Szélsőséges hideget érzékelő fehérjét azonosítottak

Publikálás dátuma
2019.09.03. 15:47

Fotó: Creative Touch Imaging Ltd/NurPhoto / AFP
A protein segít a szervezetnek az extrém mínusz 18 Celsius-foknál hidegebbre reagálni.
Először azonosított extrém hideget észlelő receptorfehérjét egy nemzetközi kutatócsoport. A protein abban segít a szervezetnek, hogy reagáljon a szélsőséges hidegre. A receptorprotein olyan proteinmolekula, amely kémiai jeleket kap a sejten kívülről és sejt- vagy szövetválaszt idéz elő. Ha a hőmérséklet egy bizonyos szint alá esik, a bőr érzékelő idegeiben lévő proteinek észlelik a változást és információt küldenek az agynak.
Az amerikai Michigani Egyetem (MU), a kínai Huacsung Tudományos és Műszaki Egyetem és a dél-koreai Ulszani Tudományos és Műszaki Intézet munkatársai a Caenorhabditis elegans nevű fonálféregfaj példáján keresztül mutatták be a hidegérzékelő mechanizmust, mert a faj genomja egyszerű és már teljesen feltérképezett.
A Cell című szaklapban bemutatott tanulmány szerint a kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a C. elegans a glr-3 nevű gén hiányában nem reagál a szélsőséges hidegre, amikor a hőmérséklet mínusz 18 Celsius-fok alá esik. A glr-3 gén felelős a GLR-3 receptorprotein kódolásáért, ami azt jelzi, hogy szükség van rá a hideg észleléséhez. 
A tudósok szerint a glr-3 gén megtalálható számos fajban, köztük az emberben is. A vizsgálat során a C. elegans hiányzó génjét a glr-3 emlősverziójával helyettesítették, amely a férget ismét érzékennyé tette a hideggel szemben. Shawn Xu, a MU tudósa, a tanulmány vezető szerzője szerint hosszú éveken át a gén agyi szerepét kutatták. "Most kimutattuk, hogy szerepe van a perifériás érzékelő rendszerben is. Azért is izgalmas a felfedezés, mert ez az egyik utolsó olyan receptor, amelyet a természetben eddig még nem azonosítottak" - mondta Xu.
Szerző

Sikeresen levált az indiai holdraszálló, hétvégén kísérletet tesz a landolásra

Publikálás dátuma
2019.09.03. 09:54

Fotó: ARUN SANKAR / AFP
Az egység várhatóan a hétvégén száll le a Hold déli sarkvidéki területén – közölte az indiai űrügynökség.
A terveknek megfelelően levált hétfőn a Csandraján-2 holdraszálló egysége a Hold körüli pályán keringő indiai űrszondáról. Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) szerint minden rendszer megfelelően működik. 
A hétfői manőver során a Vikram holdraszálló egységet eltávolították az űrszonda tetejéről, ahol a misszió július 22-i indulása óta elhelyezkedett. A Vikram a tervek szerint szeptember 7-én hajtja végre India első holdraszállási kísérletét egy viszonylag lapos felszínen, hogy tanulmányozza a korábban felfedezett vízraktárakat. 
Ha a mintegy 140 millió dollárba (42,3 milliárd forintba) kerülő missziót sikeresen végrehajtják, 
India lesz a negyedik ország az Egyesült Államok, Oroszország és Kína után, amely megveti a lábát a Holdon.

Ez lesz az idei harmadik landolási kísérlet a Föld kísérőjén, miután a kínai Csang'o-4 sikeresen teljesítette a tervet, az izraeli Beresit viszont végül a Holdra zuhant áprilisban.
„A landolás előtti utolsó 15 perc lesz a legizgalmasabb. Ez az ISRO valaha végrehajtott legkomplexebb missziója” – mondta K. Szivan, az Indiai Űrkutatási Szervezet vezetője. Az indiai holdraszálló egység az égitest olyan pontjára érkezik, ahol korábban nem szállt le űreszköz. 
A Csandraján-1, India első Hold-missziója 2008-ban indult útnak. Az űrszonda igazolta, hogy van víz a Holdon. A Csandraján-2 küldetését eredetileg az orosz Roszkoszmosszal együttműködve tervezték megvalósítani, 2013-ban azonban India a technikai különbségek miatt megszakította az együttműködést. 
Szerző

Akár erős földrengéseket is okozhat egy alvónak hitt törésvonal Los Angeles alatt

Publikálás dátuma
2019.09.02. 09:51
Egy szeizmológus a legutóbbi rengés epicentrumát mutatja térképen
Fotó: ROBYN BECK / AFP
Amerikai geológusok szerint az aktív törésvonal a következő évszázadokban akár 6,4 erősségű földrengéseket is okozhat.
A Wilmington törésvonal Los Angeles partvidékén húzódik mintegy 20 kilométer hosszan a Huntington Beachtől a Santa Monica-öböl felé. A Harvard Egyetem, a Dél-kaliforniai Egyetem és az Amerikai Geológiai Kutatóintézet kutatói szerint más törésvonalakkal együtt akár 7-es erősségű földtengést is okozhat.
A tudósok évtizedek óta tisztában vannak azzal, hogy létezik ez a törésvonal, de mindeddig úgy gondolták, hogy nyugvó állapotban van, ezért a környéken élők számára nem jelenthet veszélyt. Egy kutatócsoport azonban – Franklin Wolfe harvardi doktorandusz vezetésével – megállapította, hogy a törésvonal nagyon is aktív, mozgolódik, és hatása elérheti a fölötte lévő Los Angeles-i és Long Beach-i kikötőt.
„Olyan, mint egy alvó óriás a kikötő alatt. Csupán mert lassú, az nem azt jelenti, hogy nem veszélyes”

– mondta Wolfe.

 A kutató szerint a törésvonal várhatóan a következő 3-5 ezer évben okozhat földrengést.
Szerző