A légszomj kellemetlen érzését érezhetjük egy intenzív edzés, de egy kiadós lakoma után. Ilyenkor a probléma rendszerint rövid időn belül megszűnik, komolyabb bajt a hirtelen, látszólag ok nélkül, vagy a tartósan fennálló légszomj jelez – mondta Hidvégi Edit tüdőgyógyász, gasztroenterológus, a Tüdőközpont orvosa.
„Az akut légszomj hirtelen jelentkezik, és általában olyan sürgős helyzetet jelez, amely gyors orvosi ellátást igényel. A krónikus légszomj, vagy légzési nehézség több hétig vagy hosszabb ideig tart.” Ilyenkor úgy érezzük, nehéz lélegezni, vagy nem tudunk olyan mélyen, ahogy szeretnénk, jelentkezhet a mellkasi szorítás, fulladásérzés, sápadtság és verejtékezés is társulhat a légszomj mellé. A kellemetlen tünetek miatt szorongás, pánik is kialakulhat. A légszomj az esetek többségében a szív és a tüdő rendellenes működéséből ered, de jelezhet reflux betegséget, vérszegénységet is. Elhízás esetén gyakrabban fordul elő.
A hirtelen jelentkező légszomj akár tüdőembólia, légúti elzáródás, fulladás vagy életveszélyes allergiás reakció – anafilaxia - tünete is lehet. Stressz és szorongás miatt is érezhetjük úgy, hogy nehezen kapunk levegőt. Alacsony vérnyomás és szívbetegségek is okozhatják. Terhesség esetén is jelentkezhet. Asztmát, COPD-t, tüdőgyulladást, esetleg tüdődaganatot is jelezhet. Ha látszólag ok nélkül vagy olyan helyzetben jelentkezik, amelyben korábban nem fordult elő, orvoshoz kell fordulni – hívta fel a figyelmet a szakorvos.
„Légúti betegséget is jelezhet például, ha a rendszeres busz utáni futás vagy az irodai liftezés közben fulladunk. Ne halogassuk az orvos felkeresést akkor sem, ha a légszomj mellett lábduzzanat, ödéma jelentkezik vagy légúti betegség tünetei – köhögés, láz, hidegrázás – mutatkoznak.” Azonnali orvosi segítséget igényel, ha a légzési nehézség mellett mellkasi fájdalom, ájulás, hányinger vagy hányás, szédülés, hirtelen kezdődő vagy erős légszomj jelentkezik.