Betegágyban a forint: a nagy jegybankok döntésétől függ az erősödése

Publikálás dátuma
2019.09.04. 08:15

Fotó: Shutterstock
A hazai deviza az uniós és az amerikai fizetőeszközön kívül a környező országok pénzeivel szemben is leértékelődött.
Az év eleje óta 7,3 százalékkal gyengült a dollárral szemben a forint, tegnap már a zöldhasúért 303,1 forintot is kértek, míg az év elején 281,7 forint volt az amerikai deviza ára. A tegnapi dollár-forint árfolyam egyébként 18 éves mélypont – ami azért különösen fájó, mert a kőolajárakat mind a mai napig dollárban jegyzik, így az erősödő dollár hatása záros határidőn belül meglátszik majd a hazai üzemanyagárakban. Január óta nemcsak a dollárral szemben, de környező országok fizetőeszközeivel szemben is leértékelődött a forint, ha nem is oly erőteljesen mint a dollár esetében.  Az év eleje óta az euróval szemben és a horvát kunával szemben három százalékot vesztett az értéből a forint, de a cseh koronához képest is 2,1 százalékkal kedvesebbet ér, a román lejjel és a brit fonttal szemben pedig 1,4 százalékot vesztett az értékéből. Vagyis, ha hosszabb távon nézzük a forint árfolyamát az látható, hogy kis mértékben minden devizával szemben gyengült, emögött pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikája keresendő. Ám nem úgy, ahogy azt sokan gondolnák, ugyanis az év eleji forinterősödés egy forint melletti spekuláció eredménye volt – mondta a Népszavának Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. Az év elején a piac ugyanis arra számított, hogy az MNB kamatemelési periódusba kezd – vagyis piac forinterősödésre számított. A kamatemelési hullám azonban elmaradt. Eddig mindössze egy alkalommal emelt, akkor sem az alapkamaton, hanem az egynapos betéti marzson 0,1 százalékot a monetáris tanács. Így a várakozások kiárazódtak és a forint a nyár elejére visszatért a 320-325 közötti sávba. Innen lépett ki augusztus elején és értük el a múlt héten a 332 forintos euróval a történelmi csúcsot – de ez már kizárólag nemzetközi trendek lecsapódása a hazai árfolyamon – mondta Török Zoltán. Míg január eleje óta megfigyelhető a forint enyhe trendszerű gyengülése, az elmúlt hetek árfolyamváltozásairól már mindez nem mondható el. A forinttal együtt mozog lengyel złoty és a cseh korona is  - vagyis az elemzőknek abban igazuk van, amikor a nemzetközi folyamatokra (a Brexitre, a kereskedelmi háborúra, az olasz kormányválságra) hivatkoznak. A devizapiacot, így például a forint árfolyamát is – kis túlzással – Twitter-üzenetek rángatják; sok függ attól, hogy Donald Trump épp melyik lábával kelt fel – vélekedett Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője a Népszavának elmondta, hogy véleménye szerint az MNB mindaddig nem lép, amíg a forint gyengesége nem veszélyezteti az inflációt, vagy amíg hirtelen nagyot nem gyengül a forint. A gazdasági növekedés idehaza és külföldön is lassul, ez pedig hűti az inflációt - így könnyen lehetséges, hogy a jegybank kibekkelheti a következő heteket érdemi beavatkozás nélkül. Suppan szerint kérdéses, hogy az MNB egy kamatemeléssel vagy bármilyen más monetáris szigorítással tudná-e a forintot erősíteni globális folyamatokkal szemben. A kérdés hamarosan elválik, ugyanis, ha a várakozások szerint az Európai Központi Bank a következő ülésén csökkenti az eurókamatot, akkor annak elvileg forinterősítős hatása kell, hogy legyen – tette hozzá az elemző. Török Zoltán is azzal számol, hogy mind az EKB, mind a amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve kamatcsökkentésre illetve a monetáris politikájának lazításra készül a következő hetekben – így ha az MNB nem követi a nagy jegybankok példáját, akkor a forint erősödni tud majd az ősz folyamán. Ráadásul a EKB élén Mario Draghit Christine Lagarde váltja, a piac pedig arra számít, hogy az új vezető szuperlaza monetáris kommunikációt fog majd folytatni – ez pedig tovább segítheti a forint árfolyamának erősödését.  

Az ellenzék a gyenge forintról tárgyalna

Az Országgyűlés költségvetési bizottságának DK-s elnöke összehívja a testület rendkívüli ülését, mert mint mondja, forintválság miatt. Varju László keddi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Magyarország elérkezett minden idők leggyengébb forintjához - ez újabb drágulást okoz majd a benzinkutakon és a boltokban, de nem csak az embereknek van miért aggódniuk, hiszen a forint gyengülése ugyanúgy érinti a vállalatokat és a kormányt is – írta az MTI. A költségvetési bizottság DK-s elnöke arra figyelmeztetett: a "rekord gyenge" forint átírja az ország államadósság-mutatóit, és veszélybe sodorhatja a költségvetést is. Felelős vezető nem nézheti tétlenül ezt a folyamatot - mondta Varju László, aki szerint költségvetési bizottság rendkívüli ülésén a Magyar Nemzet Bank elnökét, a pénzügyminisztert és az Államadósság Kezelő Központ vezetőjét hallgatnák meg. A DK szerint a jelenlegi helyzetben az euró mihamarabbi bevezetése az egyetlen hosszú távú megoldás, és amíg ez nem történik meg, addig nincs biztonságban sem az államháztartás, sem a jövő évi költségvetés. Az elmúlt évek gyakorlata szerint a költségvetési bizottság valószínűleg nem fog összeülni – ugyanis az ellenzéki elnök által kezdeményezett üléséket a kormánypárti képviselők – kihasználva többségüket – rendre szabotálják.  

Szerző
Frissítve: 2019.09.04. 09:17

329,95 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.09.04. 07:24

Fotó: Shutterstock
Erősödött a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon szerda reggel.
Az euró 329,95 forinton forgott reggel hét óra körül, 17 fillérrel csökkent az árfolyama a kedd esti 330,12 forinthoz képest. A dollár árfolyama 300,92 forintról 300,65 forintra, a svájci franké pedig 304,91 forintról 304,55 forintra gyengült. A jent 2,8356 forinton jegyezték, szemben a kedd esti 2,8416 forinttal. Az euró 1,0974 dolláron forgott szerda reggel, 0,02 százalékkal erősödött az előző napi záráshoz képest. A svájci frankhoz képest 0,08 százalékkal drágult a közös európai fizetőeszköz, 1,0833 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9871 frankot kértek, 0,05 százalékkal erősödött a dollár. A jenhez képest 0,11 százalékkal drágult a dollár, szerda reggel 106,03 jent ért.
Szerző

Ki hitte volna: féláron is megépítenék a NER vállalkozói az óriási sportcsarnokot

Publikálás dátuma
2019.09.03. 21:32
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Volt olyan cég, ami 158 milliárdról 78 milliárdra vágta vissza árajánlatát, de ez is túl sok lehet a végső győzelemhez.
Ritka, amikor egy kivitelezői ajánlatról ordít a túlárazottság, de a Napi.hu olyan esetet talált, amikor az érintettek maguk bizonyították be, hogy az első megjelölt árhoz képest jóval olcsóbban is tudnak dolgozni. Mindez 2022-es férfi kézilabda Eb alkalmára tervezett óriási arénaberuházás kapcsán derült ki.  A kormány korábbi döntése szerint új multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnokot építenek Budapesten magyar-szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokság egyik helyszíneként. A minden eddiginél nagyobb, több mint húszezer fő befogadására alkalmas aréna a IX. kerületben, a Volán buszpályaudvar melletti telkeken épülhet fel (a területetsajtóinformáció szerint 42 millió euróért, mintegy 13,6 milliárd forintért vette meg az állam). 

Rájöttek, megy ez nekik olcsóbban is

A kormány 2019. augusztus 23-án arról is határozott, hogy a beruházás teljes költségenem haladhatja meg a bruttó 101 milliárd 544 millió forintot, ami nettó 74 milliárd 127 millió forintot jelent. Ez a keretösszeg már behatárolja a sport- és rendezvényközpont kivitelezésére felkért öt cég mozgásterét is, írja a lap, hiszen - a júliusban elindult, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzésen -
a fővállalkozók az első körben 115,8 milliárd és 159,9 milliárd forint közötti árajánlatokat tettek.

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe (EKR) feltöltött dokumentumok szerint a második, augusztus 29-én zárult ajánlati körben már több tízmilliárd forinttal olcsóbb ajánlatot tettek a kivitelezők. Az egyösszegű nettó ajánlati ár (amely tartalmazza a 775 milliós tartalékkeretet is) 78,7 és 81,5 milliárd forint között szórtak.
  • Fejér-B.Á.L.Zrt. 1. ajánlat: 115,780 milliárd 2. ajánlat: 78,737 milliárd
  • KÉSZ Építő Zrt. 1. ajánlat: 116,733 milliárd 2. ajánlat: 79,775 milliárd
  • Market Építő Zrt. 1. ajánlat 153,852 milliárd 2. ajánlat: 78,717 milliárd
  • metALCOM Zrt. 1. ajánlat: 159,940 milliárd 2. ajánlat: 81,518 milliárd
  • West Hungária Bau Kft. 1. ajánlat 158,258 milliárd 2. ajánlat 78,782 milliárd
A nyertes ajánlatot azonban még nem választotta ki a beruházás építtetőjeként eljáró KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt., vélhetően még pár milliárdot faragnak az ajánlatokon, hogy a nyertes ár beleférjen a kormány által megszabott bruttó 101 milliárd, azaz nettó 74 milliárdos keretbe – teszi hozzá a portál.
Szerző