Összesen 54 milliárd forint értékben kötöttek júliusban babaváró kölcsönszerződéseket a bankok. A Magyar Nemzeti Bank hétfőn közzétett statisztikái alapján az összeg többletként jelent meg a lakossági hitelezésben, hiszen júniusban és júliusban nagyjából változatlan nagyságrendben – mintegy 130 milliárd forint értékben - helyeztek ki lakás- és személyi kölcsönöket a bankok. Mindez arra utal, hogy olyanok is felvettek a babaváró program keretében hitelt, akiknek a kormány családvédelmi akcióterve nélkül eszükbe sem jutott volna kölcsönért folyamodni. Köztük például azok az ügyfelek, akik – mint arra a bankok felhívták a jegybank figyelmét - befektetési termékeket vesznek a babaváró kölcsönből. Ezzel a hitellel ugyanis akár kamatmentesen is hozzá lehet jutni 10 millió forinthoz, igaz, ehhez öt éven belül születnie kell legalább egy gyermeknek. A hitel kamata azonban még akkor is igen kedvezőnek számít, ha nem érkezik meg a baba (a kamatot az öt éves lejáratú állampapírokhoz kötik). A Magyar Állampapír Plusz nevű kötvény például öt év alatt még akkor is magasabb hozamot hoz, ha büntetőkamatot kell fizetni a babaváróra.
A bankok visszajelzései alapján emellett a babaváró – mivel önerőként beszámítható – olyan családok számára is elérhetővé teszi egyéb kölcsönök felvételét, akik korábban nem voltak hitelképesek.
Az igénylők mintegy negyede-ötöde mégis inkább a korábbi hitelek kiváltására veszi igénybe a babavárót. Jelentős számú ügyfélkört képviselnek azok is, akik lakáscélra fordítják a kölcsönt, 5-10 százalékuk pedig további lakáshitelt is fel szeretne még venni a babaváró mellé.
Az is egyértelműen látszik ugyanakkor, hogy a babaváró hitel – egyelőre legalábbis – nem a szegényebb rétegeket segíti a gyermekvállalásban. Eddig ugyanis többségében az úgynevezett prémium banki ügyfelek - felsőfokú végzettséggel rendelkező, a pénzügyeikben tudatosabb, magasabb jövedelmű igénylők - kapták meg a kölcsönt. A jegybank adatai szerint júliusban összesen 5500 szerződést kötöttek a bankok (ez augusztusban jelentős emelkedésnek indulhatott, hiszen a napokban az OTP 7 ezer, a K&H 3 ezer babaváró hitelfolyósításról adott hírt). A többség a maximálisan igényelhető 10 millió forintot szerette volna megkapni 20 éves futamidőre, ami teljesült is: az ügyfelek átlagosan 9,7 millió forintot kaptak. Nagy Tamás, az MNB főosztályvezetője szerint azonban a folyósított átlagos hitelösszeg a program egésze alatt várhatóan nem lesz ilyen magas. Mint mondta: az első időszakban elsősorban a felkészültebb, magasabb jövedelmű ügyfelek jelentek meg a bankoknál, akiknél az ügyintézés is zökkenőmentesebb volt. A következő hullámban várhatóan nagyobb számban jelennek majd meg a kevésbé képzett, alacsonyabb jövedelmű ügyfelek is. Összességében az idén 25-40 ezer ügyfélre számítanak a bankok, akik együttesen mintegy 400 milliárd forintnyi babaváró hitelt kaphatnak. A későbbiekben a várakozások szerint évente mintegy 250-300 milliárd forint körüli babaváró hitelt folyósíthatnak majd a bankok.
Az nem derül ki a jegybank statisztikáiból, hogy hány ügyfelet utasítottak el a bankok, és erről a kérdésről a pénzintézetek is szemérmesen hallgatnak. Lapunknak ugyanakkor korábban több házaspár is arról számolt be, hogy több banktól sem kaptak babaváró hitelt, vagy nem a kért összeget ajánlották meg nekik. Volt, akinél a kismama táppénzét nem fogadták el jövedelemként, volt, akinél a férj határozott idejű munkaszerződésével volt probléma.
A kormányzati propaganda ugyanis hiába sugallja, hogy minden fiatal házaspár felveheti a 10 millió forintot, ez koránt sincs így, a bankok a vonatkozó kormányrendelet előírásain túl további, szigorúbb feltételeket is szabhatnak - és szabnak is.
Veres Patrik, a Bank360 szakértője szerint - bár pontos statisztika nincsen - az igénylőknek csupán néhány százalékát utasíthatják el a bankok. A probléma inkább azzal van, hogy ezek az ügyfelek nem tudják ennek okát. A bankok ugyanis nem kötelesek az elutasítást megindokolni, és azt sem feltétlenül hozzák nyilvánosságra, hogy meddig engedik terhelni az adott ügyfél jövedelmét. Általános előírás szerint a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) 50 százalék lehet, azaz a hitel havi törlesztőrészlete nem lehet magasabb az igénylő nettó havi jövedelmének felénél. A bankok azonban a babaváró hitelnél inkább 30-40 százaléknál húzzák meg a határt, így érdemesebb ebből kiindulni – mutatott rá Veres Patrik. Az igénylőknek azt is figyelembe kell venniük, hogy ebbe a már meglévő hitelek – áruhitel, lakáshitel, személyi kölcsön - törlesztőrészleteinek is bele kell férnie. Nem árt tudni: a hitelkártyák miatt is el lehet bukni a babavárót, a hitelkeret 5 százalékát ugyanis beszámítják a JTM vizsgálatakor, még akkor is, ha tulajdonosa soha nem használta a kártyát. Elutasítás esetén a hitelkártyát célszerű megszüntetni, az áruhiteleket visszafizetni, és egy adósságrendező hitelen is érdemes elgondolkodni.
