Jobb helye is lenne a kínai hitelnek

Publikálás dátuma
2019.09.04. 09:00
A forgalom nem indokolja a Budapest–Kelebia vasútvonal kétvágányúsítását
Fotó: Shutterstock
A Budapest-Belgrád vasútvonalhoz hasonló gigaberuházások helyett sokkal észszerűbben is el lehetne költeni az uniós és a nemzeti forrásokat.
Egyelőre egyetlen kapavágás sem történt a  Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítésének érdelében, bár az építkezés előkészületei már megkezdődtek. A nyár elején aláírták a szerződést a magyarországi szakasz tervezésére és kivitelezésére, a beruházást a kormány kínai hitelből fedezné. A nagy kérdés, amit már az első bejelentések idején sok elemző, vasúti szakember feltett, hogy érdemes-e egy ekkora beruházásba belefogni azért, hogy a kínai kézbe került görögországi Pireusz kikötőjéből gyorsabban jussanak el az ázsiai óriás konténervonatai a nyugat-európai piacokra. Különösen időszerűvé vált a kérdés a világgazdasági növekedés lassulásával, az amerikai-kínai vámháborúval, az ettől függetlenül is lanyhuló kínai gazdasági bővüléssel. Tevan Imre vasúti szakíró szerint a Belgrád-Budapest vasútvonal magyarországi szakaszára szánt összeget sokkal hatékonyabban is el lehetne költeni, akár úgy is, ha elmaradna  152 kilométeres vonal teljes kétvágányúsítása. Ezt ugyanis sem a jelenlegi, de még a várható teherforgalmi és különösen nem a személyszállítási igények nem indokolják, elegendő lenne a vonal fontosabb szakaszain a második vágány kiépítése. Annak a kormányzati érvelésnek sincs sok alapja, hogy beruházással gyorsítani lehet a teher- és a személyszállítást. Ez ugyanis gondosabb forgalomszervezéssel is elérhető lenne, például azzal, hogy például a határon nem várakoztatnák hosszadalmasan  a szerelvényeket, vagy gyorsabban átjutnának a ferencvárosi pályaudvaron.  A politika szeret  hatalmas pénzeket mozgatni, mert nyilván abból könnyebb eltéríteni bizonyos irányokba jelentősebb összegeket. A szakíró hangsúlyozta, gigaprojektek helyett, egymással összefüggő és folyamatos fejlesztésben kellene gondolkodni. Rá is férne a hazai vasúti hálózatra a szűk keresztmetszetek fejlesztése: az elméleti maximális sebességét a hálózatnak szinte csak az uniós pénzekből frissen felújított szakaszokon képesek kihasználni a szerelvények, a rendszeres karbantartás hiánya miatt egy idő után ezek a szakaszok is elkezdenek leromlani és megjelennek a „lassújelek”, vagyis a sebességkorlátozás. Ugyanez érvényes az állomás épületekre is: a szépen felújított objektumok néhány év után, folyamatos karbantartás nélkül, szintén leromlanak. Ugyancsak ráférne a vasúthálózatra az elavult váltók korszerűsítése, hiszen ezek is lassítják egyebek mellett a tehervonatok haladását.  A szakíró szerint tenni és költeni kellene a korábban bezárt, majd csak részben újranyitott szárny-, vagy mellékvonalakra is. A forgalom újraindítása óta sem nyúltak hozzá a rettenetes állapotú pályákhoz, a lassan muzeális járműparkról és az utasok igényeit gyakran teljesen figyelmen kívül hagyó menetrendről nem is szólva. El kellene dönteni, hogy mely járatokat akarja a MÁV-Start fönntartani, azokon szolgáltatni és melyeket zárná be. A jelenlegi helyzet pazarló és senkinek sem jó, de legfőképp az utasoknak nem és  a mobilitást sem szolgálja  – jegyezte meg Tevan Imre. Ezekre a szárnyvonalakra költeni kellene, hogy legalább az óránként 60-80 kilométeres átlagsebességet elérhessék és versenyképesek legyenek az autóbusz közlekedéssel szemben. Ez persze csak a Volánnak és a lakossággal egyeztetett menetrenddel lehet sikeres.  Ami igazán hiányzik az egy hosszú távú, szakmailag alátámasztott vasútfejlesztési statégia, bár a változás jelei már láthatóak - vélekedett a szakértő. 

A nyertesek már megvannak

A Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítésére kiírt tender nyertese a Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő Mészáros és Mészáros Kft. tulajdonában lévő RM International Zrt., valamint két kínai cég, a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft., illetve a China Railway Electrification Engineering Group Kft. lett. Az eredetileg tervezett 472 milliárd forintos beruházási költség gyorsvonati sebességgel növekedett, előbb 550, majd meg sem állt 750 milliárd forintig. Igaz, ebben már a Budapesten belüli szakasz mintegy 80 milliárdosra becsült építési költségét is beleszámolták. Ezek nettó árak, tehát erre még rá kell számolni az egyelőre ismeretlen mértékű kínai hitel kamatait is. A beruházásnak a hivatalos kommunikáció szerint 2023-ra kellene elkészülnie. 

A gyakorta utazók azt mondják: a 10-20 perces késés olyan gyakori, hogy azt már szinte észre sem veszik
Fotó: Molnár Ádám

„Ezek még késni sem tudnak pontosan!”

Azon már rég nem dühítem, magam, hogy késnek a vonatok, de legalább pontosan késnének! – magyarázza a sokat ingázó, negyvenes Erzsike a Keleti pályaudvaron miközben a nagy kijelzőt figyeli. A hétfő délutáni csúcsforgalom egyre csak szaporodnak a kijelzőn azok a járatok, amelyek mellett megjelenik a késés felirat. Van, hogy csak 10-15 perces késést látni, de Erzsike legyint, ez „tuti kamu”, sosem tudják tartani az ígért csúszást. Más vonatoknál 40-50 perces késéseket jeleznek, van, hogy még be sem érkezett az a szerelvény, aminek már ki kellett volna futnia. Erre utal az is, hogy megannyi induló járatnál még csak ki sem írták a vágányszámot. Hamar jókora tömeg verődik össze a Keleti nagy kijelzője alatt, és az emberek ugrásra készen várják, hogy megtudják, melyik vágányra érkezik majd vonatuk. Résen kell lenni: sietni kell, ha ülőhelyeket akarnak szerezni. Az utasok szerint ugyanis gyakorta kevés a kocsi, így az, aki lassú, állhat végig. Ráadásul elmozdulni sem lehet a kijelző elől, mert gyakran az indulás előtti utolsó tíz percben írják ki, hogy tovább csúszik a vonat indítása, majd utána tíz-húsz percenként „adagolva” közlik az újabb késéseket. – Ha előre azt mondanák, hogy összesen egy órával később indul a vonat, akkor beülnék valahová, vagy bevásárolnék addig – dühöng Erzsike, hogy ilyen hamar igazolta a MÁV tapasztaltait: – Mondtam, hogy ezek még késni sem tudnak pontosan! Bár szórványosan anyázás is hallatszik, a pályaudvaron álldogálók többsége sztoikus nyugalommal rögzíti: ismét összeomlott a közlekedés. Rutinból hívják fel családtagjaikat, hogy később érkeznek. Az okokról keveset tudni, csak az egyik arra haladó vasúti őr bök oda annyit: „Valami történt Rákoson”. A Nyugati pályaudvaron már valamivel több az információ, bár cseppet sem vigasztalja az ott ragadt utasokat, hogy az egyik utastájékoztató monitorról megtudják: Rákosrendező állomáson egy felsővezetékre dőlt fa, Pestszentlőrinc és Vecsés között pedig egy lerobbant mozdony bénította meg hétfő délután órákra gyakorlatilag a teljes keleti országrész vasúti közlekedését. A pályaudvaron összeverődött emberekből kérdésünkre árad a panasz: azt mondják, ilyen haváriahelyzetek hetente-havonta akadnak, a kisebb késések pedig már alig tűnnek fel, annyira mindennaposak. A szokásos bosszúságokat olykor adhoc gondok tetézik: a napokban volt példa arra, hogy átmenetileg egyik jegypénztár sem nyitott ki. A pályaudvar egyik eldugott sarkában kihelyezett tájékoztatóból annyi kiderül: szeptember 22-éig este él nyolc és reggel hat között nem működik a belföldi személypénztár. Emiatt az emberek az automaták előtt álltak sorba, csakhogy a gépek fele nem működött, a többi pedig vagy csak készpénzt vagy csak kártyát fogad el. A vonatra várók közül többen is azt mondják, ha nincs kassza meg az automaták is „döglődnek”, akkor inkább jegy nélkül szállnak vonatra és abban bíznak: a kalauz tud a jegyvásárlási nehézségekről és büntetés nélkül ad jegyet. A pályaudvarokon megkérdezett utasok többség azt panaszolja: ha bármi gond adódik, akkor alig van tájékoztatás, ha pedig adnak némi információt, akkor annak kétséges pontossága. Jó példa erre az: a nyár közepén Cegléd mellett állt le a szerelvény a semmi közepén. A vonaton lévő egyetlen kalauz ezt követően húsz percenként csak annyit mondott az utasoknak, hogy húsz perc múlva indul a vonat. Végül az utasok négy órát vesztegeltek a rekkenő hőségben, a napsütésben átforrósodott falú, légkondi nélküli vonaton, mire előkerült egy mozdony valahonnan és lassan, komótosan az egész szerelvényt visszavontatta a kiindulási állomásra, Ceglédre. - Batka Zoltán

Balatoni panaszok

Az utasok szerint dicséretes, hogy a vasúttársaság egyre többször gondol a biciklisekre, ám a jó szándék sokszor kevés. A Balaton felé például olyan kerékpárszállító vagonok közlekednek, amelyekre a gyerekek, nők többsége egyedül képtelen felrakni a bringát. Gyakori panasz az is, hogy egyszerűen több bringás utazott volna, mint amennyi hely volt. Sokszor nem csak a kerékpárosok nem fértek fel a vonatra: a legmelegebb nyári hétvégéken többször tucatnyian ragadtak a Déli pályaudvaron meg Kelenföldön, mert minden jegy elkelt. Sokan érezhették úgy: idén is alaposan meglepte a MÁV-ot, hogy nyáron sokan utaznak a Balatonra. - B.Z.

Szerző

Betegágyban a forint: a nagy jegybankok döntésétől függ az erősödése

Publikálás dátuma
2019.09.04. 08:15

Fotó: Shutterstock
A hazai deviza az uniós és az amerikai fizetőeszközön kívül a környező országok pénzeivel szemben is leértékelődött.
Az év eleje óta 7,3 százalékkal gyengült a dollárral szemben a forint, tegnap már a zöldhasúért 303,1 forintot is kértek, míg az év elején 281,7 forint volt az amerikai deviza ára. A tegnapi dollár-forint árfolyam egyébként 18 éves mélypont – ami azért különösen fájó, mert a kőolajárakat mind a mai napig dollárban jegyzik, így az erősödő dollár hatása záros határidőn belül meglátszik majd a hazai üzemanyagárakban. Január óta nemcsak a dollárral szemben, de környező országok fizetőeszközeivel szemben is leértékelődött a forint, ha nem is oly erőteljesen mint a dollár esetében.  Az év eleje óta az euróval szemben és a horvát kunával szemben három százalékot vesztett az értéből a forint, de a cseh koronához képest is 2,1 százalékkal kedvesebbet ér, a román lejjel és a brit fonttal szemben pedig 1,4 százalékot vesztett az értékéből. Vagyis, ha hosszabb távon nézzük a forint árfolyamát az látható, hogy kis mértékben minden devizával szemben gyengült, emögött pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikája keresendő. Ám nem úgy, ahogy azt sokan gondolnák, ugyanis az év eleji forinterősödés egy forint melletti spekuláció eredménye volt – mondta a Népszavának Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. Az év elején a piac ugyanis arra számított, hogy az MNB kamatemelési periódusba kezd – vagyis piac forinterősödésre számított. A kamatemelési hullám azonban elmaradt. Eddig mindössze egy alkalommal emelt, akkor sem az alapkamaton, hanem az egynapos betéti marzson 0,1 százalékot a monetáris tanács. Így a várakozások kiárazódtak és a forint a nyár elejére visszatért a 320-325 közötti sávba. Innen lépett ki augusztus elején és értük el a múlt héten a 332 forintos euróval a történelmi csúcsot – de ez már kizárólag nemzetközi trendek lecsapódása a hazai árfolyamon – mondta Török Zoltán. Míg január eleje óta megfigyelhető a forint enyhe trendszerű gyengülése, az elmúlt hetek árfolyamváltozásairól már mindez nem mondható el. A forinttal együtt mozog lengyel złoty és a cseh korona is  - vagyis az elemzőknek abban igazuk van, amikor a nemzetközi folyamatokra (a Brexitre, a kereskedelmi háborúra, az olasz kormányválságra) hivatkoznak. A devizapiacot, így például a forint árfolyamát is – kis túlzással – Twitter-üzenetek rángatják; sok függ attól, hogy Donald Trump épp melyik lábával kelt fel – vélekedett Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője a Népszavának elmondta, hogy véleménye szerint az MNB mindaddig nem lép, amíg a forint gyengesége nem veszélyezteti az inflációt, vagy amíg hirtelen nagyot nem gyengül a forint. A gazdasági növekedés idehaza és külföldön is lassul, ez pedig hűti az inflációt - így könnyen lehetséges, hogy a jegybank kibekkelheti a következő heteket érdemi beavatkozás nélkül. Suppan szerint kérdéses, hogy az MNB egy kamatemeléssel vagy bármilyen más monetáris szigorítással tudná-e a forintot erősíteni globális folyamatokkal szemben. A kérdés hamarosan elválik, ugyanis, ha a várakozások szerint az Európai Központi Bank a következő ülésén csökkenti az eurókamatot, akkor annak elvileg forinterősítős hatása kell, hogy legyen – tette hozzá az elemző. Török Zoltán is azzal számol, hogy mind az EKB, mind a amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve kamatcsökkentésre illetve a monetáris politikájának lazításra készül a következő hetekben – így ha az MNB nem követi a nagy jegybankok példáját, akkor a forint erősödni tud majd az ősz folyamán. Ráadásul a EKB élén Mario Draghit Christine Lagarde váltja, a piac pedig arra számít, hogy az új vezető szuperlaza monetáris kommunikációt fog majd folytatni – ez pedig tovább segítheti a forint árfolyamának erősödését.  

Az ellenzék a gyenge forintról tárgyalna

Az Országgyűlés költségvetési bizottságának DK-s elnöke összehívja a testület rendkívüli ülését, mert mint mondja, forintválság miatt. Varju László keddi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Magyarország elérkezett minden idők leggyengébb forintjához - ez újabb drágulást okoz majd a benzinkutakon és a boltokban, de nem csak az embereknek van miért aggódniuk, hiszen a forint gyengülése ugyanúgy érinti a vállalatokat és a kormányt is – írta az MTI. A költségvetési bizottság DK-s elnöke arra figyelmeztetett: a "rekord gyenge" forint átírja az ország államadósság-mutatóit, és veszélybe sodorhatja a költségvetést is. Felelős vezető nem nézheti tétlenül ezt a folyamatot - mondta Varju László, aki szerint költségvetési bizottság rendkívüli ülésén a Magyar Nemzet Bank elnökét, a pénzügyminisztert és az Államadósság Kezelő Központ vezetőjét hallgatnák meg. A DK szerint a jelenlegi helyzetben az euró mihamarabbi bevezetése az egyetlen hosszú távú megoldás, és amíg ez nem történik meg, addig nincs biztonságban sem az államháztartás, sem a jövő évi költségvetés. Az elmúlt évek gyakorlata szerint a költségvetési bizottság valószínűleg nem fog összeülni – ugyanis az ellenzéki elnök által kezdeményezett üléséket a kormánypárti képviselők – kihasználva többségüket – rendre szabotálják.  

Szerző
Frissítve: 2019.09.04. 09:17

329,95 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.09.04. 07:24

Fotó: Shutterstock
Erősödött a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon szerda reggel.
Az euró 329,95 forinton forgott reggel hét óra körül, 17 fillérrel csökkent az árfolyama a kedd esti 330,12 forinthoz képest. A dollár árfolyama 300,92 forintról 300,65 forintra, a svájci franké pedig 304,91 forintról 304,55 forintra gyengült. A jent 2,8356 forinton jegyezték, szemben a kedd esti 2,8416 forinttal. Az euró 1,0974 dolláron forgott szerda reggel, 0,02 százalékkal erősödött az előző napi záráshoz képest. A svájci frankhoz képest 0,08 százalékkal drágult a közös európai fizetőeszköz, 1,0833 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9871 frankot kértek, 0,05 százalékkal erősödött a dollár. A jenhez képest 0,11 százalékkal drágult a dollár, szerda reggel 106,03 jent ért.
Szerző