetve a liberális párt egy romhalmaz tetején csücsülne. Ám a két kelet-németországi tartományi választás így is töréspontra juttatja az ország stabilitását, miután Brandenburgban olyasvalaki futott be az AfD képviseletében, aki nemigen leplezi jobboldali-radikális nézeteit. Az írás „Keserű leckék” címmel nem tudja megmondani, mekkora szerepet játszott az eredményben a tiltakozás, az elkeseredés vagy csak a puszta érzelem. A zöldek viszont jól muzsikáltak, mert azok szavaztak rájuk, akik azt mondják, hogy voksaikkal meg akarták állítani a „nácik” nyomulását. A vicc csak az, hogy az összes pártot felelősség terheli az AfD felemelkedéséért. 30 évvel a Fal leomlása után az ország megosztottabb, mint valaha. Hogy a nagykoalíció szőnyeg alá söpri a problémákat, az csak felerősítette tektonikus ideológiai mozgásokat. Az AfD viszont ünnepelhet, mert rájött, hogy a radikalizálódás segít neki. Szerencsére ezzel teljesen kormányképtelen, de szégyen az országnak, amely teljesen közömbös a párt számára.
Frankfurter Rundschau A vezércikk megrázónak nevezi az AfD előretörését, de ennél sokkal fontosabbnak tartja a hogyan továbbot. Mindenesetre a demagógia szakaszgyőzelmet aratott, hiszen még sosem kapott ennyi szavazatot, idáig még egyszer sem volt ennyire sikeres a „rendszer” elleni tiltakozás. A kép brutális, mert a gyűlölet prédikálói mellé állt a szászországi, illetve brandenburgi lakosság egynegyede. Mintha nekik nem volna fontos a szabadság, mintha a csalóka biztonság vágya fontosabb volna számunka a nyílt társadalomnál. Aki támogatja a szélsőjobb tekintélyelvű fellépését, az már megkezdte a menekülést a demokráciából. Minden siker ellenére egyértelmű, hogy az Alternatívának nincs helye egy demokratikusan választott népképviseletben, mert valójában a demokrácia megvetésének és az emberellenességnek a parlamenti meghosszabbítását jelenti. Be akarja darálni a polgári társadalom alapkonszenzusát. Mégis érdeme, hogy szétrobbantotta a megmerevedett hatalmi viszonyokat a két tartományban. Hiszen a CDU, illetve a Szociáldemokrata Párt csaknem 30 éven át irányította a helyi kormányt és ez nagyképűséghez vezetett, ám annak igen nagy az ára. Egyik következménye az, hogy keletnémetek nemigen jutottak csúcsposztokhoz az országban és emiatt úgy érzik, hogy rájuk nem figyelnek oda. A kiút most az, hogy a politikának foglalkoznia kell keletnémetekkel, végre elfogadható ajánlatot kell tennie számukra. Ez az egyetlen esély, egyben a legjobb védekezés a szélsőjobb ellen. Az AfD azonban nem vehet részt ebben a munkában, mert különben jön a vég.
The Times Brit kormányzati források szerint Boris Johnson Orbán Viktortól vagy valamelyik más szövetségesétől kérhet segítséget, hogy ne kelljen kérnie az EU-tól a jövő hónapban esedékes kilépés dátumának meghosszabbítását. A magyar miniszterelnök vagy mások feladata az lenne, hogy utasítsák el a kérést, hiszen itt egyhangú döntés szükséges. A brit miniszterelnök persze maga is megvétózhatja Brüsszelben a javaslatot. Az ügy háttere az, hogy tory képviselők vagy 20-as a rendezetlen Brexit ellen kívánnak voksolni a héten a törvényhozásban, éspedig az ellenzéki baloldallal együtt. Emiatt kellene azután Brüsszelbe elzarándokolnia Johnsonnak, aki a maga részéről kizárással fenyegette meg saját párttársait, és azt állította, hogy ha azok nem támogatják, akkor a Munkáspárt vezére káoszba taszítja az országot. Egyben 3,5 milliárd fontot ígért a közszolgáltatások fejlesztésére, miközben az Egyesült Királyság egy évszázada nem élt át ekkora alkotmányos válságot. A lázadó honatyák attól tartanak, hogy a miniszterelnök egészen október végéig, vagyis a Brexitig elhúzhatja a parlament munkájának felfüggesztését, utána pedig már nem lehet tenni semmit sem.
Der Standard Ausztria képviseleti demokrácia, ám főként sarlatánok, demagógok és önjelölt diktátorok azt szeretnék, ha ez másként lenne – írja a kommentár annak kapcsán, hogy a Financial Times tűz alá vette a brit miniszterelnököt, miután az a rendezetlen Brexit eléréséhez ki akarja kapcsolni a szigetország törvényhozását – minden parlamentek anyját. A befolyásos londoni lap szerint lehet, hogy Johnson nem zsarnok, de fölöttébb veszedelmes precedenst teremtett. Ehhez az osztrák elemzés azt teszi hozzá, hogy a sarlatánok, demagógok és önjelölt diktátorok mindig a népre hivatkoznak, és megpróbálják azt eszközként felhasználni. Az olaszoknál Salvini az utcára hívja az embereket, hogy miután nélküle alakul koalíció. Vagy amikor az osztrák kancellárt menesztették, kijelentette, hogy ezúttal a parlament határozott, de a végén a nép dönt. A képviseleti kormányzás lényege, hogy a lakosság megválasztja képviselőit és átengedi nekik az irányítást. Elsősorban a sarlatánok, demagógok és önjelölt diktátorok vannak azon, hogy ez ne így legyen.  
Szerző
Frissítve: 2019.09.02. 07:15

Orbán is szerepet kaphat Boris Johnson terveiben

Publikálás dátuma
2019.09.02. 07:00

Fotó: NIKLAS HALLE'N / AFP
A brit kormányfő segítséget kérhet a magyar miniszterelnöktől, hogy megakadályozhassa a parlamenti rebelliseket az október 31-i kilépési határidő meghosszabbításában.
A hétvégén és a következő napokban szigetországszerte együttesen legalább nyolcvan tüntetésre kerül sor Boris Johnson kormányfő múlt heti drámai intézkedésével szemben, mellyel szeptember 9-e és október 14-e között öt hétre felfüggesztette a parlament tevékenységét. A közvélemény nagy részét nem nyugtatja meg az a tény, hogy a hagyományos pártkonferencia-idény miatt amúgy sem ülésezne az alsóház, így a valóságban csak négy munkanap esik ki. Szombaton Londonban, Birmingham-ben, Manchesterben, Glasgowban, Swansea-ban és más nagyvárosokban több százezren vonultak fel, többek között teljesen eltorlaszolva a több minisztériumnak is helyet adó Whitehall sugárutat, beleértve a Downing Street bejáratát. Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője teljes mellszélességgel kiállt a demonstrációk, sőt esetleges polgári engedetlenségi megmozdulások mellett, “fülsüketítőnek” nevezve a “nyilvánosság felháborodását a demokrácia elnémítása miatt”. A brüsszeli egyezmény elfogadására tett, majd a kilépés elhalasztását eredményező márciusi és áprilisi parlamenti szavazások óta a legizgalmasabb politikai hét vár az Egyesült Királyságra. A rendezetlen kilépés ellenzői kedden tesznek kísérletet az erre vonatkozó javaslat beterjesztésére és szerdai megtárgyalására. A felfokozott várakozás közepette a vasárnapi brit lapokban két figyelemreméltó írás gondolkoztatta el a fejlemények miatt amúgy is felkavart embereket. A miniszterelnöki pozícióért való harcba szállása, majd megválasztása óta meglepően szófukar Boris Johnson először adott interjút nyomtatott lapnak. A The Sunday Times-ban megjelent írásban a kormányfő ultimátumot intéz azon mintegy 20 lázadó tory képviselő, köztük a hátsó padsorokba száműzött 6 volt miniszter felé, akik készek az ellenzék oldalára állni, hogy visszafordítsák a prorogációt, a felfüggesztést, illetve az október 31-i határidő meghosszabbításának segítségével megakadályozzák a megegyezés nélküli kilépést. Johnson a honatyákat választás elé állítja: vagy támogatják őt a közkiadások 3,5 milliárd fontos felemelésében, vagy Jeremy Corbyn oldalára állva “káoszba sodorják az országot”. Tony Blair New Labour-jének 1997-es hatalomra kerülése óta egyetlen kormány sem volt hasonlóan nagyvonalú. Az elmúlt évek megszorítási intézkedéseit sutba dobva óriási összegek jutnának az egészségügybe, szociális ellátásba, lakásépítésbe, oktatásba és rendfenntartásba. A Sunday Times politikai főszerkesztőjével, Tim Shipman-nel folytatott dialógusban Johnson nem zárta ki, hogy a frakciófegyelemmel dacoló képviselőket megfosztja szavazati joguktól, sőt a következő vokson nem ajánlja őket újraválasztásra, több száz új tory főrenddel hígítja fel a felsőházat, így blokkolva az esetleges “no-deal”-ellenes törvény megerősítését, illetve az uralkodó felkérését a királyi szentesítés megtagadására. A lap vezető kormányzati forrásokra hivatkozva hozzáteszi, ha a várhatóan szerdán beterjesztendő rebellis törvény többséget is kap, miután az “október 31-i határidő meghosszabbítására tett javaslat európai elfogadásához mind a 28 tag szavazata szükséges, Johnson maga vétózhatja meg Brüsszelben, illetve felkérheti egyik szövetségesét, például Orbán Viktor magyar kormányfőt, hogy tegye meg a nevében”. Michel Barnier, az Európai Unió Brexit-tárgyalóbizottságának vezetője a The Sunday Telegraphban megjelent írásában ismételten és megkérdőjelezhetetlennek tűnve jelenti ki, hogy a “backstop” a Brüsszel által nyújtható legjobb, “maximális rugalmasságot” biztosító garancia az ír határhelyzet rendezésére. Eloszlatva a Boris Johnson által európai partnereivel folytatott megbeszélései után az EU együttműködési készségéről keltett illúziókat, visszautasítja, hogy az alku nélküli távozás az ő hibájuk lenne. “Meg lennék lepve,” – írja Barnier – “ha a közvélemény elhinné, hogy az EU tehető felelőssé az Egyesült Királyságban kialakult nehéz politikai helyzetért”. A francia politikus szerint a “backstopot” kiváltó alternatív megoldásokról szóló tárgyalások csak a jelenleg érvényes brüsszeli egyezmény brit parlamenti jóváhagyása után kezdődhetnek meg.