Bizonyítatlan gyógyító eljárások

Publikálás dátuma
2019.09.04. 10:00

Fotó: Shutterstock
Regeneratív gyógyászat - mint az őssejt-, vagy a génterápia - új ,,csodakezelés", de az eredmények koránt sem olyan egyértelműen pozitívak, mint ahogy azt sok cikk sugallja.
A regeneratív gyógymódok során az orvosok különféle eljárásokkal kicserélnek, újra alkotnak, vagy regenerálnak sejteket, szöveteket, szerveket. A tán leginkább ismert az őssejt-terápia, amely a kezelésekért jó pénzt felszámító klinikák szerint segíthet a demencián, az autizmuson, a multiplex szklerózison és az agyi eredetű mozgási rendellenességeken is. Mindnyájunknak vannak őssejtjei, amelynek két fajtája van. Az embrionális őssejtek bármilyen más sejtté képesek átalakulni, a felnőtt szöveti őssejtek pedig arra képesek, hogy akkor lépjenek akcióba, ha pótolni kell természetes módon elhalt, vagy sérüléskor elpusztult izom, vér, bőr, emésztőrendszeri sejteket. Ezeknek a száma azonban meglehetősen alacsony, ezért az őssejtterápia akkor indult fejlődésnek, amikor laboratóriumi körülmények között sikerült őket szaporítani. Az embrionális őssejtek felhasználásával kapcsolatban azonban etikai kételyek merültek fel, a felnőtt őssejteket pedig – mivel átalakulási képességük korlátozott – újra kell programozni, írta a BBC. Néhány betegség, például a leukémia vagy a limfóma és a mielóma kezelésére már több országban elfogadott a terápia, és néhol a szem kémiai sérülései esetén is alkalmazzák. Más betegségek azonban csak bizonyos országokban kezelhetők ilyen módon, ezért őssejtterápia-turizmus jött létre: Ukrajna, Panama és Thaiföld a főbb célországok. 2018-ban 432 USA-ban bejegyzett cég kínált kezeléseket 716 klinikán. Az árak azonban az egekben vannak, ezért nem csoda, hogy az Amerikai Orvosi Társaság 408 olyan kampányt vett számba, amelyen egyrészt pénz gyűjtöttek őssejt kezelésekre, másrészt donorokat kerestek hozzájuk. De a kampányok alig, vagy egyáltalán nem említik a kockázatokat, mindössze 26 szólt valamilyen módon róluk, pedig azok nem elhanyagolhatók. Floridában 2015-ben négy beteg vakult meg, miután sárgafolt sorvadásukat ilyen módon kezelték. Tavaly – szintén Amerikában – 17-en kaptak bakteriális fertőzést köldökzsinórból származó vérinjekciók után. A tömegeket megszólító gyűjtőakciók azonban hajlamosak az előnyök túlhangsúlyozására, miközben nincs bizonyíték arra, hogy az őssejtterápiával eredményeket lehetne elérni autizmus esetében. Szintén igazolhatatlan, hogy az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) – ebben a betegségben szenvedett Stephen Hawking - estében hatásos lenne a terápia. Az Amerikai Orvosi Társaság újságja a kampányok 43,6 százalékában talált olyan állításokat, amelyek határozottak, vagy biztosak voltak a kezelések hatásosságát illetőleg, de ezek olyan klinikáktól származtak, akik eredményeikről szóló cikkeiket véleményezések nélkül tették közzé, és előzetes kutatásaikat bejegyzetlen intézetekben folytatták. Sok beteg azonban úgy érzi, nincs ideje, hogy megvárja az elhúzódó klinikai tesztek eredményeit, ezért nem hibáztathatók, ha igénybe veszik a kezelést akkor is, ha a kockázat daganat kialakulása. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági hivatal (FDA) honlapján arra figyelmeztetnek, hogy csak olyan módszerekkel kezeltessék magukat a betegek, amelyeket az FDA elfogadott. A Kaiser Family Foundation kaliforniai nonprofit szervezet honlapján pedig arról jelent meg írás, hogy még az elit kórházak sem húzódoznak a bizonyítatlan hatású őssejt és más hasonló, regeneratív terápiák alkalmazásától. Köztük vannak olyan elismert intézmények, mint a Swedish Medical Center Seatle-ben, a Mayo Clinic, a Cleveland Clinic és a Miami Egyetem. A kutatók azt remélik, hogy az őssejtek egy napon hatékonyak lesznek számos egészségi állapot javításában és betegség kezelésében

Jövedelmező üzlet a csontvelősejtek beültetése

Az őssejtkúra mellett jövedelmező üzlet a csontvelősejtek beültetése, és véralvadásgátló fehérjékben gazdag saját vérplazma, zsírszövet beinjekciózása az ízületekbe. A kórházak azt állítják, hogy azokon a betegeken akarnak segíteni, akik már beleuntak az egyéb kezelésekbe, vagy szeretnék elkerülni a műtétet. Kritikusok szerint azonban csak kihasználják azokat, akik végső eszközként divatos, de bizonyítatlan gyógymódokat alkalmaztatva szeretnének gyógyulni. Sokan alkalmaztatnak regeneratív módszereket magukon, hogy újra növesszenek például porcot, de nincs bizonyíték arra, hogy a mai kereskedelmileg alkalmazott injekciók képesek lennének szövetek termelésének beindítására. A fájdalmat enyhítik néhány hónapig, azután jöhet a műtét. 

Szerző
Témák
őssejt

Furcsa zselét találtak a kínaiak a Hold sötét oldalán

Publikálás dátuma
2019.09.03. 20:17
A Yutu-2 (Jáde Nyúl-2) kínai holdjáró, közvetlenül 2019. január 11-i Holdra szállása után
Fotó: Xinhua News Agency
Éppen pihenni küldték volna a Jáde Nyúl 2 nevű holdjárót, amikor az egyik kráterben különös anyagra bukkant.
A kínai Csango-4 holdszonda furcsa színű, gélszerű anyagot fedezett a Hold túlsó oldalán. A szondából kigördülő rover, a Yutu-2 (Jáde Nyúl-2) a nyolcadik holdon töltött napján botlott az anyagba, amely arra késztette a kutatókat, hogy elhalasszák a korábban eltervezett célpontok megközelítését, és arra utasították a szondát, hogy tüzetesebben vizsgálja meg az ismeretlen masszát – írja az Index, a Live Science cikkét idézve. 
A nyolcadik holdnap kezdete július 25-re esett. Egy holdnap az az időtartam, amíg a Hold egyszer megfordul tengelye körül. Ez egybeesik a Hold Föld körüli keringési idejével, hossza 29 földi nap. A Yutu-2 éppen egy ösvényen haladt, melyet mindkét oldalról kisebb-nagyobb meteorbecsapódásokból visszamaradt kráterek szegélyeztek.
Július 28-án éppen arra készültek a földi irányítók, hogy szunyókálni küldjék a Yutut, amelyet a holdnapok közepén így védenek a túlmelegedéstől és megnövekedett sugárzástól. Az egyik irányító éppen a rover fő kamerája által készített fotókat ellenőrizte, amikor az egyik közeli kráterben megpillantott valami furcsa színű anyagot, amely markánsan különbözött a környező tájtól. Az irányítók gyorsan konzultáltak kollégáikkal, és úgy határoztak, hogy elhalasztják a rover nyugati irányú továbbhaladását, és inkább arra utasítják az eszközt, hogy vizsgálja meg jobban az anyagot. A rover a látható és a közeli infravörös fénytartományban üzemelő spektrométerrel is megvizsgálta az anyagot. 
Mindeddig ennyit tudhat a közvélemény az anyagról, a kínai űrügynökség több információval nem szolgált. Az adatokhoz hozzá nem férő, független kutatók azt valószínűsítik, hogy az anyag talán a meteorbecsapódás alkalmával megolvadt üveg lehet. Közelebb vihetnének a megoldáshoz a spektroszkópos mérések eredményei, de a kínaiak ezekről sem árultak el semmit – jegyzi meg a hírportál.
Szerző

Szélsőséges hideget érzékelő fehérjét azonosítottak

Publikálás dátuma
2019.09.03. 15:47

Fotó: Creative Touch Imaging Ltd/NurPhoto / AFP
A protein segít a szervezetnek az extrém mínusz 18 Celsius-foknál hidegebbre reagálni.
Először azonosított extrém hideget észlelő receptorfehérjét egy nemzetközi kutatócsoport. A protein abban segít a szervezetnek, hogy reagáljon a szélsőséges hidegre. A receptorprotein olyan proteinmolekula, amely kémiai jeleket kap a sejten kívülről és sejt- vagy szövetválaszt idéz elő. Ha a hőmérséklet egy bizonyos szint alá esik, a bőr érzékelő idegeiben lévő proteinek észlelik a változást és információt küldenek az agynak.
Az amerikai Michigani Egyetem (MU), a kínai Huacsung Tudományos és Műszaki Egyetem és a dél-koreai Ulszani Tudományos és Műszaki Intézet munkatársai a Caenorhabditis elegans nevű fonálféregfaj példáján keresztül mutatták be a hidegérzékelő mechanizmust, mert a faj genomja egyszerű és már teljesen feltérképezett.
A Cell című szaklapban bemutatott tanulmány szerint a kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a C. elegans a glr-3 nevű gén hiányában nem reagál a szélsőséges hidegre, amikor a hőmérséklet mínusz 18 Celsius-fok alá esik. A glr-3 gén felelős a GLR-3 receptorprotein kódolásáért, ami azt jelzi, hogy szükség van rá a hideg észleléséhez. 
A tudósok szerint a glr-3 gén megtalálható számos fajban, köztük az emberben is. A vizsgálat során a C. elegans hiányzó génjét a glr-3 emlősverziójával helyettesítették, amely a férget ismét érzékennyé tette a hideggel szemben. Shawn Xu, a MU tudósa, a tanulmány vezető szerzője szerint hosszú éveken át a gén agyi szerepét kutatták. "Most kimutattuk, hogy szerepe van a perifériás érzékelő rendszerben is. Azért is izgalmas a felfedezés, mert ez az egyik utolsó olyan receptor, amelyet a természetben eddig még nem azonosítottak" - mondta Xu.
Szerző