Bármilyen paradox módon hangzik is, bár a Zöldek mind Brandenburgban, mind Szászországban javítani tudtak 2014-es eredményükön, a politikai erő mégsem tartozik a vasárnapi tartományi választások igazi nyertesei közé. A környezetvédőknél ugyanis ennél mindenki jobb eredményre számított. Szászországban 8,6 százalékot szerzett a párt, ez egy tized százalék híján három százalékos erősödés ugyan a legutóbbi, 2014-es voksoláshoz képest, ennél azonban sokkal jobb eredményre számítottak. Jellemző, hogy a voksolás előtt egyetlen iroda sem mérte őket 11 százalék alatt, egy kisebb iroda pedig 13 százalékot jósolt neki. Ehhez képest csalódás az eredmény.
Brandenburgban szintén felemás helyzet alakult ki, s csak visszafogottan ünnepelhettek a Zöldek. A párt 10,8 százalékot szerzett, ami bizonyos szempontból nagy siker, hiszen első ízben tett szert kétszámjegyű eredményre egy keletnémet tartományban. Ez pedig 4,6 százalékos javulásnak felel meg 2014-hez képest, mégis maradhatott némi üröm az örömben. Itt ugyanis még a párt esélyeit illetően a legpesszimistább iroda, az Infratest dimap is 12 százalékon mérte a Zöldeket, de például a Forschungsgruppe Wahlen 15, a Civey pedig 14,8 százalékot jósolt nekik. Sőt, korábban akadt olyan felmérés is, amely még 17 százalékon látta a Zöldeket, méghozzá a szociáldemokraták előtt. Augusztus elején ezért Ursula Nonnemacher, a Zöldek listavezetője kijelentette, kész lenne arra is, hogy a tartományi miniszterelnöki bársonyszékbe üljön.
A két tartományban elért vasárnapi eredmény azért is csalódás, mert a párt hónapok óta a második legnépszerűbb politikai erő Németországban. Sőt, ha alaposabban górcső alá vesszük a német közvélemény-kutatási adatokat, megállapíthatjuk, hogy a május vége és július eleje között közzétett 24 felmérésből nyolcszor a Zöldek álltak az élen, 11-szer a CDU, öt pedig fej-fej mellett látta a két pártot. Augusztus eleje óta kissé nőtt a CDU előnye, de még augusztus 21-én is akadt olyan felmérés (az Infratest dimap végezte), amely szerint döntetlen az állás a két párt között. (Az Emnidnél ezzel szemben a hónap végén hét százalék volt a kereszténydemokraták előnye.)
A keletnémet eredmény viszont azt mutatja, hogy a volt NDK területén még mindig nem sikerült az áttörés a környezetvédők számára. Annalena Baerbock társelnök kijelentette: még soha ennyien nem szavaztak a pártra Kelet-Németországban, de megjegyezte azt is, hogy a párt nem tudta kellőképpen szavazatokra váltani azt a pozitív hangulatot, ami körülveszi.
Kétségtelen, hogy a finisben a társadalmat megosztó választási kampány sem kedvezett a környezetvédőknek, akik a tömegközlekedés javításáért, a jobb orvosi ellátásért és a gyermekgondozáshoz nyújtott tartományi segítség erősítéséért szálltak síkra. Szászországban a politikai hadjárat egyre inkább a CDU és a jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt között zajlott, Brandenburgban pedig a szociáldemokraták és az AfD között. A másik társelnök, Robert Habeck alighanem jól mérte fel a helyzetet azzal a kijelentésével, amely szerint az SPD-nek a vártnál nagyobb brandeburgi győzelme arra vezethető vissza, hogy sokan, akik előzőleg a Zöldeket jelölték meg kedvenc pártjuknak, az utolsó pillanatban az SPD neve mellé tették az ikszet. El akarták ugyanis kerülni a legrosszabbat, az AfD hatalomra kerülését. Habeck szerint tehát a taktikai szavazás miatt kaptak kevesebb voksot.
A választás megerősítette, hogy a Zöldek a városok pártja, még az egykori NDK területén is. Egyéni választókörzetben ugyanis mandátumot szerzett Drezdában, Lipcsében kettőt is, korábban sosem volt példa hasonlóra. A városokban több fiatal és egyetemi végzettségű személy él, ők jelentik a környezetvédők bázisát.
Egy szászországi felmérés megerősíti a már ismert tényt: a Zöldek a fiatalabbak pártjának tekinthető. A 18 és 29 év közöttieknél a második helyen végzett 19 százalékkal (első lett az AfD 22-vel), a 30 és 44 év közöttieknél harmadik lett 11-gyel, itt már a CDU is jelentősen megelőzi, a 60 felettieknek viszont mindössze 3 százaléka voksolt rá. Brandenburgban a legfiatalabb (16-29) korcsoportnál ráadásul a környezetvédők meg is előzték az AfD-t, de például a 60 felettieknél e tartományban is csak öt százalékos szavazati arányt értek el.
Az idősebbek mellett a Zöldek gyenge pontja a vidék. Számos szászországi választókörzetben, illetve Brandenburg déli részén kevesebb, mint öt százalék voksolt a pártra. Igaz, a Zöldeknél úgy látják, itt is érzékelhető a pozitív változás, több körzetben ugyanis megkétszerezték szavazati arányukat, s helyi irodák alapításával erősítették meg jelenlétüket.
Pozitívum, hogy várhatóan mindkét keletnémet tartományban a Zöldek „királycsináló” szerepbe kerültek, nélkülük nem lehet kormányt alakítani. Ilyenkor azonban mindig felmerül a kérdés: jót tesz-e egy feltörekvő pártnak a kormányzati szerepvállalás? Illetve, ami ennél is fontosabb, segíthet-e ez abban, hogy a kedvező közvélemény-kutatási eredmények az egyes választási eredményekben is visszatükröződjenek?
A Zöldeknél joggal tarthatnak attól, hogy a szociáldemokraták sorsára jutnak, s a párt népszerűsége hamarosan olvadozni kezd, ha ez nem köszön vissza a választási eredményekben. Hasonló folyamatok történtek az SPD-nél 2017 márciusa után. Martin Schulzot pártelnökké választották, az SPD több felmérés szerint megelőzte a CDU-t, ám a tartományi választásokon alig érződött valami a „Schulz-hatásból”, így az SPD megindult lefelé a lejtőn. A Zöldeknél is egyre jobban érzékelhetik azt, nem elég jól állni a közvélemény-kutatásokban, a választók az utolsó pillanatban is meggondolhatják magukat.
