Egyre kevesebbet szán a kormány a budapesti közlekedésre

Publikálás dátuma
2019.09.04. 13:09

Fotó: Népszava
Fogy az állami támogatás mértéke: tizedannyit adnak a fővárosi tömegközlekedésre, mint a vasútira és ötödannyit, mint a helyközi buszokra.
A fővárosi közösségi közlekedésben folyamatosan nő az utasszám és a bevételek is, de az önkormányzatnak is egyre több támogatást kell adnia – erre jutott a G7, miután a fővárosi tömegközlekedés elemzésébe fogott a portál. Erre, illetve arra, hogy
Tarlós István főpolgármester nem volt túl hatékony a kormányzati kapcsolatok kihasználásában, Budapest egyre kevesebb támogatást kap.

2015 és 2018 között 11 százalékkal, 1,8 milliárd forinttal csökkent a BKK állami támogatása. Így sokkal kevesebb jut a főváros közlekedésére, mint az ország más településeinek. Ezt a MÁV-val és a Volánokkal való összehasonlítással szemléltetik: míg ezek támogatására 2018-ban 243,7 milliárd forintot költött a kormány, addig a BKK 15,1 milliárd forintnyi szociálpolitikai menetjegy-kiegészítést kapott tavaly. Bár utasból jóval több van Budapesten, mint a teljes vasúti és buszos tömegközlekedésen, egy utas-kilométerre lebontva
a fővárosi közösségi közlekedésre tizedannyi állami támogatás jut, mint a vasútira és ötödannyi, mint a helyközi buszos közlekedésre.

Helyközi utazásra több jut
Fotó: Népszava
A BKK pedig igyekszik a kieső bevételeket valahogy ellensúlyozni: pótdíjakból 4 év alatt 2,5-szer több bevételhez jutottak, tavaly már a teljes bevétel 1,3 százalékát ez a 2,4 milliárd forint tette ki. Ezzel párhuzamosan a főváros is egyre mélyebben a zsebébe nyúl, ha a tömegközlekedésről van szó: a fővárosi támogatás 2017-ig csökkent, de
2018-ban rekord összeget, 87 milliárdot utalt az önkormányzat a közösségi közlekedés működtetésére.

A menetdíj bevételeket úgy sikerült négy év alatt 7 százalékkal emelni, hogy közben nem nőttek a jegyárak. A jegyárbevétel az összes bevétel 34 százalékát fedezte 2018-ban, ami megfelel az előző évek trendjének, de a bevételek összetételében voltak lényegi változások: a jellemzően a turisták által vásárolt napi- és hetijegyek bevételek aránya a teljes jegyár bevételből 4,1-ről 6,6 százalékra nőtt. A reptéri busz a jegybevételek 2 százalékát hozta. Ezek fényében meglehet, nem is a fővárosiakon, hanem a turistákon keres legjobban a BKK. 2015 óta az utasok száma – agglomerációs járatok nélkül – összesen 3,6 százalékkal nőtt, de
az utasok hiába fizetnek és vannak többen, a férőhelyek száma csökkent.

A BKK kimutatásában a férőhely-kilométer – az összes menetrendszerű járaton szállítható utas számának és a megtett km-ek szorzata – három év alatt 20 százalékkal csökkent. Azt is látni lehet egyébként, hogy 2017-ben,
a metrófelújítások kezdetével az addig egyre növő utasszám 15 millióval zuhant meg.

Az utasok 42 százaléka a legkevésbé környezetbarát közösségi közlekedési módot, a buszozást vette igénybe, amiben szintén a metrópótlásnak lehet szerepe. A G7 kikérte a BKK-tól az egyes metróvonalak forgalmát évekre bontva, de ez nem elérhető: a közlekedési központ indoklása szerint „egyes metróvonalak esetében nem minden évben történik teljeskörű utasszámlálás, illetve egy-egy évben csak néhány vonal számlálása történik ily módon”. Tehát
Magyarország legforgalmasabb tömegközlekedési útvonalain meg sem számolják minden évben az utasokat, így nem csoda a zsúfoltság, vagy hogy sokan elégedetlenek a menetrenddel.

A buszok egyre nagyobb részét üzemeltető VT-Arriva és az állami Volánbusz már 24 milliárdos árbevételhez jutott a tavalyi évben a fővárostól. Amíg a BKV-nak kifizetett összegek 2017 és 2018 között 4 százalékkal nőttek, a külsős buszüzemeltetőkre 11 százalékkal többet szántak.
Szerző

Szombathely fideszes alpolgármestere: utasítás volt, hogy bevándorláspártinak, szivárványkoalíciósnak kell hívni az ellenzéket

Publikálás dátuma
2019.09.04. 12:12
Koczka Tibor
Fotó: Koczka Tibor Facebook oldala
„Nem a véleményét mondta el, hogy szerinte XY bevándorláspárti, hanem a nevük elé mondták, kivétel nélkül” – fogalmazott Koczka Tibor.
„Az első igazán nagy felháborodásom tavasszal volt, amikor a frakció társaimnak – meg nekem is, csak én nem hajtottam végre – kiadták, hogy bevándorláspártinak, szivárványkoalíciósnak, meg árulónak kell megszólítani a képviselő társaikat” – egyebek mellett erről beszélt az ugytudjuk.hu-nak Koczka Tibor, Szombathely jelenlegi fideszes alpolgármestere, aki az októberi választáson már mint független polgármesterjelölt, a Pro Savaria színekben pedig egyéni képviselőjelölt indul. Koczka hangsúlyozta, hogy nem lehet így megalázni a másikat emberi méltóságában.
„Nem a véleményét mondta el, hogy szerinte XY bevándorláspárti, hanem a nevük elé mondták, kivétel nélkül”

– közölte.

Azt is mondta, hogy ő nem hajtotta végre ezt az utasítást. Hozzátette: borúlátó, amiért 30 évvel a rendszerváltás után még mindig arról kell beszélni a szombathelyi közgyűlésben, hogy cenzúra, hogy szamizdat, és hogy szükség van-e a népszavazás lehetőségére Szombathelyen.
„Itt már régen nem arról van szó, hogy keresztény, konzervatív kultúra, hanem arról, hogy Hende Csabának van egy csapata és a hatalom megtartása a cél, kerüljön ez bármibe is”

– jelentette ki.

Kockza az interjú végén kiemelte: sajnálja, hogy a többiek nem álltak ki mellette, és tudja, hogy van olyan, aki úgy látja a dolgokat, mint ő.
A jelenlegi állás szerint Szombathelynek három polgármesterjelöltje van. A Fidesz Balázsy Pétert, az Éljen Szombathely nevű ellenzéki választási szövetség Nemény Andrást indítja, Koczka Tibor pedig függetlenként indul. A jelenlegi polgármestert, Puskás Tivadart nem indítja a Fidesz. Ez egyébként – az alpolgármester külön indulásával együtt – a helyi fideszes belharcok eredménye. A Fidesz februárban elvesztette többségét a közgyűlésben, miután a másik alpolgármesterrel, Molnár Miklóssal végletesen megromlott a viszony a rabszolgatörvény miatt. (Az ő szavazatával tudta napirendre venni és elfogadni az ellenzék azt a rendeletet, hogy Szombathelyen nem alkalmazzák a túlóratörvényt.) Azóta részben az ellenzék akarata érvényesül a közgyűlésben, bár Puskás Tivadar minden polgármesteri jogosultságát felhasználva igyekszik ezt megakadályozni.    
Szerző
Frissítve: 2019.09.04. 14:08

50 éles riasztás és 544 repült óra után hazatértek a magyar Gripenek a Baltikumból

Publikálás dátuma
2019.09.04. 12:07

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Magyarország 2022-ben vesz részt legközelebb a balti légtérvédelemben.
Hazatértek a magyar katonák szerdán Litvániából, ahol négy hónapon át a balti országok légterét védték. A Magyar Honvédség 2015 után most másodszor teljesítette a balti missziót, amely során a három balti ország - Litvánia, Lettország és Észtország - légtérrendészeti feladatait végezte. A Magyar Honvédség négy hónapos balti misszióját 96 emberrel és 4 JAS 39-es Gripennel látta el, támogatva a spanyol és az angol katonákat.
A balti légtérvédelem során feladatuk egyebek mellett az volt, hogy azon repülőket azonosítsák, amelyek nem adták le repülési tervüket, nem tartották a kapcsolatot az illetékes repülésirányítással, illetve nem működtetnek a gépen válaszjeladót.
A négy hónap alatt 544 óra repülési időt hajtottak végre a magyar katonák, nyilatkozta Ugrik Csaba, a balti alegység parancsnok. Ezalatt a Balti-tenger fölött 50 éles riasztásuk volt, s valamennyi alkalommal sikeresen végrehajtották a gépek azonosítását.
A Gripenek már Pápán vannak, és amint befejeződik a kecskeméti repülőtér felújítása, a repülőszázadok visszatelepülnek, ott folytatják majd tevékenységüket. Magyarország 2022-ben ismét részt vesz majd a balti légtérvédelemben.