Felosztanák Farkas Flórián birodalmát

Publikálás dátuma
2019.09.04. 07:00

Fotó: Népszava
Váratlan helyről kapott komoly kihívót a Lungo Drom. A meglepően erős vetélytárs egy tiszaburai székhellyel működő szervezet, a Fiatal Romák Országos Szövetsége (Firosz), amely a kormánypárttal szimpatizál.
Kampány van, előkerült hát Farkas Flórián fideszes parlamenti képviselő, a Lungo Drom elnöke is, aki botrányos ügyei miatt évek óta igyekszik mellőzni a sajtónyilvánosságot. Szervezete jelöltjeinek bemutatkozó rendezvényén jelent meg Szolnokon. A városi televízió tudósítása szerint Farkas Flórián arra hívta fel a figyelmet, hogy ha megakad az a felzárkózási folyamat, amit közel két évtizede indítottak el a Fidesszel, akkor a „cigányság élethelyzete visszarendeződik”.
Már több mint 170 ezren regisztrálták magukat a roma névjegyzékben: ez a feltétele annak, hogy a magukat cigánynak valló szavazók részt vehessenek a roma nemzetiségi választáson. A kisebbségi voksolást egy időben tartják az önkormányzati választással. Az eredmény alapján alakul ki az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) összetétele, végső soron pedig az is eldől, hogy melyik szervezet jelöltje indul legnagyobb eséllyel az elnöki posztért.
Terjed a hír, hogy Farkas Flórián ismét pályázik az ORÖ-elnökségre. Ehhez azonban módosítani kellene az összeférhetetlenségi szabályokat, amelyek pillanatnyilag kizárják, hogy parlamenti képviselő betöltse a tisztséget. Próbáltuk az érintettől megtudni, mi a terve, ám Farkas Flórián megtartotta azt a régóta bevett szokását, hogy nem reagál megkeresésünkre.
Balogh János, az ORÖ eddigi vezetője már nem rúg labdába: azzal, hogy vesztegetés gyanúja miatt vádat emeltek ellene, őt levették a tábláról. Az ORÖ egyik korábbi elnöke, Kolompár Orbán viszont aktivizálta magát, és újjászervezte az MCF-et: a rövidítés most a Magyarországi Cigányközösségek Fóruma elnevezést takarja.
„Teljes mértékben megújítani a roma politikát, visszaadni a cigányságnak a valós érdekképviseletet” – foglalta össze programja lényegét Kolompár Orbán. Börtönmúltjára vonatkozó kérdésünkre megjegyezte: ha őt elítélték olyan cselekményért, amelynek nem volt károsultja, akkor elképzelhető, milyen büntetést lehetne kiszabni bizonyos más cigány politikusokra.
Egyelőre azonban az is kétséges, hogy az MCF képes lesz-e országos listát állítani. A Roma Polgári Tömörülés el sem indul a választáson. Makai István, a szervezet vezetője – aki korábban ORÖ-tagságától is megvált – úgy gondolja, olyan mélyre süllyedt a roma érdekképviselet, hogy annak nem kíván részese lenni. A roma értelmiségi réteg szerinte kivonult a közéletből, átadta helyét egy „szint alatti, minősíthetetlen rendszernek”. Makai nem hitte volna, hogy van még lejjebb. Mégis azt prognosztizálja, az új ORÖ összetétele sokkal rosszabb lesz az előzőnél.
Mások viszont ismét starthoz állnak, a Dancs Mihály-féle Roma Polgárjogi Mozgalom például jelentősen befolyásolhatja az erőviszonyokat. Újra életre kelt a Phralipe, amely az első demokratikus roma szerveződésként harminc éve, 1989-ben jött létre a már elhunyt Osztojkán Béla vezetésével. „Erősek leszünk!” – bizakodott lapunknak nyilatkozva Lakatos Oszkár. Közlése szerint rajta kívül nyolc jelenlegi ORÖ-képviselő indul a Phralipe színeiben.
Említést érdemel még a kacifántos nevű CÖCE, a Cigány Önkormányzatok és Roma Civil Szervezetek Érdekvédelmi Egyesülete. A CÖCE 2017 nyarán alakult, Ajtai Tibor ORÖ-képviselő azzal a nem titkolt szándékkal hozta létre, hogy a kormány számára is elfogadható alternatívát nyújtson a „lejáratódott Farkas Flóriánnal és a Lungo Drommal” szemben. Tegyük hozzá: a vállalás teljesítése mindeddig mérsékelt sikert hozott.
A végére hagytuk a roma választás eddigi meglepetését, azt a szervezetet, amely a jelölt-állítási statisztikák alapján egyedüliként tud lépést tartani a Lungo Drommal. A Fiatal Romák Országos Szövetségéről (Firosz) van szó. A szövetség elnöke ifjabb Farkas László, Tiszabura volt polgármestere. A Firoszt édesapja alapította még 1991-ben. Ifjabb Farkas kérdésünkre megerősítette, hogy szimpatizál a Fidesszel. A Lungo Dromhoz fűződő viszonyáról ellenben azt monda, hogy helyesebb inkább az „iszony” kifejezést használni. A Firosz – tájékoztatta lapunkat – másfél éve határozta el, hogy „szeretné megtörni a Lungo Drom hegemóniáját”. A jelszó: „Hitelesen a cigányságért!”
A Nemzeti Választási Iroda honlapján a kedd kora délutáni adatok szerint a Lungo Drom 843, a Firosz 726 jelöltnél járt. Ifjabb Farkas Lászlóhoz is eljutottak olyan pletykák, hogy a Firosz előretörése mögött komoly anyagi források állnak. A szervezet vezetője szerint ez nincs így. Bár néhány vállalkozó valóban segíti a Firoszt, alapvetően a „saját spórolt pénzeiket” teszik be a kampányba, a kormányzattól pedig – állította – nem kapnak támogatást.
Szerző

A magyar és a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségéért is aggódik az ET-biztos

Publikálás dátuma
2019.09.04. 06:40
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A 3. hatalmi ág önállósága alátámasztja a jogállamot, és nélkülözhetetlen a demokrácia működéséhez és az emberi jogok betartásához – hangsúlyozta Dunja Mijatovics.
Aggódik a bírák, illetve a magyar, a lengyel, a román és a török igazságszolgáltatás függetlensége miatt az Európa Tanács emberi jogi megbízottja. Dunja Mijatovics közleménye kiemeli, hogy a 3. hatalmi ág önállósága alátámasztja a jogállamot, és nélkülözhetetlen a demokrácia működéséhez és az emberi jogok betartásához. Nincs is baj vele a 47 tagállam többségében, ám mind inkább aggasztó jelek mutatkoznak az említett négy országban. Emlékeztet arra, hogy februári, budapesti látogatása eredményeként külön hangsúlyozta: az Orbán-kormány 2010 óta egy sor nyugtalanító lépést tett a bíróságok szuverenitása ellen, pedig kockázatos, ha a politika diktálni akar az igazságszolgáltatásnak. Éppen ezért szorgalmazta a biztos, hogy erősíteni kell a bírák önigazgatását. Több hatalom és a politikus is azon van, hogy beleavatkozzon a bírák dolgába, még a fenyegetésektől sem riadnak vissza, lásd Salvinit, de Szerbiában is lehet rá példát találni. Hogy Európa igyekszik fellépni az ilyen próbálkozások ellen, annak igazolására Mijatovics idézi, hogy 3 éve az Európai Bíróság elmarasztalta Magyarországot, amiért az idő előtt elmozdította hivatalából Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, miután az bírálta az igazságügy reformját. Emlékeztet arra is, hogy a Velencei Bizottság az utóbbi 8 évben csak a magyar jogállam kapcsán 7 állásfoglalást adott ki. Az Európai Parlament egy éve példátlan módon felszólította a Tanácsot, hogy vizsgálja meg: nem fenyegeti-e súlyos veszély az unió alapértékeit a magyar kormány részéről. A Bizottság pedig jogállami eljárást indított Budapest, illetve Varsó ellen. Vagyis a kontinens intézményei egyáltalán nem engedékenyek ezen a területen, de további, határozott intézkedések szükségesek a jogállam és az igazságszolgáltatás függetlensége érdekében.
Szerző

Orbánék nem összevonást, hanem összetársítást terveznek

Publikálás dátuma
2019.09.04. 06:00

Fotó: Népszava
Nem lesz egy nagy "szuperegyetem", de a felsőoktatási intézmények és a kutatóintézetek közötti együttműködést valóban erősítené, összehangolná a kormány – értesült lapunk.
A 24.hu hétfőn arról írt: Orbán Viktor "régi álma" válna valóra azzal, hogy "Budapest University" néven létrejönne egy nagy szuperegyetem az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) és a Semmelweis Egyetem integrációjával. A kormány tagadta ezt.
Egy a kormányzati ügyekre rálátó forrásunk ugyanakkor arról beszélt: erősítenék az egyetemek közötti együttműködést, mégpedig egy teljesen új egyetemi-kutatási társulási formával. – Most azt vizsgáljuk, mi lenne az a jogi forma, ami erre alkalmas lenne. Az is lehet, hogy törvényt kell majd módosítani. Az biztos, az egyetemek önálló jogi személyek maradnak, csak bizonyos célok elérése érdekében társulnának egymással – mondta. A kormány valóban azt tervezi, hogy a BME-t és a Semmelweist bevonja ebbe, a harmadik fél pedig a Budapesti Corvinus Egyetem lesz.
– Ez nemcsak az egyetemekre, hanem kutatóintézetekre is vonatkozik majd. Ha megnézzük például a francia egyetemek és kutatóintézetek ilyenfajta együttműködését, láthatjuk, hogy amikor létrejött ez a társulás, nagyot ugrottak a francia egyetemek a nemzetközi rangsorokban. A magyar kormánynak is ez az egyik célja, illetve az, hogy mind hazai, mind nemzetközi szinten komolyabb együttműködés alakuljon ki az intézmények között – fogalmazott forrásunk. Szerinte utóbbi téren van bőven javítani való: a 70 milliárd eurós költségvetéssel gazdálkodó Horizon 2020 uniós kutatási és fejlesztési programban, ami konzorciális jellegű, vagyis az egyetemek együttműködésén alapul, a magyar egyetemeknek "csak" 250 millió eurós támogatást sikerült megszerezniük.
Az említett egyetemeket még nem keresték meg ezzel kapcsolatban, a kormányzat előbb a jogszabályi feltételeket akarja kidolgozni. Forrásunk szerint a folyamatot könnyíti, hogy a felsőoktatás irányítása az Emberi Erőforrások Minisztériumától a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) került át szeptember elsejétől. Hozzátette, ez nem egy új dolog, már a tavalyi kormányalakításnál is felmerült, hogy a felsőoktatásnak az ITM-ben legyen a helye, miután megvizsgálták: az európai országok közül nyolcban egy irányítás alatt van a felsőoktatás és a tudomány-technológia-innováció.
Szerző