Furcsa zselét találtak a kínaiak a Hold sötét oldalán

Publikálás dátuma
2019.09.03. 20:17
A Yutu-2 (Jáde Nyúl-2) kínai holdjáró, közvetlenül 2019. január 11-i Holdra szállása után
Fotó: Xinhua News Agency
Éppen pihenni küldték volna a Jáde Nyúl 2 nevű holdjárót, amikor az egyik kráterben különös anyagra bukkant.
A kínai Csango-4 holdszonda furcsa színű, gélszerű anyagot fedezett a Hold túlsó oldalán. A szondából kigördülő rover, a Yutu-2 (Jáde Nyúl-2) a nyolcadik holdon töltött napján botlott az anyagba, amely arra késztette a kutatókat, hogy elhalasszák a korábban eltervezett célpontok megközelítését, és arra utasították a szondát, hogy tüzetesebben vizsgálja meg az ismeretlen masszát – írja az Index, a Live Science cikkét idézve. 
A nyolcadik holdnap kezdete július 25-re esett. Egy holdnap az az időtartam, amíg a Hold egyszer megfordul tengelye körül. Ez egybeesik a Hold Föld körüli keringési idejével, hossza 29 földi nap. A Yutu-2 éppen egy ösvényen haladt, melyet mindkét oldalról kisebb-nagyobb meteorbecsapódásokból visszamaradt kráterek szegélyeztek.
Július 28-án éppen arra készültek a földi irányítók, hogy szunyókálni küldjék a Yutut, amelyet a holdnapok közepén így védenek a túlmelegedéstől és megnövekedett sugárzástól. Az egyik irányító éppen a rover fő kamerája által készített fotókat ellenőrizte, amikor az egyik közeli kráterben megpillantott valami furcsa színű anyagot, amely markánsan különbözött a környező tájtól. Az irányítók gyorsan konzultáltak kollégáikkal, és úgy határoztak, hogy elhalasztják a rover nyugati irányú továbbhaladását, és inkább arra utasítják az eszközt, hogy vizsgálja meg jobban az anyagot. A rover a látható és a közeli infravörös fénytartományban üzemelő spektrométerrel is megvizsgálta az anyagot. 
Mindeddig ennyit tudhat a közvélemény az anyagról, a kínai űrügynökség több információval nem szolgált. Az adatokhoz hozzá nem férő, független kutatók azt valószínűsítik, hogy az anyag talán a meteorbecsapódás alkalmával megolvadt üveg lehet. Közelebb vihetnének a megoldáshoz a spektroszkópos mérések eredményei, de a kínaiak ezekről sem árultak el semmit – jegyzi meg a hírportál.
Szerző

Szélsőséges hideget érzékelő fehérjét azonosítottak

Publikálás dátuma
2019.09.03. 15:47

Fotó: Creative Touch Imaging Ltd/NurPhoto / AFP
A protein segít a szervezetnek az extrém mínusz 18 Celsius-foknál hidegebbre reagálni.
Először azonosított extrém hideget észlelő receptorfehérjét egy nemzetközi kutatócsoport. A protein abban segít a szervezetnek, hogy reagáljon a szélsőséges hidegre. A receptorprotein olyan proteinmolekula, amely kémiai jeleket kap a sejten kívülről és sejt- vagy szövetválaszt idéz elő. Ha a hőmérséklet egy bizonyos szint alá esik, a bőr érzékelő idegeiben lévő proteinek észlelik a változást és információt küldenek az agynak.
Az amerikai Michigani Egyetem (MU), a kínai Huacsung Tudományos és Műszaki Egyetem és a dél-koreai Ulszani Tudományos és Műszaki Intézet munkatársai a Caenorhabditis elegans nevű fonálféregfaj példáján keresztül mutatták be a hidegérzékelő mechanizmust, mert a faj genomja egyszerű és már teljesen feltérképezett.
A Cell című szaklapban bemutatott tanulmány szerint a kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a C. elegans a glr-3 nevű gén hiányában nem reagál a szélsőséges hidegre, amikor a hőmérséklet mínusz 18 Celsius-fok alá esik. A glr-3 gén felelős a GLR-3 receptorprotein kódolásáért, ami azt jelzi, hogy szükség van rá a hideg észleléséhez. 
A tudósok szerint a glr-3 gén megtalálható számos fajban, köztük az emberben is. A vizsgálat során a C. elegans hiányzó génjét a glr-3 emlősverziójával helyettesítették, amely a férget ismét érzékennyé tette a hideggel szemben. Shawn Xu, a MU tudósa, a tanulmány vezető szerzője szerint hosszú éveken át a gén agyi szerepét kutatták. "Most kimutattuk, hogy szerepe van a perifériás érzékelő rendszerben is. Azért is izgalmas a felfedezés, mert ez az egyik utolsó olyan receptor, amelyet a természetben eddig még nem azonosítottak" - mondta Xu.
Szerző

Sikeresen levált az indiai holdraszálló, hétvégén kísérletet tesz a landolásra

Publikálás dátuma
2019.09.03. 09:54

Fotó: ARUN SANKAR / AFP
Az egység várhatóan a hétvégén száll le a Hold déli sarkvidéki területén – közölte az indiai űrügynökség.
A terveknek megfelelően levált hétfőn a Csandraján-2 holdraszálló egysége a Hold körüli pályán keringő indiai űrszondáról. Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) szerint minden rendszer megfelelően működik. 
A hétfői manőver során a Vikram holdraszálló egységet eltávolították az űrszonda tetejéről, ahol a misszió július 22-i indulása óta elhelyezkedett. A Vikram a tervek szerint szeptember 7-én hajtja végre India első holdraszállási kísérletét egy viszonylag lapos felszínen, hogy tanulmányozza a korábban felfedezett vízraktárakat. 
Ha a mintegy 140 millió dollárba (42,3 milliárd forintba) kerülő missziót sikeresen végrehajtják, 
India lesz a negyedik ország az Egyesült Államok, Oroszország és Kína után, amely megveti a lábát a Holdon.

Ez lesz az idei harmadik landolási kísérlet a Föld kísérőjén, miután a kínai Csang'o-4 sikeresen teljesítette a tervet, az izraeli Beresit viszont végül a Holdra zuhant áprilisban.
„A landolás előtti utolsó 15 perc lesz a legizgalmasabb. Ez az ISRO valaha végrehajtott legkomplexebb missziója” – mondta K. Szivan, az Indiai Űrkutatási Szervezet vezetője. Az indiai holdraszálló egység az égitest olyan pontjára érkezik, ahol korábban nem szállt le űreszköz. 
A Csandraján-1, India első Hold-missziója 2008-ban indult útnak. Az űrszonda igazolta, hogy van víz a Holdon. A Csandraján-2 küldetését eredetileg az orosz Roszkoszmosszal együttműködve tervezték megvalósítani, 2013-ban azonban India a technikai különbségek miatt megszakította az együttműködést. 
Szerző