Szijjártó dohánygyárat avatott, pedig még dohányzás elleni miniszterelnöki biztosunk is van

Publikálás dátuma
2019.09.02. 16:21

Fotó: Koncz Márton / Népszava
A British American Tobacco ünneplése után arra is volt ideje a miniszternek, hogy bejelentse: 300 millió forint közpénzt ajándékoz a kormány az Aldinak.
A külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter a világ egyik legnagyobb dohányipari vállalata, a londoni székhelyű British American Tobacco (BAT) mintegy 7,5 milliárd forintos fejlesztésével megvalósított új üzemének átadásán járt hétfőn. Kedélyesen átvágta a nemzeti színű szalagot, és úgy nyilatkozott:
a példátlan növekedést segítette az európai szinten legalacsonyabb mértékűnek számító magyarországi társasági adó.

Hasonlóan büszkélkedett hétfőn az olasz Breams Hungary Kft. balassagyarmati kapcsoló-gyárának avatásán Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolattartásért felelős államtitkára. Arról beszélt: szépen nő a GDP, és ehhez szükség volt a kormány intézkedéseire is, köztük említve az adózási szabályok megváltoztatását, a beruházásösztönzési programot vagy a bértárgyalásokat. Tény, ami tény: az egészségügyön vagy az oktatáson kérlelhetetlenül spóroló Orbán-kormány idén augusztusig már több mint 54 milliárd forintnyi beruházási támogatásról kötött megállapodást a külügyminisztérium az idei költségvetés terhére, amivel úgy sikerült elvileg 3729 magyarországi munkahely létrejöttét támogatni, hogy azok darabja 15 millió adóforintba került. Sőt, idén a Matolcsy György vezette MNB is beszállt a cégek közpénz-támogatásába a maga 300 milliárd forintos vállalati kötvényprogramjával. Továbbá, a Ginop-pályázatokkal a program indulása óta már 2530 milliárd forint közpénzt sikerült vállalati számlákra ömleszteni. Ha ehhez hozzávesszük a társasági adó leszállítását mindössze 9 százalékra, valamint a tao-rendszer bevezetését,
könnyen az az érzése támadhat valakinek, hogy ma Magyarországon a nagyvállalatoknak már nem is, inkább csak az embereknek kell adót fizetnie, és a közpénzek cégek érdekekeit szolgálják.

Na de a pécsi dohánygyárra visszatérve,  2015 óta a kormány nagyvonalúságának hála, kizárólag a BAT és a Tabán Trafik Zrt. által alapított koncessziós társaság, az Országos Dohányboltellátó Kft. jogosult a dohányboltos kiskereskedők részére dohányterméket értékesíteni.
Szijjártó arról is beszélt, hogy micsoda megtiszteltetés, hogy a világ egyik legnagyobb vállalata Magyarországot választotta beruházása helyszínének. Azt az országot, ahol még külön miniszterelnöki biztosa is van a dohányzás visszaszorításának. Persze lehet mondani, hogy a konfliktus itt csupán látszólagos; az MTI közleménye ezt alátámasztandó hosszasan ecseteli, hogy olyan nikotinos párnákat készítenek majd az új gyárban, amik nem füstölnek. 
A 110 éves pécsi dohánygyárat 1992-ben vásárolta meg a British American Tobacco. A cég hazai leányvállalata, a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. két pécsi üzeme, a nagymúltú Pécsi Dohánygyár és a Szivarkagyár harminc piacot lát el világszerte. Árbevétele a tavalyelőtti 116 milliárd után tavaly meghaladta a 138 milliárd forintot, adózott eredménye a tavalyelőtti 2,8 után 2018-ban már az 5 milliárd forintot is meghaladta.

300 millió forint közpénzt kapott ajándékba az Aldi

Gazdasági "dimenzióváltást" vizionálva mondott még egy ünnepi beszédet Szijjártó Péter Pécsen. A miniszter ugyanis - újfent Hoppál Péter fideszes képviselő társaságában - az ALDI International IT Services Kft. (ALDI IT) beruházás-bejelentő sajtótájékoztatóján is képviselte a kormányt. Nagy bejelentésre is sor került az eseményen: a cégcsoport szolgáltató központjainak működtetését végző Aldi IIT 1,3 milliárd forintos beruházás nyomán Pécsen hozza létre Biatorbágy után a második magyarországi szolgáltatóközpontját, amellyel 70 új munkahelyet teremt. Ehhez pedig 300 millió forint kormányzati támogatást kapnak.
Az Aldi IIT nettó árbevétele tavaly 1,039 milliárd forint, adózás előtti eredménye pedig 52,1 millió forint volt.

Frissítve: 2019.09.02. 18:31

Elképesztő ütemben bővül a hitelállomány

Publikálás dátuma
2019.09.02. 15:20

Fotó: Népszava
Csak lakossági hitelből 170 milliárdnyit vettek fel a 2019 második negyedévében. Az MNB nem aggódik, szerintük ez a régiós felzárkózáshoz járulhat hozzá.
Kiemelkedően, a június végéig eltelt egy évben 16 százalékkal bővült a vállalati hitelállomány, a kkv-hitelállomány pedig 13 százalékkal emelkedett. Emellett a háztartási hitelek is több mint 8 százalékkal nőttek idén a második negyedév végéig - ismertette a Hitelezési folyamatok elemzésének legfrissebb kiadványát Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője hétfőn. Kiemelte: a reálgazdasági folyamatok alakulására tekintettel az MNB nem tekinti túlfűtöttnek a hitelbővülés jelenlegi dinamikáját sem szerkezetében, sem volumenében. A hitelállomány elérte az éves növekedése csúcsát - tette hozzá Nagy Tamás, aki szerint ennek kétszámjegyű emelkedése később sem fog túlfűtöttséget okozni, inkább régiós felzárkózáshoz járulhat hozzá.
A második negyedévben kiugró, 435 milliárd forint értékben vettek fel hitelt a vállalatok

- hangzott el a sajtótájékoztatón. Nagy kitért arra is, hogy nemzetközi összevetésben a legmagasabb hiteldinamikát a magyar piac érte el. A bankok háromnegyede szerint a hosszú távú hitelek kereslete erős marad. A növekedési hitelprogram (nhp) fix hitelkonstrukció bevezetése óta emelkedett a fix kamatozású hitelek aránya. Idén az első félévben 135 milliárd forint értékben kötöttek nhp fix szerződéseket.
A háztartási hiteltranzakciók éves értéke közel 500 milliárd forint volt, ehhez 2019 második negyedéve 170 milliárd forinttal járult hozzá, így az állomány növekedése 8 százalékos lett.

Tovább nőtt a lakáshitelek és személyi kölcsönök kibocsátása, előbbi 20 százalékkal, utóbbi 36 százalékkal. A lakáshitelek éves kibocsátása reálértéken mintegy négyötöde a válságot megelőző 2008. évi szintnek, ugyanakkor a jelenlegi hitelciklusban az adósságfék szabályok Nagy szerint mérséklik a túlzott eladósodás kockázatát, és a lakosság kamatkockázati kitettségének csökkentését is ösztönzik.
Az új hitelkibocsátás éves összevetésben 26 százalékkal nőtt, a legalább 10 évre kamatfixált hitelek aránya 20 százalékról 50 százalékra nőtt egy év alatt.

A szakember kitért arra is, hogy a Babaváró hitelkihelyezés júliusban 54 milliárd forint volt, 5500 hitelfolyósítást jelentettek a bankok 9,7 millió forint átlagos összegben. A Babaváró támogatás iránt megmarad az érdeklődés a bankok szerint. Az éves babaváró hitelkibocsátás akár 400 milliárd forint is lehet az első teljes évben, ami 25-40 ezer ügyfelet jelenthet.

A gazdaság lassulása elkezdődött

Publikálás dátuma
2019.09.02. 08:30

Fotó: Shutterstock
Az MNB laza monetáris politikája is közrejátszott abban, hogy a forint új történelmi mélypontjára zuhant.
Hónapról-hónapra emelték a magyar gazdaság növekedési kilátásaira adott becsléseiket a hazai kutatóintézetek és elemzők, de a makrogazdaság mélyebb számaira is rálátó jegybank is. Most az idei éves várakozásuk a 4,3 százalék körül szór. A GKI Gazdaságkutatató legfrissebb előrejelzésében, már a második negyedévben elért 4,9 százalékos GDP-bővülést is figyelembe véve szintén, 4,3 százalékos éves növekedést vár idén a magyar gazdaságban, ugyanannyi, mint a kormány, illetve a Magyar Nemzeti Bank. Az év elején még 3,4 százalékra taksálták ezt, amit fokozatosan emeltek a most közzétett értékig. A vártnál is sebesebb, az EU-ban a leggyorsabb növekedésre ugyanazok az okok adnak magyarázatot, csak más előjellel, mint amitől a következő időszakban a lassulást várják. Mert a hanyatlás, ha csak nagyon kis mértékben is, de elkezdődött - írja a GKI. A második félévben várható markáns lassulásban egyaránt szerepe van a külső környezet romlásának, az EU-támogatások bázishatás miatt csökkenő beruházás-serkentő hatásának, a hazai üzleti várakozások romló trendjének és a foglalkoztatási tartalék fokozatos kimerülésének. Az első félévi adatok alapján a magyar gazdaságot a beruházási és fogyasztói kereslet hajtja, a belföldi kereslet 5,5 százalékkal, a GDP-nél (5,1 százalék) gyorsabban bővült. A második negyedévben tovább nyílt a külkereskedelmi olló, a szolgáltatások kissé növekvő többlete nem tudta ellensúlyozni az áruforgalom jelentősen romló egyenlegét. Míg az első félévben a feldolgozóipari termelés 30 százalékát adó járműgyártás - három év stagnálás után - közel 10 százalékkal bővült, a júniusi, mindössze 1,5 százalékos növekedés a járműipar nemzetközi gondjaival együtt az ipari termelés lassulását vetíti előre. Az építőipar az első félévben 35 százalékkal, de ezen belül a második negyedévben már „csak” 29 százalékkal bővült és csökkent a megrendelésállomány is. Az első negyedévhez képest a kiskereskedelmi forgalom bővülése is 6,8 százalékról 5 százalékra fékeződött a második negyedévben. A reálbérek az első félévben közel 7 százalékkal emelkedtek, a második félévben a bérkiáramlás jellemzően kissé lassulhat. Idén is teljesülnek a nyugdíjprémium kifizetésnek feltételei, emellett a kormány által prognosztizáltnál gyorsabb infláció miatt ősszel várhatóan 0,8 százalék körüli, visszamenőleges nyugdíjemelésre is sor kerül. Növeli a vásárlóerőt aősszel várhatóan 0,8 százalék körüli, visszamenőleges nyugdíjemelés, valamint a közmunkásoknak és nyugdíjasoknak az önkormányzati választások előtt adott egyszeri juttatás is - vetíti előre a GKI a kormányintézkedések várható hatását.  2019. május – július átlagában a foglalkoztatottak száma 0,8 százalékkal emelkedett, de a lassulást jelzi, hogy az első negyedévben a bővülés még 1,5 százalékos volt. Kedvező, hogy ezen belül az egy évvel korábbihoz képest közel 50 ezer fővel csökkent a közmunkások száma, s a mérséklődés az év elejéhez képest is bekövetkezett. Némileg nőtt a külföldi telephelyeken dolgozók száma. A 3,4 százalékos munkanélküliségi ráta a harmadik legalacsonyabb az EU-ban, de a már csak mintegy 110 ezer közmunkással együtt számított 5,8 százalék is kisebb az EU 6,3 százalékos átlagánál. A magyar infláció már bő egy éve Románia mögött a második legmagasabb az EU-ban, több mint kétszerese az európai átlagnak. Az áremelkedés a tavaszi 3,9 százalékos csúcsról júliusra 3,3 százaléka csökkent, a maginfláció azonban 3,7 százalék. A GKI éves átlagban az első félévivel megegyező, 3,5 százalék körüli áremelkedéssel számol. Az MNB laza monetáris politikája augusztusban - a Brexit körüli bizonytalanság, a kereskedelmi háborútól és a német recessziótól való félelem okozta kedvezőtlen nemzetközi hangulatban, továbbá az EKB várható kötvényvásárlási programja hatására - a forint új történelmi mélypontot elérő  gyengüléséhez vezetett (a múlt hét csütörtökön egy euró 331,9 forintot ért) .
Szerző