A fővárosi közösségi közlekedésben folyamatosan nő az utasszám és a bevételek is, de az önkormányzatnak is egyre több támogatást kell adnia – erre jutott a G7, miután a fővárosi tömegközlekedés elemzésébe fogott a portál. Erre, illetve arra, hogy
2015 és 2018 között 11 százalékkal, 1,8 milliárd forinttal csökkent a BKK állami támogatása. Így sokkal kevesebb jut a főváros közlekedésére, mint az ország más településeinek. Ezt a MÁV-val és a Volánokkal való összehasonlítással szemléltetik: míg ezek támogatására 2018-ban 243,7 milliárd forintot költött a kormány, addig a BKK 15,1 milliárd forintnyi szociálpolitikai menetjegy-kiegészítést kapott tavaly. Bár utasból jóval több van Budapesten, mint a teljes vasúti és buszos tömegközlekedésen, egy utas-kilométerre lebontva
A BKK pedig igyekszik a kieső bevételeket valahogy ellensúlyozni: pótdíjakból 4 év alatt 2,5-szer több bevételhez jutottak, tavaly már a teljes bevétel 1,3 százalékát ez a 2,4 milliárd forint tette ki. Ezzel párhuzamosan a főváros is egyre mélyebben a zsebébe nyúl, ha a tömegközlekedésről van szó: a fővárosi támogatás 2017-ig csökkent, de
A menetdíj bevételeket úgy sikerült négy év alatt 7 százalékkal emelni, hogy közben nem nőttek a jegyárak. A jegyárbevétel az összes bevétel 34 százalékát fedezte 2018-ban, ami megfelel az előző évek trendjének, de a bevételek összetételében voltak lényegi változások: a jellemzően a turisták által vásárolt napi- és hetijegyek bevételek aránya a teljes jegyár bevételből 4,1-ről 6,6 százalékra nőtt. A reptéri busz a jegybevételek 2 százalékát hozta. Ezek fényében meglehet, nem is a fővárosiakon, hanem a turistákon keres legjobban a BKK. 2015 óta az utasok száma – agglomerációs járatok nélkül – összesen 3,6 százalékkal nőtt, de
A BKK kimutatásában a férőhely-kilométer – az összes menetrendszerű járaton szállítható utas számának és a megtett km-ek szorzata – három év alatt 20 százalékkal csökkent. Azt is látni lehet egyébként, hogy 2017-ben,
Az utasok 42 százaléka a legkevésbé környezetbarát közösségi közlekedési módot, a buszozást vette igénybe, amiben szintén a metrópótlásnak lehet szerepe. A G7 kikérte a BKK-tól az egyes metróvonalak forgalmát évekre bontva, de ez nem elérhető: a közlekedési központ indoklása szerint „egyes metróvonalak esetében nem minden évben történik teljeskörű utasszámlálás, illetve egy-egy évben csak néhány vonal számlálása történik ily módon”. Tehát
A buszok egyre nagyobb részét üzemeltető VT-Arriva és az állami Volánbusz már 24 milliárdos árbevételhez jutott a tavalyi évben a fővárostól. Amíg a BKV-nak kifizetett összegek 2017 és 2018 között 4 százalékkal nőttek, a külsős buszüzemeltetőkre 11 százalékkal többet szántak.
