Egyelőre inkább olyanok veszik fel a babaváró hitelt, akik nem szorulnak rá, inkább befektetik

Publikálás dátuma
2019.09.03. 06:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Eddig főként a tehetősebb réteg használta ki a babaváró hitel kínálta lehetőségeket: többen befektetési terméket vettek belőle - derül ki a jegybank adataiból.
Összesen 54 milliárd forint értékben kötöttek júliusban babaváró kölcsönszerződéseket a bankok. A Magyar Nemzeti Bank hétfőn közzétett statisztikái alapján az összeg többletként jelent meg a lakossági hitelezésben, hiszen júniusban és júliusban nagyjából változatlan nagyságrendben – mintegy 130 milliárd forint értékben - helyeztek ki lakás- és személyi kölcsönöket a bankok. Mindez arra utal, hogy olyanok is felvettek a babaváró program keretében hitelt, akiknek a kormány családvédelmi akcióterve nélkül eszükbe sem jutott volna kölcsönért folyamodni. Köztük például azok az ügyfelek, akik – mint arra a bankok felhívták a jegybank figyelmét - befektetési termékeket vesznek a babaváró kölcsönből. Ezzel a hitellel ugyanis akár kamatmentesen is hozzá lehet jutni 10 millió forinthoz, igaz, ehhez öt éven belül születnie kell legalább egy gyermeknek. A hitel kamata azonban még akkor is igen kedvezőnek számít, ha nem érkezik meg a baba (a kamatot az öt éves lejáratú állampapírokhoz kötik). A Magyar Állampapír Plusz nevű kötvény például öt év alatt még akkor is magasabb hozamot hoz, ha büntetőkamatot kell fizetni a babaváróra.   A bankok visszajelzései alapján emellett a babaváró – mivel önerőként beszámítható – olyan családok számára is elérhetővé teszi egyéb kölcsönök felvételét, akik korábban nem voltak hitelképesek.  Az igénylők mintegy negyede-ötöde mégis inkább a korábbi hitelek kiváltására veszi igénybe a babavárót. Jelentős számú ügyfélkört képviselnek azok is, akik lakáscélra fordítják a kölcsönt, 5-10 százalékuk pedig további lakáshitelt is fel szeretne még venni a babaváró mellé. Az is egyértelműen látszik ugyanakkor, hogy a babaváró hitel – egyelőre legalábbis – nem a szegényebb rétegeket segíti a gyermekvállalásban. Eddig ugyanis többségében az úgynevezett prémium banki ügyfelek - felsőfokú végzettséggel rendelkező, a pénzügyeikben tudatosabb, magasabb jövedelmű igénylők - kapták meg a kölcsönt. A jegybank adatai szerint júliusban összesen 5500 szerződést kötöttek a bankok (ez augusztusban jelentős emelkedésnek indulhatott, hiszen a napokban az OTP 7 ezer, a K&H 3 ezer babaváró hitelfolyósításról adott hírt). A többség a maximálisan igényelhető 10 millió forintot szerette volna megkapni 20 éves futamidőre, ami teljesült is: az ügyfelek átlagosan 9,7 millió forintot kaptak. Nagy Tamás, az MNB főosztályvezetője szerint azonban a folyósított átlagos hitelösszeg a program egésze alatt várhatóan nem lesz ilyen magas. Mint mondta: az első időszakban elsősorban a felkészültebb, magasabb jövedelmű ügyfelek jelentek meg a bankoknál, akiknél az ügyintézés is zökkenőmentesebb volt. A következő hullámban várhatóan nagyobb számban jelennek majd meg a kevésbé képzett, alacsonyabb jövedelmű ügyfelek is. Összességében az idén 25-40 ezer ügyfélre számítanak a bankok, akik együttesen mintegy 400 milliárd forintnyi babaváró hitelt kaphatnak. A későbbiekben a várakozások szerint évente mintegy 250-300 milliárd forint körüli babaváró hitelt folyósíthatnak majd a bankok. Az nem derül ki a jegybank statisztikáiból, hogy hány ügyfelet utasítottak el a bankok, és erről a kérdésről a pénzintézetek is szemérmesen hallgatnak. Lapunknak ugyanakkor korábban több házaspár is arról számolt be, hogy több banktól sem kaptak babaváró hitelt, vagy nem a kért összeget ajánlották meg nekik. Volt, akinél a kismama táppénzét nem fogadták el jövedelemként, volt, akinél a férj határozott idejű munkaszerződésével volt probléma. A kormányzati propaganda ugyanis hiába sugallja, hogy minden fiatal házaspár felveheti a 10 millió forintot, ez koránt sincs így, a bankok a vonatkozó kormányrendelet előírásain túl további, szigorúbb feltételeket is szabhatnak - és szabnak is. Veres Patrik, a Bank360 szakértője szerint - bár pontos statisztika nincsen - az igénylőknek csupán néhány százalékát utasíthatják el a bankok. A probléma inkább azzal van, hogy ezek az ügyfelek nem tudják ennek okát. A bankok ugyanis nem kötelesek az elutasítást megindokolni, és azt sem feltétlenül hozzák nyilvánosságra, hogy meddig engedik terhelni az adott ügyfél jövedelmét. Általános előírás szerint a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) 50 százalék lehet, azaz a hitel havi törlesztőrészlete nem lehet magasabb az igénylő nettó havi jövedelmének felénél. A bankok azonban a babaváró hitelnél inkább 30-40 százaléknál húzzák meg a határt, így érdemesebb ebből kiindulni – mutatott rá Veres Patrik. Az igénylőknek azt is figyelembe kell venniük, hogy ebbe a már meglévő hitelek – áruhitel, lakáshitel, személyi kölcsön - törlesztőrészleteinek is bele kell férnie. Nem árt tudni: a hitelkártyák miatt is el lehet bukni a babavárót, a hitelkeret 5 százalékát ugyanis beszámítják a JTM vizsgálatakor, még akkor is, ha tulajdonosa soha nem használta a kártyát. Elutasítás esetén a hitelkártyát célszerű megszüntetni, az áruhiteleket visszafizetni, és egy adósságrendező hitelen is érdemes elgondolkodni.

Egyre több hitelt veszünk fel

 A válság óta nem látott mértékben, 16 százalékkal bővült éves alapon a teljes vállalati hitelállomány. A lakossági hitelállomány több mint 8 százalékkal 496 milliárd forintra nőtt, főként a lakáshiteleknek és a személyi kölcsönöknek köszönhetően. Az idei első félévben 3 százalékkal kevesebb lakáshitel-szerződést kötöttek ugyan, de az átlagos hitelösszeg emelkedett: használt lakásoknál 9,6, újlakásoknál 12,1 millió forintra. Eközben a bankok jelezték: nem látnak lehetőséget a hitelkondíciók további enyhítésére, néhányan szigorítást is kilátásba helyeztek.

Szerző
Frissítve: 2019.09.03. 08:53

Szarvasi: a gyárnak vége, a kávéfőző mégis megmenekült

Publikálás dátuma
2019.09.02. 18:23
Illusztráció
Fotó: Népszava
100 millió forint bevont forrás, 58 megmentett munkahely, terv szerint évi 100 ezer eladott Szarvasi kávéfőző.
A Szarvasi Háztartásigép Kft. folytatja az augusztus közepe óta felszámolás alatt álló Szarvasi Vas-Fémipari Zrt. (Vasipari) által korábban előállított kávéfőzők gyártását - olvasható a magyar magánszemélyek tulajdonában álló társaság hétfői közleményében. A Vasipari válságba kerülésével párhuzamosan jött létre az a befektetői kör, amelynek célja, hogy életben tartsa a Szarvasi márkanevet és megújítsa a kávéfőző gyártást.
A Szarvasi Háztartásigép Kft., együttműködve a gyártást végző és szintén magyar magánszemélyek tulajdonában álló Deerplast Kft.-vel és a Vasipari néhány korábbi alkatrész-beszállítójával, újjászervezte a gyártási folyamatot és
ezzel a Vasipari 58 korábbi dolgozójának biztosítanak munkahelyet.

A Háztartásigép Kft. alapvetően a kávéfőzők kereskedelmével, míg a Deerplast Kft. a gyártással foglalkozik Szarvason. Az együttműködő két társaság részben saját gépekkel, részben pedig a felszámolás alatt álló Vasiparitól bérelt berendezésekkel folytatja a gyártást. Takács Zoltán, a Szarvasi Háztartásigép Kft. ügyvezetője elárulta, 100 millió forint nagyságú forrást vontak be a vállalkozásba. Éves szinten mintegy 100 ezer darab kávéfőző eladásával számolnak.
Frissítve: 2019.09.02. 18:26

A sertéspestis gyanúja miatt öltek le disznókat

Publikálás dátuma
2019.09.02. 18:20
Illusztráció
Fotó: Népszava
A Kelet-Magyarországon egyre gyakrabban felbukkanó sertéspestisnek a gyanúja is elég egy-egy állomány azonnali leöléséhez, de házisertésben még nem találták meg a betegség kórokozóját.
Magyarországon az afrikai sertéspestis (ASP) vírusa kizárólag a vaddisznóállományban van jelen, házi sertésben nem mutatták ki a kórokozót a vizsgálatok, ennek ellenére a legkisebb gyanú esetén is elrendelhető kényszervágás – közölte a Népszavával az Agrárminisztérium (AM). Az ország keleti megyéiben az elmúlt hónapokban egyre több elhullott vaddisznóban találták meg a vírust, amely rendkívül veszélyes a sertésállományra. Az Európa keleti országaiban és Ázsiában tomboló sertéspestis miatt globális áruhiány alakulhat ki a következő hónapokban – emiatt már most jelentősen emelkedik a sertéshús-termékek ára. A minisztérium közlése szerint ASP jelenléte miatt nem öltek le házi sertéseket, ugyanakkor a betegség jelentette kiemelten magas kockázat miatt a hatósági állatorvosok rendkívül szigorúan lépnek fel, már csupán gyanú alapján is elrendelhetnek ilyen célú intézkedéseket. Utóbbi esetre, azaz a gyanú alapján történő azonnali leölésre kis létszámú háztáji udvarokban valóban sor került már, azonban a laboratóriumi vizsgálatok ezen intézkedéseknél sem igazolták végül a betegség jelenlétét – közölte az AM, ezzel megerősítve az elmúlt napok újsághíreit. A minisztérium arra is figyelmeztet, hogy az ország területén egyéb betegségekkel (például sertés reprodukciós zavarok és légzőszervi szindróma - PRRS ) kapcsolatos, az unió által támogatott mentesítési programok is zajlanak. A Népszava információi szerint a Heves megyében az elmúlt hetekben nagyobb sertésállományok likvidálására is sor került, ám a helyi szakértők szerint erre nem az ASP gyanúja, hanem a szaktárca által említett PRRS-, illetve az úgynevezett Aujeszky-betegség (álveszettség) miatt volt szükség.
Szerző