Erdogant nem lehet büntetlenül bírálni

Publikálás dátuma
2019.09.03. 17:21
A büntetésre várók közül legismertebb, és ezáltal Erdoganra és rezsimjére nézve a legveszélyesebb Ahmet Davutoglu
Fotó: OZAN KOSE / AFP
Recep Tayyip Erdogan rezsimjének támogatottsága az utóbbi idők választásai alapján sokat gyengült, de ez nem tudta megroppantani. Azonban saját pártján belül is gyűlnek a rebellisek.
Öt órás vita után egyhangúlag szavazta meg a Törökországban kormányzó Igazságosság és Fejlődés Pártjának (AKP) végrehajtó bizottsága Ahmet Davutoglu volt külügyminiszter és ex-miniszterelnök, illetve három másik AKP-s parlamenti képviselő kizárását. A döntést a fegyelmi bizottság hozza majd meg, napokon belül, számolt be a kormányközeli Hürriyet török napilap alapján a Reuters és az AFP hírügynökség. Tekintettel arra, hogy a végrehajtó bizottság ülését is maga Recep Tayyip Erdogan államfő és egyben pártelnök vezette, nem kérdéses, miként dönt majd a fegyelmi bizottság az elnökkel szembeszegülő politikusok ügyében. A büntetésre várók közül legismertebb, és ezáltal Erdoganra és rezsimjére nézve a legveszélyesebb Ahmet Davutoglu, aki civilben történészprofesszor és akadémikus, az AKP egyik legtekintélyesebb korábbi politikusa. Davutoglu önként mondott le a két évig betöltött miniszterelnöki tisztségről 2016–ban, amikor megkezdődtek az előkészületek arra a 2017-es alkotmánymódosító népszavazásra, amely révén elnöki köztársasággá vált Törökország. Az ellenzék és a nemzetközi megfigyelők szerint is csalással, minimális előnnyel megnyert referendumon az ország polgárai arról szavazhattak, adjanak-e szinte korlátlan hatalmat Erdogan kezébe. Erre hivatalos indoklás szerint a politikai stabilitás érdekében volt szükség. Davutoglu az ellenzők közé tartozott, nem vállalta a további miniszterelnökséget. Utóda a kormány élén az elnöki rendszer bevezetéséig az a Binali Yildirim lett, akit idén isztambuli főpolgármester jelöltként indított az AKP és Erdogan. Yildirim márciusi majd a megismételt júniusi választáson elszenvedett veresége Ekrem İmamoglu kemalista ellenzéki jelölttel szemben viszont már mindenki számára láthatóvá tette az elnök és rezsimje támogatottságának gyengülését és felerősítette az AKP-n belüli elégedetlenek hangját. 
Davutoglu 2016-ban lemondott
Fotó: KAYHAN OZER / AFP/Anadolu Agency
Davutoglu lemondása óta többször bírálta mind az AKP politikáját, mind magát Erdogant. Kifogásolta az isztambuli választás megismétlését, jelezve, hogy az AKP eltért eredeti értékeitől. Júliusban egy, a Financial Times brit napilapnak adott interjúban azt állította, hogy a párton belül elégedetlenséget szült az irányváltás. Az Igazság és Fejlődés Pártja egykor nagyra tartotta a szabadság, a vélemény- és a szólásszabadság, az igazságosság értékeit, az utóbbi három évben azonban azt tapasztalta, hogy figyelmen kívül hagyják ezeket az alapvető értékeket, amelyeket amúgy egész életükben tiszteletben tartottak, panaszkodott a volt miniszterelnök. Úgy vélekedett, hogy az Erdogannak korlátlan hatalmat biztosító elnöki rendszerre való áttérés az ország alapvető struktúráit rombolja le és meggyengíti az intézményrendszert. Augusztusban szót emelt a három kelet-törökországi kurd többségű város - Diyarbakir, Mardin és Van – polgármestereinek letartóztatása miatt. Mindhárom városvezető a kurdbarát HDP ellenzéki párt színeiben szerzett mandátumot, őket, akárcsak a párt országos vezetőit terrorváddal fosztották meg szabadságuktól. Davutoglu bírálatai annak fényében váltak egyre veszélyesebbé Erdogan és a rezsim számára, hogy felröppent a hír, miszerint az AKP-ból kivált politikusok a volt államfővel, Abdullah Güllel közösen új, rivális konzervatív pártot alapítanak. A rebellisek között olyan nevek is szerepelnek, mint a júliusban kilépett Ali Babacan volt miniszterelnök-helyettes, gazdasági és külügyminiszter.  Mind Gül, mind Babacan az AKP alapítók közé tartoztak. Arról egyelőre ellentmondóak az értesülések, hogy Davutoglu is csatlakozik-e vagy sem Babacan és Gül új formációjához vagy maga is önálló pártot alapít.
Szerző

Peking nem kér a narkóvádból

Publikálás dátuma
2019.09.03. 16:42

Fotó: Chang zhongzheng / AFP/Imaginechina
Kínai illetékesek visszautasítják Donald Trump azon állítását, hogy országukból származik az Egyesült Államokban pusztító mennyiségben fogyasztott fentanil tartalmú kábítószer.
Sajtóértekezletén Liu Jüe-csin, a Nemzeti Kábítószer-ellenőrzési Bizottság vezetőhelyettese minden alapot nélkülözőnek minősítette az amerikai elnök vádjait, miszerint Kína a legfőbb forrása ezeknek a rendkívül veszélyes szintetikus drogoknak.  A fentanil a gyógyászatban igen erős fájdalomcsillapító hatású opioid szer, és a fentanil tartalmú szintetikus kábítószerek – amelyeket a szakemberek jelentős része a heroinnál is sokkal veszélyesebbnek tart - évente több tízezer amerikai halálát okozzák.  Egyes minapi Twitter-bejegyzéseiben Donald Trump nem csupán a szokásos vádakkal illette Kínát – például hogy lopja a fejlett amerikai technológiát –, hanem azt is, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök, ígérete ellenére, nem állította le a fentanilkészítmények tömeges kiáramlását Kínából. Trump szerint az amerikai vállalatoknak be kellene szüntetniük a Kínával való üzletelést.  Liu Jüe-csin ezzel szemben kifejtette: Kínában idén májusban az illegális kábítószer-kerdekedelem megfékezése érdekében szigorú ellenőrzés alá helyeztek minden olyan műveletet, ami a fentanillal kapcsolatos. Azóta nem derült fény egyetlen fentanilcsempészési ügyre sem kínai-amerikai viszonylatban – állította a kínai illetékes. Szerinte az a körülmény, hogy Kínában drákói szabályokat foganatosítottak, és ugyanakkor az Egyesült Államokban tovább emelkedik az opioid szerek fogyasztása, arra utal, hogy a fő beszerzési forrást nem Kínában kell keresni. 
Trump sajtótájékoztatót is tartott a témában
Fotó: MANDEL NGAN / AFP or licensors
Az amerikai Virginia állam bűnüldöző hatóságai szerint viszont sanghaji eladótól rendelte a fentanilt annak a közelmúltban lebukott, több államra kiterjedő hálózatnak az egyik résztvevője, amelynek 39 tagja ellen emeltek vádat. A hatóságok a banda felgöngyölítése során akkora mennyiségű olcsó fentanilkészítményt foglaltak le, ami állításuk szerint akár 14 millió ember életének a kioltásához elég lett volna. A virginiai illetékesek tapasztalatai szerint a legtöbb fentanilkészítmény Kínából kerül be illegális úton az Egyesült Államokba, nem ritkán egyszerű csomagküldeménybe rejtve.  Liu ugyanakkor azt hangoztatta, hogy kábítószer-ügyekben együttműködnek egymással a kínai és az amerikai szervek, és hogy az „opioid válság” nem függ össze a két ország kereskedelempolitikai vitáival. A kínai illetékes a közvélemény félrevezetésének tartja, hogy „egyes politikusok” az Egyesült Államokban Kína elleni hangulatkeltést folytatnak ebben a tekintetben.
Témák
USA

Az ukrán parlament eltörölte a képviselői mentelmi jogot

Publikálás dátuma
2019.09.03. 13:15

Fotó: Sergii Kharchenko / AFP/NurPhoto
Csak az oroszbarát párt tagjai ellenezték egységesen.
A kijevi törvényhozás megszavazta kedden a parlamenti képviselők mentelmi jogának eltörlését tartalmazó alkotmánymódosítást - írja az MTI. Az indítvány elfogadásához minősített többségre, azaz a 450 tagú parlamentben legalább 300 képviselő szavazatára volt szükség, ezért a Volodimir Zelenszkij elnök mögött álló, egyedül kormányzó Nép Szolgája (Szluha Narodu) párt önmagában nem tudta volna keresztülvinni a törvényhozáson. Végül az előterjesztést 373-an szavazták meg az ülésteremben jelen lévő 404 képviselő közül. Csak a Moszkva-barát Ellenzéki Platform - Életért frakciójából nem támogatta egyetlen képviselő sem, az összes többi frakció és a függetlenek zöme is igennel szavazott az indítványra. A módosítás értelmében az alkotmányból törlik azt a részt, amely kimondja, hogy a parlamenti képviselőkkel szemben a törvényhozás hozzájárulása nélkül nem indítható büntetőeljárás, valamint nem lehet őket őrizetbe venni, illetve letartóztatni. Ugyanakkor továbbra is érvényben marad az a norma, hogy a képviselők nem viselnek jogi felelősséget a parlamenti szavazások eredményeiért, továbbá a törvényhozásban vagy annak hivatalaiban tett kijelentéseikért, kivéve, ha azok sértéseket vagy rágalmakat tartalmaznak. A jogszabály 2020. január 1-jétől lép hatályba. Az előterjesztés tárgyalásakor jelen volt az ülésteremben Zelenszkij is. Az elnök a szavazás előtt a képviselőkhöz szólva emlékeztetett: a politikusok a választási kampányok alatt már csaknem húsz éve ígérgették a népnek, hogy megszüntetik a képviselők mentelmi jogát, ám amint parlamenti képviselővé választották őket, elszabotálták a törvény elfogadását, majd az lassan feledésbe merült. Így mindig volt mit ígérni a követező választási kampányban, amivel feltalálták a "politikai perpetuum mobilét" - jegyezte meg. Hozzátette, hogy most is voltak egyes képviselők, akik az utolsó pillanatban megpróbálták megakadályozni az előterjesztés elfogadását. "Az, hogy kik voltak ezek az emberek, kiderül majd a név szerinti szavazási listáról" - jelezte. Az UNIAN ukrán hírügynökség ismertetése szerint az indítványra igennel szavazott a Nép Szolgája frakciójának 252 tagja, a Julija Timosenko volt kormányfő vezette Haza pártból 23-an, Petro Porosenko exelnök Európai Szolidaritás pártjából 24-en, Szvjatoszlav Vakarcsuk rockénekes Hang pártjából 19-en - azaz csaknem teljes létszámban -, a Jövőért képviselői csoportból 22-en, és 33 független képviselő, viszont a Moszkva-barát Ellenzéki Platformból egy sem. Ellenszavazat nem volt, viszont hárman tartózkodtak, 28-an pedig nem szavaztak a teremben regisztrált képviselők közül.
Szerző