Hidvéghit nem merik megmérettetni

Publikálás dátuma
2019.09.03. 18:29

Fotó: Fred Marvaux / Európai Parlament
Harmadszor is elhalasztják Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő alelnökké választását az Európai Parlament állampolgári jogokkal, bel- és igazságügyekkel foglalkozó szakbizottságában. A testület elnöke az Európai Néppárt (EPP) kérésére döntött úgy, hogy törli a szavazást a szerdai ülés napirendjéről.
Hidvéghinek és a Fidesznek nagy az ellentábora a jogállamiság kérdéseivel is foglalkozó grémiumban. Az EPP ezért attól tart, hogy ha a magyar politikus elbukik a választáson, akkor a kereszténydemokraták elbúcsúzhatnak az alelnöki széktől a fontos testületben, mert a hely egy másik politikai csoporté lesz. A néppárti frakció megosztott, egyes tagjai támadják, mások támogatják a magyar pártot, amely egyelőre ragaszkodik Hidvéghi Balázs jelöléséhez. Rajta kívül nincs is fideszes tagja a szakbizottságnak, a póttag Járóka Lívia nem kerülhet be az elnökből és a négy alelnökökből álló irányító testületbe. Név nélkül nyilatkozó, és a néppárti döntéshozatalt jól ismerő parlamenti informátoraink szerint a frakcióban intenzív tárgyalások folynak arról, hogyan lehetne feloldani a patthelyzetet. Szerintük a parlamenti és bizottsági vezető helyek elosztásának szabályai indokolják, hogy a népes Fidesz-delegáció tagjai betölthessenek ilyen tisztségeket. Ugyanakkor ezt nem mindenki nézi jó szemmel az EPP-ben, a balliberális oldalon pedig kifejezetten erős Szájer Józsefék ellentábora. Forrásaink nem kívántak találgatni arról, hogy mikor és milyen döntés születhet. A választásnak nincs határideje, a szakbizottságok egy-egy alelnök híján is működőképesek. Az EP alkotmányügyi bizottságában is választás előtt áll a néppárt: kit indítson alelnöknek Trócsányi László lemondása után. A Fidesz itt is ragaszkodik a pozícióhoz, ám Trócsányin kívül ebben a testületben sincs rendes tagja. Danuta Hübner, a bizottság EPP-s szóvivője lapunknak azt mondta: egyelőre nincs jelöltjük az európai biztosnak készülő magyar politikus helyére. Az Európai Parlament történetében gyakran előfordult, hogy a demokratikus frakciók megakadályozták radikális képviselők pozíciókhoz jutását. A nagy pártok ezúttal is kordont vonnak a Demokrácia és Identitás nevű szélsőjobb frakcióban ülő képviselők köré, akik emiatt hiába pályáznak tisztségekre, bár övék az ötödik legnagyobb politikai csoport. A képviselő-testület egyik meghatározó erejét alkotó, tekintélyes Európai Néppártnak eddig nem kellett szembenéznie hasonló megszégyenítéssel. A különböző szakbizottságok vezető tisztségeire jelölt öt fideszes EP-képviselő közül eddig csak ketten értek célba: Deutsch Tamás és Gál Kinga. Hidvéghin és Trócsányin kívül még Bocskor Andrea vár alelnöki posztra. Róla szeptember végén szavazhat a kulturális bizottság, miután egyszer már elhalasztották a megválasztását. 

Nem látták előre: 660 millióval drágul a Királyi lovarda és a főőrség újjáépítése

Publikálás dátuma
2019.09.03. 18:29

Fotó: Róka László / MTI
Lesz még egy kis pótmunka – derült ki budai Várban zajló építkezésről, mellyel a NER egyik nagyvállalkozója is jól jár.
Szerződésmódosítás után nőttek a Csikós udvarban álló Királyi lovarda és a főőrség, valamint a Stöckl-lépcső újraépítési költségei – derül ki a keddi uniós közbeszerzési értesítő, vagyis a TED két kiírásából.  A három budavári ingatlan újraépítésére a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. írt ki két tendert, melyből egyet a lovardára, a másikat a főőrségre és a lépcsőre szabtak. 2016 nyarán mindkét közbeszerzési pályázatot a West Hungária Bau Kft. és a Laki épületszobrász Zrt. alkotta konzorcium nyerte el – a lovarda esetében eredetileg 3,47 milliárdért, a Stöckl-lépcső és a főőrség esetében pedig 3,44 milliárd forintért vállalták a munkát.  Csakhogy jöttek a közbeszerzési dokumentumokban „előre nem látható körülményként” definiált bonyodalmak, és a módosítások eredményeként a lovardánál 331 millióval, a főőrségnél és lépcsőnél 328 millió forinttal  drágult a kivitelezés. A többlet ráadásul mindkét projektnél kacifántos módon keletkezett: a közbeszerzési dokumentum szerint a megrendelő bizonyos, korábban elvárt feladatokra már nem tartott igényt, az ezeket kiváltó pótmunkákra hivatkozva – ezek mínuszként jelentkeztek az elszámolásban – más esetben viszont  éppen hogy komolyabb értékű pótmunkákat rendeltek meg, amik pluszköltségnek számítottak.
A felújítási matek vége pedig az lett, hogy a két budavári projekt együtt 659, 8 millió forinttal drágább lett a tervezettnél.

A projektekben nem csak a kivitelező közös, hanem az is, hogy építésüket az eredeti tervek szerint tavaly július végén kellett volna befejezni, ám a befejezés határideje itt is, ott is csúszott egy évet. A végösszeget megnövelő szerződésmódosítás pedig mindkét esetben idén augusztus 9-én történt.
A West Hungária Bau egyébként eleve szép szeletet kapott a várnegyed felújításából, hiszen a Swietelsky-vel együtt újíthatták fel a Várkert bazárt, ami az eredetileg tervezett 9 milliárdhoz képest végül 20 milliárdba került – úgy, hogy 2014-es átadása után többször is pótmunkákat kellett végezni a komplexumon, és még tavaly februárban is foltozgatásra szorult. A WHB Paár Attila győri milliárdos érdekeltségébe tartozik: Paár neve onnan is ismerős lehet, hogy 2015-ben egy West Hungária Bau egy leányvállalatának segítségével megvásárolta a Green Investments & Solutions Kft.-t, amelyen keresztül korábban Tiborcz István, Orbán veje az Eliosban is érdekelt volt. 
Szerző
Frissítve: 2019.09.03. 18:30

Uniós szégyenlista élén: az OLAF Magyarország esetében ajánlotta a legnagyobb arányú pénzbüntetést

Publikálás dátuma
2019.09.03. 17:15
Giovanni Kessler az OLAF igazgatója
Fotó: JOHN THYS / AFP
A brüsszeli székhelyű hivatal 2018-ban kilenc ügyben kezdett vizsgálatot és hetet zárt le.
Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) tavaly Magyarországon indította el és zárta le a legtöbb vizsgálatot, amit közösségi pénzekkel elkövetett csalás gyanúja miatt kezdeményezett. Eszerint a brüsszeli székhelyű hivatal 2018-ban kilenc ügyben kezdett vizsgálatot és hetet zárt le. Az EU-tagállamok listavezetői vagyunk abban is, hogy 2014-2018 között az OLAF hazánk esetében ajánlotta a legmagasabb arányú pénzbüntetést a feltárt ügyekben. Ennek megfelelően a felzárkóztatási és agrártámogatások 3,84 százalékának visszafizettetését javasolta, ami többszöröse a 0,45 százalékos uniós átlagnak. Magyarországon kívül csak Szlovákia 2,29 százalékos “teljesítménye” haladta meg ezt arányt. Az uniós hivatal friss jelentésében rangsorolta a tagországokat aszerint is, hogy melyikből érkezett a legtöbb, korrupcióval, sikkasztással kapcsolatos panasz. Magyarország a második helyre szorult Bulgária mögé: 2018-ban a magyarok 33 bejelentést tettek, míg a bolgárok 48-at. Figyelemre méltó azonban, hogy a 33-ból csak egyetlenegy panasz feladója volt valamely közhivatal, a többiek magánszemélyek vagy magáncégek voltak. Az OLAF-nak megküldött és a jelentésbe foglalt nemzeti statisztikák azt mutatják, hogy a hivatal 2012-2018 között tett jogi ajánlásai az uniós átlagnál több esetben végződtek ügyészségi eljárással Magyarországon. A vizsgált hét évben a huszonnyolcak 36 százalékos aránnyal dicsekedhetnek, míg hazánk 45 százalékossal. A 2018-as beszámoló egy sor konkrét példával illusztrálja a pénzügyi csalásokat felderíteni hivatott szervezet tevékenységét. Ezek között szerepel az a magyarországi projekt, amelynek ellenőrzése során az OLAF úgy ítélte meg, hogy a beruházásra fordított 12 millió euróból 3,8 milliót szabálytalanul költöttek el. A jelentésben név nélkül szerepel két vállalkozás, amely szélessávú távközlési hálózat vidéki fejlesztésére nyert pénzt az európai regionális alapokból. Mindkét kedvezményezett ugyanannak az építőipari cégnek adta ki alvállalkozásba a feladatot, amely cég azután egy bonyolult alvállalkozói rendszeren keresztül 4,9 millió eurót visszajuttatott a projekt egyik nyertesének, mesterségesen megemelve ezzel a projekt értékét.

Az OLAF az Európai Unió pénzügyi érdekeit védelmező szervezet, amely vizsgálati tevékenységét a többi EU intézménytől függetlenül végzi. Feladata, hogy felderítse, kivizsgálja és megakadályozza az uniós költségvetés kárára elkövetett csalásokat. Az OLAF-nak nincs nyomozati jogköre, csak közigazgatási vizsgálatokat végez. Bűncselekmény gyanújának felmerülése esetén az illetékes tagállami hatósághoz kell fordulnia.

Témák
OLAF korrupció